Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-02-07 / 1514. szám

Churchill uj kiadásban HETI KRÓNIKA

(Vi.) Minden újságolvasó emlékezhet Churchillnek Fulton, Mo. beszédére, amely akkor oly nagy port vert fel, de mint időtlen gyermeket betették az “In- cubator”-ba, hogy megtartsák, megerősítsék. Most rántották elő az időtlen gyermeket és milyen nagy meglepetés érte a világot. Mr. Bevin munkásvezér lett a keresztapja ezen időtlen csemetének, mely most megerősödve, a Wall Street fővédnöke. Mr. Dulles és a börze spekuláns, kivénhedt Baruch által jobbról- balról támogatva, megint lábra akarják állítani a tory Church- hill zabi gyermekét: a szovjet ellenes fegyver-szövetséget.

Majdnem két évvel ezelőtt hangzott el Churchill beszéde. A szülési vajúdása óta sokat agitáltak, Írtak, szónokoltak ezen eszme mellett, — sajnos nagy sikerrel. A legnagyobb siker éppen az angol munkáspárt és ezáltal a kormány megnyerése volt. Az amerikai nemzetközi bankárok már akkor testestől- lelkestől mellette voltak. De az

angol, francia kormány és országok nélkül elhalt volna ez a zabi gyerek. így vártak, fáradhatatlanul dolgoztak, agitáltak, amig az angol (munkás) pártot és a kormányt megnyerik, hogy azok indítványozzák ezen fegyver-szövetséget a vörösök ellen.

Mert nem elirás az, amikor az amerikai újságírók, rádió rikkancsok, politikusok megírják, azt, hogy vörös ellenes lesz, vagy lenne az a fegyver-szövetség. Ez ugyanúgy irányulna a közép európai országok ellen, mint Oroszország vagy a Vörös Kina ellen. De ugyan akkor nyilvánvalóvá lett, hogy ha sikerül ilyen .szövetség, akkor az egész világot két ellentétes táborra osztja és szembeállítja egymással egy újabb csatasorban.

Ez a célja ezen felmelegitett Churchill tervezetnek. Nagy erők dolgoznak annak megvalósításában. De azért még Amerikában is vannak józanabb eszü- ek, akik meglátják a nagy veszélyt és ellene vannak. Látják, amint Hitler-Mussolini Szovjet elleni szövetsége is odavezetett.

JOE HILL

i

VÁLASZ A NEW REPUBLIC

A New Yorkban megjelenő New Republic cimü liberális hetilap január 5-iki számában bizonyos Wallace Stegner nevű iró hosszabb cikket irt Joe Hillről, a mártírhalált halt IWW dalköltőről. Ez a cikk dacára az álcázott szimpátiának és jóakaratnak, tele van téves információkkal és végeredményében nem más, mint Joe Hill emlékének a gyalázása.

A szerző már magában az alcímben ezt írja: “Dalköltő és

futóbetyár; forradalmár, aki harcolt az elnyomottakért, valószínűleg gyilkolt és akit ezért Utah állam ki végeztetett”. Ez a cikk Joe Hillből romantikus hajlamú utonállót akar csinálni, aki még a rablógyilkosságra is készen állt, ha pénzre volt szüksége. Sőt mi több, még magát az IWW mozgalmat is úgy igyekszik bemutatni, mintha nagyon kedvező terepnek szolgálna az általa felépített kétes jellemű egyének számára.

“Az IWW éppen a jellegzetességénél fogva”, — olvassuk ebben a cikkben, — “vonzotta magához a nyugtalan vérü, nőtlen fiatalokat, a vándorlásra kész embereket s igy nagyon sok olyan embert "vettek fel soraikba, akiknek rendőri rekordjuk volt.”

MARTIR-GYALÁZÓ CIKKÉRE

A “GITÁROS” MESÉJE

Dacára annak, hogy ilyen rekordról ir, mégis a cikk összes adatait valami “gitárostól” kapta, aki azt állította, hogy a hires “Hallelujah I’m a Bum” cimü dalnak a szerzője. (Ennek a Ralph Chaplin által irt dalnak a szerzőségét sokan maguknak követelik.) Ez a “gitáros”, akit a szerző sehol meg nem nevez, azt mondotta, hogy Joe Hill (Hillistrom) 1911 körül Mexico- ban mint “stick-up man” (útonálló) élt. És ennek az otromba mesének felül a cikk szerzője, noha ugyanakkor azt is megírja, hogy kemény, erélyes forradalmi és szervező munkát végzett Californiában a vándormunkások között.

A cikk további részéből aztán azt tudjuk meg, hogy az IWW csak “jóval később építette fel a Joe Hill legendát” s valójában nem is volt semmi összeköttetése előzőleg ezzel a szervezettel. Még azt is le akarja tagadni, hogy Joe Hill milyen tevékeny részt vett a Utah Construction Company elleni sztrájkban 1913- ban, Bingham városban.

Az a groteszk kép, amit a New Republic cikke Joe Hillról fest, arra késztette az “Indust- (Folytatás a 4-ik oldalon)

ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . .

