Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-01-03 / 1509. szám
1948. január 3. BßKMLiNKAa 5 oldal Az uj demokráciák kulturális fejlődése GYÖKERES VÁLTOZÁS A kelet- és délkeleteurópai országoknak uj demokratikus kormányzatainak győzelmével gyökeres változás következett be a kultúra terén is. Ezt a változást sürgetően parancsolta már a demokratikus átalakulások puszta jellege is. Az értelmiség nagy része, sajnos, begyepesedett reakciós elemnek bizonyult és ezért a demokratikus kulturális erőkben igen nagy hiány mutatkozott. Az értelmiségnek ama haladó, élenjáró része mellett, — amely cselekvőén résztvesz az állami élet uj formáinak kiépitésében — ma már a néptömegekből származó uj értelmiségi elemek is odaadó- an dolgoznak a legfontosabb állami feladatok megoldásán. Lengyelországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Bulgáriában a vállalatok ezrei élén munkások állnak, akik képességeikkel, energiájukkal és széles politikai látókörük révén igen jól megállják helyüket. A földreformmal kapcsolatos gyökeres átalakulás a parasztság elé is uj feladatokat tűzött ki. A falu kulturális elmaradottsága ezentúl nem fékezheti a mezőgazdaság fejlesztését. Az ismeretek terjesztésének kérdése — nem is szólva az Írástudatlanság felszámolásáról — az egyik legfontosabb és legnagyobb állami problémává vált a keleteurópai országok demokratikus rendszere megszilárdítása szempontjá- ból. _ Elsőizben nyíltak meg azok a zsilipek, amelyek elzárták a népet a tudástól. Ezúttal nem egyes idealisták, lelkes kultur- emberek humánus erőfeszítéséről van szó, hanem a legszélesebb arányú állami intézkedő- i sekről. ' A haladószellemü demokratikus értelmiség előtt csak most nyíltak meg azok a lehetőségek, amelyekről azelőtt legfeljebb csak ábrándozott. Ez az értelmiség most nem csak kibővítheti és gyarapíthatja kulturális kincseit, hanem a néptömegek felvilágosításának is szentelheti erejét. A néppel való érintkezésből meríti azt az erőt, amelyre szüksége van a teljes értékű nemzeti kultúra fejlesztéséhez. A KULTÚRA ELŐFELTÉTELEI Noha az uj demokrácia országaiban igen takarékosan állították össze a költségvetéseket, a kultúra fejlesztésére azelőtt soha nem tapasztalt bőkezűséggel utalják ki a szükséges összegeket. A nemzetgazdasági tervekben is előkelő helyet biztosítottak a kulturális építésnek. Éppen a tervgazdálkodásra való áttérés és a demokrácia győzelme teremtette meg a kultúra fejlesztésének előfeltételeit. így például a lengvel hároméves terv szerint 1949-ben 25 ezerrel több 'iskolaépület és 25 ezerrel több tanító lesz Lengyel- országban. mint 1938-ban volt. Az elemiiskolai tanulók száma 350 ezerrel lesz több, mint az 1945—46-os iskolaévben és félmillióval múlja felül a háború előtti létszámot. Az iskolákra igen nagy összegeket irányoz elő Jugoszlávia ötéves, Bulgária kétéves terve, valamint Csehszlovákia és Románia költség- vetése. A nemzetgazdasági tervek megerősítik a népművelés fejlesztésének azt a tendenciáját, amelyet ezekben az országokban már a demokratikus rendszerek megteremtésének első napja óta meg lehet figyelni. Erre a legjobb példa Bulgária. Ebben az országban a felszabadulás óta eltelt csaknem három év alatt az elemnskolák és középiskolák száma megkétszereződött. A pedagógusok szövetségének első országos kongresszusán közzétett adatok szerint az országban jelenleg 7313 elemiiskola és 5618 gimnázium működik. Bulgária