Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-01-31 / 1513. szám
1948. január 31. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben _________________(gb) ROVATA_________________ MIT MUTAT A KÖLTSÉGVETÉS Az amerikai munkáslapok általában véve nem sokat foglalkoznak a városi, államig vagy a szövetségi költségvetése k k e 1, mert úgy tartják, hogy a kormányzás költségeit, bármilyen név alatt is hajtják be, végeredményben mégis csak a munkásoknak kell kiizzadni és igy a részletkérdéseket egészen mellékesnek tartják. Pedig az ilyen költségvetések analizálása igen sok érdekes dolgot hoz felszínre és az ismertetésük nagymértékben elősegítené a felvilágosítását azoknak, akiket sem az érzelmekre apelláló propagandával, sem pedig a rideg gazdasági elméletekkel elérni nem lehet. Ha egy kicsit közelebbről vizsgáljuk a Truman elnök által a múlt hetekben a kongresz- szus elé terjesztett szövetségi költségvetést (budget), az első dolog ami szemünkbe ötlik az, hogy a Truman adminisztráció az Egyesült Államok teljes közjövedelmének több mint a felét hadicélokra akarja költeni. Ez a budget, amely szerint a szövetségi állami jövedelem 44 és fél billió dollárt tesz ki, tisztán direkt hadicélokra 11 billió dollárt irányoz elő, ami kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a United States gőzerővel készül a harmadik világháborúra. A budget további vizsgálatánál hamar rájövünk, hogy a háborús célt a direkt erre a célra előirányzott 11 billió dolláron kívül még számos más tétel is szolgálja. így például a “nemzetközi kiadásokra” előirányzott 7 billió legnagyobb részét is hadikiadásoknak kell tekintenünk, mert a háború sújtotta államok “talpra állítása” alatt ezen államok felfegyverzését értik, ne hogy a nyomorgó nép kizsákmá- nyolóit elkergesse és a “másik” félhez csatlakozzon, ami alatt azt értik, hogy orosz befolyás alá kerüljön. HÁBORÚS KIADÁSOK Ugyancsak a hadicélokat szolgálják az állami adósságokra fizetett kamatok és törlesztések emelkedett. Ugyanoly mennyiségű élelmiszer, amelyet 2 évvel ezelőtt 3.00 dollárért lehetett megvásárolni, ma 5.36-tól 5.84 dollárba kerül a különböző körzetek szerint. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a profit és a megélhetési szükségletek árai párhuzamosan emelkedtek hétről-hét- re, mig a munkabérek ma is az egy év előtti színvonalon vannak. Tehát a munkáltatók szószólóinak minden megtévesztő propagandája dacára a tény az, hogy a túlságos magas profit elérésére felsrófolt szükségleti cikkek árai, kényszerítik a munkásságot újabb; bérkövetelésekért harcolni, ha a felszínen akarnak maradni. És ez a “third round” nem a “nép (a munkásság) érdekei ellen”, hanem nagyon is a nép érdekeit szolgálja. legnagyobb része, valamiiit a veterán katonákra költött ösz- szegek is, noha a költségvetés ezen része már nem a jövő katonai műveleteinek a költségeit, hanem a múltét fedezi. Valójában mégis csak az emberölés és a vagyon pusztításra költötték. Ha ezeket figyelembe vesszük, akkor látjuk, hogy ezen költség- vetésben minden dollárból 24.9 centet direkt nemzeti védelemre (haderőre) irányoztak elő, melyhez hozzá kell számítani a köz- adóságok nagyrészét. Erre a célra minden dollárból 22.6 centet költenek (11.8 centet kamatokra, 10.8 centet pedig törlesztésre). És ide kell számítani a veteránokra költött összeget, amiből minden dollárra 13.5 cent esik, valamint a nemzetközi segély (minden dollárból 15.7 cent) nagyobb részét is. Ha úgy ezen utóbbi tételnek, valamint az adósságokra