A lepedőbe burkolt kis élő csontváz, akit Gandhi néven ismert az egész világ, nincs többé. Egyik saját hívője revolver golyóval ontotta ki életét annak az embernek, akit milliók szentnek és istennek képzeltek, fanatikus hittel, még a földet is csókolták ahová Gandhi lépett. Még talán soha nem volt a világ- történelemben egyetlen ember sem, akinek annyi sok mülió hűséges követője lett volna, erőszakos vagy diktatórikus rá- kényszerités nélkül, mint őneki. Még Krisztusnak sem, abban az időben, sőt ma sem. Gandhinak több követője van most a halála idejében, mint az összes krisztusi tanokra alapított vallásoknak együttvéve kétezer évvel később Krisztus halála után. Gandhi élete annyira változatos és színes, hogy nincs oly detektív regény, mely izgatóbb olvasmányt jelentene, dacára annak, hogy Gandhi egész életét az emberi testvérszeretet és a béke hirdetésére szentelte.

13 éves korában már megnősült mint iskolás gyermek, 19 éves korában érkezett Londonba ügyvédi tanulmányainak az elvégzésére. 17 éven át mint ügyvéd praktizált J)él-Afrikában és ott érlelődött meg benne, hogy India szabadsága csak úgy jöhet létre ha a kasztokra faragott vallási gyűlöletet a testvéri szeretet gyakorlásával helyettesítik. Közben aztán ő maga is vallásos hivő lett és követői már ötét imádták. Százmilliós tömegek voltak igy mögötte és igy Gandhi személye egyidőben komoly veszélyt jelentett az angol imperializmusra. Vagy tizenhat- szőr volt börtönben, egyidőben több mint két évig egyhuzamban, amikor az angol urak kénytelenek voltak a hindu lázadók nyomásának engedni és szabadon bocsátották. (Az Amerikai Magy. Népszava és tintakuli társaik a hasonló népharcosokat börtöntöltelék névvel szokták illetni). Egyidőben a börtönből egyenesen a londoni királyi palotába vitték konferenciára, amikor nagy föltünést keltett azzal, hogy kecskéjét is magával vitte.

Számos esetben az angol elnyomás ellen éhségsztrájkkal tiltakozott. Rémülettel • gondoltak az angol urak arra, ha egy ilyen sztrájkban Gandhi elpusztult volna. így minden esetben, amikor Gandhi már közel állt az éh-halálhoz, kompromissziumra léptek vele. Gandhi ereje nőttön nőtt, követőinek száma milliókkal növekedett. Ezért a különféle vallási kasztok papjai félté- kenykedtek rá s igy Gandhi eszméje a vallási megértés helyett, az állandó vallási villongásokat jelentette. Százával gyilkolták egymást a vallási hívők, persze legtöbbnyire az angol uraknak a keze játszott közre, már úgy ahogyan az indiai gazdasági érdekeiknek megfelelő volt. Általános volt az a vélemény, hogy csakis India függetlensége szüntetheti meg a vallási villongásokat. Az angol imperializmus legyöngülve hajlandónak mutatkozott olyan tessék-lássék függetlenséget adni Indiának, amit a ihult év augusztus 15-én végrehajtottak. De az angol judás kéz továbbra is ott maradt Indiában.

Az angol uralkodók jól vigyáztak arra, hogy a vallási lázadások továbbra is állandó jelenségek legyenek, igy Indiából két független államot faragtak. Az egyik a Union of India, melyben nagy többségben a hinduk vannak, mig a másik Pakistan ahol többségben a moslemok vannak. A proklamálás napi" megindultak a lázadások, amelyek már inkább háborúnak minősíthetők. A pakistáni részben a moslemok elkezdték gyilkolni a hindukat és az ahhoz hasonló sikhs vallásuakat, mig az indiai részen a hinduk és sikhsek gyilkolták a moslemokat. Az áldozatok száma százezrekre rúg és nincs olyan nap, hogy a nép vére ne folyna midnegyik oldalon. Ezért aztán menekülnek azok, akik tudnak és a megbízható jelentések szerint, a világtörténelem legnagyobb népvándorlása van folyamatban, mert már eddig is több mint 8 millió ember hagyta el szülőföldjét s százmérföldeket gyalogolva szökdösnek át a határon, az egyik külön válaszfallal fölállított országból a másikba.

így aztán Gandhit alapos csalódás érte, mert az angol judás- kéz kijátszotta és az indiai függetlenség a testvéri megértés helyett még gyűlöletesebb vallási gyilkolásokat eredményezett. Ennek csillapítására ismét éhségsztrájkkal hívta föl a hívők és az illetékes helyen levő hatalmi embereket és ezt az éhség- sztrájkot röviddel azelőtt hagyta félbe, mielőtt az újabb békéért való imádkozás alatt, a gyilkos golyó eltalálta. A leadott jelentések szerint, midőn Gandhit a gyilkos golyó eltalálta, a homlokához tette a kezét, ami a hindu vallás szerint azt jelenti, hogy gyilkosának megbocsát.

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio

OF THE WORLD under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1^48 NO. 1514 SZÁM