történelmében első ízben nyíltak meg a dolgozók középiskolái azok számára, akik középfokú iskolai műveltséget akarnak szerezni, anélkül, hogy abbahagynák munkájukat. A kis Albániában, melynek mindössze 1 millió lakosa van, Európának talán — mind gazdasági, mind kulturális szempontból — legelmaradottabb országában tavaly már 1620 elemiiskola működött 133 ezer tanulóval, 1938-39. tanévban 655 iskolában 59 ezer tanuló járt. A jugoszláviai iskolaépítés fejlesztésének jellegzetes vonása az a törekvés, hogy elsősorban a legelmaradottabb országrészeknek: Macedóniának, Montenegrónak, Boszniának kulturális színvonalát emelik. Figyelemreméltóak azok az erélyes rendszabályok, amelyeket Jugoszlávia népművelési szervei és a demokratikus társadalmi szervek a felnőtt lakosság írástudatlanságának felszámolása érdekében foganatosítottak. 1946 folyamán még nem teljes adatok szerint körülbelül 280 ezer ember tanult meg irni-ol- vasni, vagyis sokkal több, mint a régi Jugoszlávia huszonhároméves fennállása alatt. A NEMZETI ÖNTUDAT GYARAPODÁSA A demokratikus rezsimek megteremtése elősegítette a hit- lerizmus igája alól felszabadult népek nemzeti öntudatának gyarapodását és megerősödését. A nemzeti öntudatnak ez a növekedése tükröződik az irodalom és a művészet fejlődésén, a népi elemeknek a kulturális alkotásokban való egyre gyakoribb és egyre határozottabb megjelenésében. Ezen a területen még korai volna nagyjelentőségű vívmányokról beszélni. Az iradalmi és művészeti kritika azonban már komoly eltolódásokat tüntet fel az irodalomban és a művészetben. Az uj bolgár irodalomban többen feldolgozták a fasizmus elleni hősi harc témáját. A bolgár irók müveikben feldolgozzák, megörökítik népük dolgos hétköznap j ait. A mai Lengyelország problémái több háború utáni irodalmi alkotás témájául szolgálnak. A haladószellemü lengyel irók a demokratikus köztársaság felépítésének cselekvő részeseivé válnak. Az uj demokrácia országaiban az iró alkotó tevékenységének hatalmas ösztönzést ad a könyvek iránt megnyilvánuló soha nem tapasztalt nagy kereslet. Mig a múltban 5-8 ezer példánynál nagyobb példányszámban ritkán jelent meg egy- egy könyv, mostanában nem ritka a 10-20 ezres vagy még nagyobb példányszámban megjelenő könyv. A színház nem a kiváltságosak szórakozása többé, mint a múltban volt, hanem a néptömegek közkincsévé vált. A színházakat jelenleg általában a demokratikus kultúra kiemelkedő képviselői irányítják. A színpadon végre megjelenhetnek azok a darabok, amelyeket azelőtt a politikai cenzúra betiltott. A színház — Georgij Karaszla- nov, az ismert bolgár irodalmár, a szófiai nemzeti színház igazgatója szerint — abban látja feladatát, hogy megteremtse az igazi nemzeti drámát, meggyorsítsa az igazi nemzeti művészet megtermetésének folyamatát. FILMSZÍNÉSZET A nemzeti filmművészet fejlődésének igen nagy jelentősége van Lengyelországban és Csehszlovákiában. Vége szakadt a Hollywood korlátlan terjeszkedésének, amely lehetetlenné tette a nemzeti filmgyártást azokban a kis országokban, melyek képtelenek voltak felvenni a versenyt az amerikai filmtársaságok hatalmas termelési appaVettük az alábbi levelet: Tiltakozás Mi alulírottak, a Rákóczi Egyesült 132-ik osztályának a tagjai East Chicago és kerületében levő összes tagjai együttesen szót emelünk a Rákóczi Egysület központi tisztviselő és igazgatóságával szemben, azon önkényes eljárásukért, melyben úgy hisszük az összes osztályokat részesítették. Mi a 132-ik osztály tagjai, nem vállalhatunk kötelezettséget az Amerikai Magyar Szövetséggel. Mi megszakítottunk minden kötelezettséget a The American Hungarian Relief, Inc.