Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-03-06 / 1518. szám
1948. március 6. 7 oldal Az időjárás szabályozása Az amerikai nép évtizedekig igen jót nevetett Mark Twain hires humorista azon mondásán, hogy mindenki panaszkodik az időjárásra, de senki sem csinál ellene bármit is. Ez a mondás ma már elvesztette humoros jellegét. mert százan és százan dolgoznak, hogy az időjárást valami módon hámbafogják. Vannak, akik még ma is nagyon hihetetlennek tartják azt, hogy az ember valamiképpen befolyásolni tudná az időjárást, sőt kételkednek abban, hogy valaha képesek leszünk arra egyáltalán. És érdekes, hogy ezek épen azon emberek közül kerülnek ki, akik valamikor hittek a babonás esőcsinálónak, akik az időjelző állomások jelentéseinél jobban hittek a tyúkszemük vagy köszvényes végtagjaik időjósló képességében. Az időjárás mindenkor igen fontos szerepet töltött be az ember életében és igy nem csoda, hogy már ősidőktől fogva szerették volna valami módon befolyásolni A szárazság idején szerettek volna esőt, viszont néha annyi esőt kaptak, hogy már szerették volna elállitani. így aztán már ősidők óta akadtak egyesek, akik kihasználták ezt az emberi vágyat és kiadták magokat időjósoknak, vagy esőcsinálóknak. Talán nem kell mondanunk, hogy közönséges csalók voltak még akkor is, ha mesterségüket vallási hókuszpókusszá,' kötötték össze. Legfeljebb annyit engedhetünk meg, hogy voltak közöttük esetleg olyan őszinte emberek, akik “hittek” a babonás mesterségükben és igy nem csak a közönségüket, hanem önmagukat is csalták. AZ IDŐJÓS lentik, hogy náluk milyen az idő, milyen nyomása van a levegő- írek, milyen a csapadék, milyen a szél és mily irányba tereli a levegőt, akkor minden ilyen állomás könnyen ki tudja számítani, hogy más napra milyen időt várhat. Vannak aztán esetek, amikor közben a szél iránya megváltozik és ezzel elromlik az előbbi jelentés. “MEGFEJIK” A FELHŐT Miután a repülés szükségessé teszi az időjárás ismeretét, a repülőipar fejlődésével egyetemben szaporították az időjelző állomásokat is és ma már még az ország legfélreesőbb helyén is elég megbízható értesítést kapnak egy-két napra előre a várható időváltozásról. Az időváltozás előzetes felismerése azonban még nem jelenti az időjárásba való beavatkozást. Erre csak az utóbbi években történtek kísérletek, miután a Westinghouse villamossági társulat fizikusai rájöttek, hogy a “dry-ice” (száraz-jég) nevű sóféle, kristályos anyag a levegő vízgőz tartalmát összesürití. Számos gyakorlati próba igazolta ezt az elméletet. Többszöri kísérlet bizonyítja, hogy ha a felhőkre repülőgépekről száraz-jeget szórnak, akkor a felhőben vizcseppek keletkeznek, amelyek súlyúknál fogva lejebb esnek, közben uj gőzcse- peket vonnak magukhoz, amelyek vízzé alakulnak át és igy | megindítják az esőt. Ez termé- ! szetesen csak akkor sikerül, ha a felhő elég sürii, vagy elég vastag az ilyen vizcseppek képződésére. Ezért voltak olyan kísérletek, amelyek megindították az esőt, amig más esetekben semmi csapadék sem jelentkezett. A kérdés most már az, hogy vájjon mennyire fogják még fejleszteni az esőcsinálás tudományát? Mert hogy ez kifizető legyen, ahoz szükséges lenne, hogy a felhőket irányítani tudják a sürüsitésen kívül. Egyébiránt az esőcsinálás ezen módját már elnevezték “felhő fejősnek”. Ezzel kapcsolatban aztán felmerült néhány legális kérdés is, amelyek felett valószínűleg a legfelsőbb bíróságnak kell dönteni. Az első ilyen kérdés az, hogy