fizetett összegeknek a felét vesszük hadikiadásnak, — ami igen konzervatív számítás, akkor láthatjuk, hogy Uncle Sam az 1948-49-es pénzügyi évre a szövetségi állami bevételek minden dollárjából 57 és félcentet irányoz elő. ROSSZ HELYEN TAKARÉKOSKODNAK A háborúra, az emberölésre és vagyonpusztitásra való ily nagymérvű előkészülés minden embert gondolkodóba ejthet. Az amerikai nép egyenlőre nem veszi komolyan az önmagunk elpusztítására is vezethető veszedelmes tűzzel való játékot. Ha van is valamilyen kifogás a Truman elnök által ajánlott budget ellen, akkor az nem a hadicélokat alátámasztó tételek ellen irá nyúl, hanem inkább a népjóléti intézmények költségeit bírálja. Az álhazafias honatyák nagyon kiabálnak, hogy takarékoskodni kell, de azért a hadikiadások csökkentésére egy szavuk sem maradt. Ellenben egész bizonyos, hogy a Social Security rendszer további kiépítésére kért sokkal csekélyebb ösz- szegeket fogják törülni, vagy nagyon mélyen leszorítani. Igazán kívánatos lenne, ha minden munkásember és munkásnő figyelemmel kisérné ezt a költségvetést, mert nincs az az ékesen szóló propaganda beszéd, amelyből úgy megértené, hogy a törvényhozás milyen egyöntetűen siet elnyomni a népjóléti intézkedéseket, de épen olyan energiával támogatja a háborús készülődést és a közterheknek a néptömegek nyakába való átruházását. Mert az ilyen állami budget nem csak azt írja elő, hogy mennyit akarnak költeni, hanem azt is, hogy az elköltésre előirányzott összeget hogyan szerzik meg. Truman budgetje szerint az előirányzott 44.5 billió dollárnak 52 százalékát az egyének (individual) adói szolgáltatják. A korporációk adója 23 százalékot a nagy profitok (exise) adója pedig 17 százaié- ! | kát hozzák. A különböző jőve- j ; delmek 5 százalékot, a vámok 3 százalékot mutatnak. így az állami jövedelem 92 százalékát adóból nyerik. Truman adó javaslata szerint az 52 százalékot kitévő individuális adóból le kellene valamit vágni, de úgy, hogy ugyanolyan mértékben emelni kellene a korporációk adóját és a profit-adót. Szóval azt akarja, hogy a teljes jövedelem ne változzon. Ezzel szemben a republikánus többségű kongresszus le akarja vágni az adókat egyforma arányban s amennyiben igy az állami jövedelem kevesebb lenne, akkor azt a népjóléti intézményeken akarják megtakarítani, mert a hadi kiadásokhoz nem akarnak nyúlni, sőt ellenkezőleg, azokat még emelni is hajlandók volnának. A NEMZETI ADÓSSÁG Általában minden politikus a takarékosságot hangoztatja. Soha még nem akadtunk olyanra, aki a pazarlást hirdette volna. Minden kongresszus azzal kezdi, hogy igy meg úgy levágjuk az állami kiadásokat! Különösen nagyhangú az ilyen fenyegetés akkor, midőn a kormánynak nincs többsége a kongresszusban. Azonban a sok kiabálás után végre is mindig megszavazzák a nagy kiadásokat, mert a legnagyobb tételek a mai rendszer fentartását szolgálják. A honatyák sokat kiabálnak a takarékosságról, de a végén a gyakorlatban megfeledkeznek róla, mert nem hajlandók kivágni azt a fát, amelyre maguk is támaszkodnak. Ezt a tényt legtisztábban mutatja az, hogy a nemzeti adósságra vonatkozólag soha egyiküknek sincs egyetlen szavuk sem. A közel 10 billió dollárt kitevő közadóság a nemzeti jövedelem minden dollárjából 22.6 centet emészt fel. Amerika népe ezen kolosszális nagy összeggel a nagy korporációknak, bankároknak és iparbáróknak tartozik. A szegény néposztály által megtartott úgynevezett “E” hadikötvények értéke már mesz- sze az egy billió dolláron alul van. így a nagy kamatokat ugyanaz