-el Minden szolidáris érzésünk megszűnt amidőn az a segélybizottság az A.M.Sz. akaratát magára vállalta, hiszen addig is együtt működtek. Tehát ezek után felmerült az a kérdés, hogy a Rákóczi központ milyen jogcímen vette át azokat az American Hungarian Relief bélyegeket, melyet karácsony előtt küldtek ki az osztályok tagjaihoz? A segíteni akarás úgy anyagi mint erkölcsi téren továbbra is megmaradt nálunk a 132-ik osztálynál. Egyesek mint e sorok írója is, annak előtte más utón küldtük a segélyt a szenvedő magyar testvéreinknek. Ezek után pedig mandannyian a biztosabb utat választottuk. Számosán megbotránkoztak már jóval annak előtte, úgy mint Chicagóban, amidőn a két rátusával. Az államosított csehszlovák filmipar, amelynek költségvetése 2 milliárd cseh korona volt 1947-ben, rövid időn belül már 19 játékfilmet készített, közöttük az első csehszlovák szinesfilmet és számos más filmet, amely teli van magasrendü eszmei tartalommal. Jelentősen kibővült a filmszínházak hálózata is. A Gottwald-kormány működése alatt Csehszlovákia különböző vidékein 150 uj mozit építettek: a kétéves nemzetgazdasági terv újabb hatszáz filmszínház alakítását irányozza elő. A számtalan kiállítás, melyet ezer meg ezer ember látogat, mindennél meggyőzőbben beszél a képzőművészet mestereinek intenzív alkotó életéről. Száz meg száz fiatal tehetséges iró, költő, művész, színész, szobrász, festő tűnt fel, akiknek alkotásait az uj idők szelleme hatja át. Ugyanez a szellem árad az idősebb nemzedék irodalmi és művészeti alkotásainak javarészéből is. Az uj demokráciái országainak kulturális fejlesztésében egyre jelentősebb helyet foglal el a tömegszervezetek tevékenysége. Különösen nagy a szak- szervezetek szerepe. Az állami intézményeknél vasutaknál, vállalatoknál ezer meg ezer klub keletkezett. Rengeteg drámai, képzőművészeti önképzőkör és énekkar alakult. Ezek a körök, klubok, amelyek lehetőséget nyújtanak a dolgozó ember számára, hogy jól felhasználhassa szabadidejét a lakosság általános kulturális fellendülésének fontos tényezői. I. ELVIN A “Novoje Vremja” cikkéből a budapesti “Uj Szó” utján. segélybizottsági ur Magyarországra utazott az amerikai ma-' gyarság pénzén megtudni, hogy mire is van egy háború dúlta országban szükség, elutazva több magyar éhes árva gyermeknek a tejrevalóját. Visszajöttükkor ha azt mondották volna csupán, amiről még az elemi iskolás gyermekek is tudtak itt, hogy olyan országokban mire van szükség, talán minket felnőtteket megkíméltek volna a botránkozástól, az elemi iskolás gyermekeket meg a röhögéstől, azon bődületes megállapításra. Az egyik ur azzal utazgatott a vissza jövetele után, hogy a vasfüggönyön belül megállapították Budapesten, hogy az oroszok az automobiljaikkal halomra gázolják a magyarságot. így beszéltek a tudós urak. Mi alulírottak, ismételten kijelentjük az osztályunk nevében, hogy az A.M.Sz. és a Segélybizottságon keresztül semmilyen nemű segélyt nem fogunk küldeni sem a jelenben, sem pedig a jövőben. Mi nem fogjuk támogatni a nyugatra szökött gyászmagyarokat. Féda János, titkár Dobay János Siket Gyula Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna borítékban küldje el az előfizetését is.