kié a felhő? Utah állam például már tiltakozott azért, mert az Idahon keresztül Utah felé tartó felhőket Idahoban meg akarták fejni. Utah állam a felhőket a folyóvízhez hasonlítja, amelynél törvény tiltja azt, hogy a felső folyásuk mentén lakók kihasználják a vizet úgy, hogy a folyó alsó részén lakóknak már nem marad elegendő a közszükségletre sem. ATOMENERGIA ÉS AZ IDŐJÁRÁS És ha kitalálják a felhők irányításának a módszerét, akkor az ily készülékkel rendelkező közösség elcsalhatja más vidékről a felhőket és ezzel ott nagy károkat okozhatnak. Avagy, — esetleg háború esetén, — más j telületek felett olyan felhősza- I kadást rendezhetnek, hogy árvízbe fojtják a lakosságot. Kiszivárgó hírek szerint az amerikai hadsereg már ilyen szempontot figyelembe véve kísérletezik az esőcsinálással. Az időjárás nagyobbméretii befolyásolását várják az atombombától is. David Sarnoff, a Radio Corporation of America elnöke már több mint egy évvel ezelőtt bejelentette, hogy az uj energia források segélyével képesek leszünk a tengeri áramlatok megváltoztatására, ami magával vonja az időjárás megváltoztatását is. Felmerült az a Ezt szívesen megírjuk Az utolsó száz év kalendáriumainak egy évre előre mondott időjóslatai minden alapot nélkülöztek és közönséges humbug számban vehetők. Eszünkbe jut- tattja azt az amerikai hetilap szerkesztőt, aki azzal dicsekedett, hogy az ő idő jelentései 40 éven át soha tévedést nem mutattak. Amikor csodálkozva kérdeztük, hogyan volt ez lehetséges, ezt a választ kaptuk: “Úgy hogy én nem vagyok olyan bolond, mind a többi szerkesztők, hogy azt írjam ki, hogy milyen idő lesz holnap meg holnapután, én mindig csak azt irom meg, hogy miijen idő volt tegnap meg tegnapelőtt és igy még soha sem tévedtem.” Éppen igy vannak azok is, akik a köszvény vagy a tyúkszemük fájásából pontosan megmondják az esőt, amikor már esik, mert rendesen igy kezdik: Tudtam, hogy eső lesz, mert . . . A szövetségi kormány által fentartott időjelző iroda jövendölésében nincs semmi babonás hókusz-pókusz. Sőt valójában ez az iroda nem is jövendöl, amennyiben a pár órával, vagy pár nappal előre mutató időjárás jelentés csupán azon alapszik, hogy a táviró, vagy a rádió pár pillanat alatt ezer meg ezer mérföldre viszi az üzenetet Mármost ha az igen nagyszámú időjelző állomások állandóan je(Vi.) A napokban az amerikai State Department világgá kürtölte, hogy az oroszok békét akartak kötni a nácikkal 1943- ban. Ezt a leleplezést az angolfrancia külügyi osztály ellenezte, mert szerintük az oroszoknak adtak jó alkalmat, hogy azok visszavágjanak azon aktákkal, bizonyítékokkal, melyeket Berlinben találtak. Ezek szerint, betudják bizonyítani, hogy az angolok és a franciák még 1939 tavaszán is a nácikat az oroszok ellen akarták uszítani. Most Drew Pearson irja és neveket is említ, hogy ez bizony igy volt. Sir Auckland Geddes, a spanyol Roi Tinto dúsgazdag bányák tulajdonosa és Franco kebelbarátja, minden pénzét a Hitler hadi iparába fektette. Valamint a többi bankárokat, lordokat is arra biztatta. És az angol bankok még 1939 tavaszán is nagy kölcsönöket adtak Hitlernek a hadi iparának kiépítésére, megnagyobbitására. A többi lordok, Astor, Lord Lon- donberry, Runciman, Sámuel Hoare, de a legaktívabb Lord Lothian, aki gyakran ment Hitlerrel tárgyalni, Lord Runciman volt aki Csehszlovákiát szállította Hitlernek. Azt is tudják az oroszok bizonyítani, hogy sok angol lord és bankár mellett, az akkori angol külügyminiszter