a kisszámú embercsoport kapja, amelyik a kereskedelem és az ipar terén már úgyis kizsákmányolja a dolgozókat. Háborús időben az államnak nagy összegekre van szüksége a hadműveletekre és azért kölcsönöket vesz fel. Ha a kamat nem tulmagas is az ilyen kölcsönre, de mégis jó befektetés, mert az állam biztosítja. Ezért a bankárok s általában a gazdagok nagy összegeket helyeznek el ilyen biztosított kölcsönökbe s a kamat mellett még dicséretet is kapnak, hogy milyen jó hazafiak. Ugyanez a dolog megismétlődik a depressziós években is, amikor az állam a közmunkák révén kénytelen a nagy népnyomort enyhíteni. így a depresszió s a prosperitás egyformán emelik a közadósságokat. Ennek tudható be, hogy ma az Egyesült Államok annyira el van adósodva, hogy minden lakosra naponként csaknem egy dollár (95 cent) adó esik ezen közadósság kamatainak és törlesztésének a fedezésére. HOL A SZABADSÁG? Csak maga ez az egy tétel gondolkodóba ejtheti a munkásembert. Ebben az állítólagos szabad országban mindannyiunk naponként közel egy dollárnyi adót fizetünk egy kisszámú embercsoportnak, amelyért semmi, de semmi ellenszolgáltatást nem kapunk. Egy dollárt fizetünk azért, hogy élünk! Egy dollár napi adót fizetünk azért, mert a haszonélvezők (vagy elődeik) úgy manipuláltak a munkások által termelt javakkal, hogy annak egy egy részét visszatartva tőkésítették, amelynek bizonyos hányadát • az államnak kölcsönözve adófizető alanyukká tették az amerikai népet. Valószínű, hogy ha a munkások vizsgálnák ezt a költségvetést, tisztán látnák a megadóztatásnak ezt a nemét és talán még meg is tagadnák a fizetést. Ezt jól tudják a bankár urak és éppen az ilyen “lázadó” gondolatok elnyomására kell a sok sok billiós hadikiadás, amely egyrészről újabb profitot jelent a mai rendszer haszonélvezőinek, másrészről pedig még biztosítja is ezt a förtelmes kizsákmányolást. 109.865 UJ AUTÓ KÉSZÜLT AZ ELMÚLT HÉTEN DET- ROITBAN A hét végi jelentések szerint csak Detroitban 108.865 automobil hagyta el a gyár kapuit. A termelés fokozódik — mondja a jelentés, talán kilehet küszöbölni a fekete piacot, amely az autó vásárlás üzletébe is befészkelte magát. NEM SZABAD LASSAN HAJTANI New York állam törvényhozása előtt javaslat fekszik, hogy büntessék meg azokat, akik autójukkal az előirt sebesség alatt maradnak, mert ezzel feltartják a forgalmat. MUNKÁSBIRÓSÁGI ÍTÉLET A pécsi munkásbiróság 7 évi fegyházra Ítélte el Pauper Emil bonyhádi kekszkészitőt, mert engedély nélkül vásárolt 30 mázsa búzát és nem jelentette be a tarhonya készletét sem. Bűntársát, Kovács Jánost egy évi és Baumgarten Zoltánt ugyancsak egy évi börtönre Ítélték. ÉPITŐGÁRDA 1947-48-ik évre: J. Buzay, Cleveland_____ 5.00 Jimmy Farkas, Akron ..... 4.00 L. Fishbein, New York__ 5.00 J. Feczkó, New York ....... 1.00 J. Fodor, Cuy. Falls _____2.00 J. Gyurcsek, Columbus .... 2.00 Paul Hering, Buffalo ....... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 4.00 Jós. Kollár, Cleveland....... 2.00 J. Kozsány, Saratoga Spr. 12.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 2.00 J. Mácsay, Detroit ........... 1.00 J. Mogor, Cleveland ____ 1.00 A. Molnár, Celevend _____12.00 John Munczy, Cleveland .. 2.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 5.00 Louis Páll, Ambridge ....... 2.00 Paul Pika, Chicago ........... 1.00 J. Policsányi, Elmgrove _ 2.00 St. Visi, Lincoln Park ....... 5.00 Jos. Vizi, Akron ............... 4.00 Ch. Udvarnoky, Flint....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 4.00 \