Chamberlain is nagy befektetést eszközölt a náci “Dynamite Actien Gesellschaft és a G. I. Farben lőporgyár és robbanó eszközöket készítő náci üzemeknél. Amikor ezeket mi irtuk meg, akkor vörös propagandának vették, még a munkásoknak is egyrésze, de mostan hivatalos aktákkal lehet mindezt bizonyítani és még a kapitalista rendszer védnökei is megírják. így a náci hadjárat által sokat szenvedett népek, nemzetek és országok, melyeknek az urai segítettek Hitlernek a nemzetek és népek letiprásában, otthonaik elpusztításában, láthatják azt. hogy kik voltak azok, akik Hitlert útjára indították. Muníció gyárait pénzelték és nemzeteket adtak-vettek, mint igazi nagykereskedők. Ezeket tudták meg, valamint azt, hogy a náci hadi iparok kiéptésében az amerikai nagytőkének is nagy része volt. Akkoriban a világ legnagyobb repülőgép gyárát, az amerikai Telephone és Telegraph Co. építette Hitlernek. kérdés is, hogy vajion az északi vagy a déli sarkvidék jégtömegének egy részét fel lehetne-e olvasztani az- atomenergia segélyével? Bizonyos, hogy a jégtömeg egy részének eltűnése enyhítené az egész föld éghajlatát. Szóval a tudomány mai fejlettsége már megadja a lehetőséget arra, hogy nem csak panaszkodjunk az időjárásra, hanem tegyünk is ellene valamit és egy cseppet sem leszünk meglepődve, ha a közeljövőben erre vonatkozólag a lehetőség határain belül meglepő eredményeket fogunk látni. (Sb.) A KEGYVESZTETT VARGA JENŐ Az amerikai sajtóban az utóbbi időkben számos megjegyzést találunk arra vonatkozólag, hogy a magyar származású Varga Jenő nemzetgazdász, aki az első világháború után a Szovjet Unionba került, ahol egyetemi tanár lett és akit az utóbbi évtizedekben mint a marxista világnézeten alapuló nemzetgaz- daságtani tudomány legkiválóbb kifejezőjét említettek, “kegvvesztett” lett. Erre vonatkozólag a New Yorkban megjelenő P.M. liberális napilapban Max Lerner szerkesztő az alábbi vezércikket irta. Mostanában újabb betekintést nyerünk az orosz állam által gyakorolt “gondolat-irányításról”, amelyet az Írókra, művészekre és a tudósokra is kiterjesztenek. A múlt héten például megrótták hires zeneszerzőiket, mert állítólag anti-de- mokratikus zenét komponáltak. (Ez is példa arra, amit Alexander Werth a “Nation” cimü folyóiratban a “Művészet, mint Szovjet Tüzérség” cim alatt kifejez.) Az oroszok, mint marxisták, oly stratégiai felfogással nézik az eszméket és a művészetet, hogy azoknak a nép érdekeit kell szolgálni, — mint azt az állam irányitói értelmezik. Azoknak, akik lelkesednek az eszmékért és a művészetért, ez a felfogás nagyon meddő és leverő. Én azonban élesen ellentmondók azoknak, akik azt állítják, hogy ez a felfogás világveszedelmet jelent, mert bizonyítja, hogy az oroszok olyan mereven ragaszkodnak fenti eszmei felfogásaikhoz, hogy attól soha el nem térnek. Ami mostanában történik éppen az ellenkezőt bizonyítja: a marxista eszmék nem urai az orosz irányadóknak, hanem éppen ellenkezőleg, csak eszközök a kezeikben. Vegyük csak példának Varga Jenő nemzetgazdász kegyvesztését. Ennek az ekonomistának igen nagy befolyása volt a szovjet gazdaságra mindaddig, mig az általa kijelölt irány híven szolgálta a Politburo céljait, de amint ez az irány kiesett a Kremlin politikai irányvonalából, Varga kegy- vesztett lett és jónak látta, hogy ő is megváltoztassa nézeteit. Ez a dolog nem a megváltozhatatlan, merev doktrínákhoz ragaszkodó emberekre mutat, hanem a cinikus politikusokra, U L- ti -*» > v i\ A