Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-06-12 / 1532. szám

1948. junius 12. BÉRMUNKÁS 3 oldal M unka Közben _________________(gb) ROVATA________________ KÖNYVSZEMLE (Book Review) Az amerikai nép és az ame­rikai kongresszus évtizedek óta újból meg újból foglalkozott már a St. Lawrence folyóból nyerhető vizerő kihasználásának problémájával. Azonban ez a kérdés a kezdeti tárgyalásoknál tovább soha sem jutott, mert mint George D. Aiken szenátor mondotta, ezer amerikai meghi­úsította azt a vállalkozást, ami­ből, ha megvalósítják, legalább is 20 millió amerikaianak lett volna nagy haszna. A közérde­ket ellenző amerikaiak névsorát azok szolgáltatják, akiknek ke­zeiben van az ország összes ipa­ra, kereskedelme és banküzlete, akik tehát természetszerűleg el­leneznek minden állami vállal­kozást, amely a magántőkével versenyezne. Aiken szenátornak ez a meg­jegyzése adta a címet George Seldes “The Thousand Ameri­cans” cimü legújabb könyvéhez, ami mostanában jelent meg a new yorki Boni and Gaer könyv­kiadó cég vállalatában. Ez a cim nagyon találó, habár nem pon­tosan ezer amerikairól van ben­ne szó, hanem szisztematikus összefoglalása azon amerikai családoknak, amelyek nagy va­gyonuk következtében uralják az Egyesült Államok gazdasági és politikai életét. Tekintettel arra a vezető szerepre, amit ma az Egyesült Államok a nemze­tek soraiban elfoglalt, az “Ezer Amerikai” munkában felsorolt egyének és családok befolyása kihat az összemberiségre és igy fondorkodásaik, erőszakoskodá­saik leleplezése kell, hogy min­denkit érdekeljen. Ezért valóban nagy szolgála­tot nyújt George Seldes könyve a közjónak. Sietünk azonban megjegyezni, hogy az “Ezer Amerikai” tartalmát lapunk ol­vasói ismerik, mert hiszen az abban felsorolt adatokat mi is elég gyakran hozzuk. Seldes ér­deme leginkább abban áll, hogy ezen adatokat rendszerbe fog­lalva tárja elénk úgy, hogy azok nem csak teljes képet nyújta­nak, de egyben bármely részlet­re is azonnal rámutathatunk. A SAJTÓ NEM ÍRJA MEG George Seldes, az “In Fact” cimü heti értesítő szeráesztője nem az ujjából szopta az “Ezer Amerikai” könyvben felsorolt adatokat, hanem a különböző kongresszusi vizsgálóbizottsá­gok jelentéseiből, vagy más ha- sanló hivatalos forrásból. így a felsorolt adatokat mind doku­mentálja és ez teszi igazán érté­kessé ezt a munkát, mert az ily dolgokról az amerikai sajtó na­gyon keveset ir. Seldes élethivatásának az amerikai sajtó korruptságának, a nagytőke iránti szolgalelküsé- gének a leleplezését tűzte ki. Ezt a célt szolgálja az “In Fact” cimü kis hetiértesitőjével és va­lójában ezt a célt szolgálja ez a müve is, mert a sajtó és a rádió, miután a nagytőkések birtoká­ban vannak, elhallgatják azt a tényt, hogy néhány amerikai család miképpen zsarolja ki a 150 milliós amerikai népet. Seldes könyve tehát valójá­ban nem ezer amerikait sora­koztat fel, de igen is felsorolja névszerint azt a 14-16 családot, amelyek tagjai bírják az ösz- szes nagybankokat, a nagy ipa­rokat és a nagy kereskedelmi házakat. Kimutatja például azt, hogy ezen családok érdekei mi­ként futnak össze a különböző vállalatoknál elfoglalt igazgató- sági állasaik révén. Megtudjuk, hogy 8 new yorki bank igazga­tói helyetfoglalnak 287 biztosí­tó társaság igazgatóságában, 301 más, vidéki bank vezetősé­gében, 521 közszolgálati válla­lat, 585 szállítási és 846 egyéb gyári vállalat igazgatóságában. Ezt a csoportot általában a J. P. Morgan érdekeltségnek nevezik. AMERIKA URAI A Morgan csoporton kívül ha­sonló nagykiterjedésü érdekelt­séggel bírnak a Du Pont, a Mel­lon, Ford, McCormick, Duke, Pew, Harkness, Pittcarin, Rey­nolds. Kress, Clark és más csa­ládok is. Ezeknek a kezeiben vannak ezen nagyvállalatok: U. S. Steel, General Electric, Dod­ge Corporation, Montgomery - Ward and Co.., Continental Oil, Baldwin Locomotive Works, Am. Telephone and Telegraph, N. Y. Central, Standard Oil, So­Segitse minden olvasónk egy vagy több előfizetéssel, hogy le­galább 500 Bérmunkás menjen hetenként az óhazába. cony-Vacuum, Western Union, Pennsylvania Railroad, Westing­house, Jones and Laughlin, In­ternational Harvester Co., Ar­mour and Co., General Motors, E. I. du Pont de Nemours, Good­year, U. S. meg a többi rubber gyárak, Inland Steel, Aluminum Co. és minden számottevő más nagyvállalat, amelynek felsoro­lására oldalak kellenének. Mindezen nagyvállalatokat egységes szervezetté foglalja össze a National Association of Manufacturers (NAM), ame­lyet 1903-ban alakítottak, hogy a munkáltatónak a munkatele­pen való “legfelsőbb korlátlan” jogát védjék. Másszóval ez a korlátlan kizsákmányolás védel­mét jelenti, amelynek elérésére ez a nagyvagyonnal rendelkező csoport ember a kezeibe kerítet­te a sajtót, a rádiót, az iskolát, a szószéket, a színházat és min­den más, a közönséget informá­ló intézményt. De ugyanakkor teljes, szinte korlátlan uralmat szerzett a két nagy politikai párt felett is. Roosevelt halála után olyan nagy hatalomra tettek szert, hogy az általuk kijelölt és meg­választott szövetségi és állami törvényhozók egymásután hoz­zák a munkásellenes törvénye­ket, amelyeket a szolgalelkü sajtó mákonyhintése következ­tében a szavazók mint a “nép jogokat védő” intézkedéseket fogadnak el. A FASISZTÁK TÁMOGATÓI Seldes kimutatja ebben a könyvben, hogy a különböző amerikai fasiszta szervezeteket ugyanazon emberek finanszíroz­ták és pénzelik még ma is, aki­ket a NAM vezetői között felso­rol. így például Sewell Avery (Montgomery-Ward); Lester Armour (Armour Corp.), Geor­ge D. F. Baker (First National Bank), Donaldson Brown (Ge­neral Motors), R. R. M. Carpen­ter (DuPont érdekeltség), a Du Pont család számos tagja, Jo­seph E. Emery (Chase National Bank), W. F. Farish (Standard Oil), George H. Houston (Bald­win Locomotive), Horatio Lloyd (Morgan érdekeltség), Andrew W. Mellon, John Rascob, John M. Schiff (Kunh, Loeb bankér­dekeltség), Alfred P. Sloan, E. F. Weir, stb. stb. adakoztak ha­talmas összegeket a Crusaders, az American Liberty League, a National Economist Committee, a Southern Committees to up­hold the Constitution, a Minute Man and Women of Today, Sen­tinels of the Republic, Farmers’ Independence Council és egyéb fasiszta meg antiszemita egye­sületek részére. Dr. Vannevar Bush, Amerika egyik legeminensebb tudósa a múlt év junius havában az isko­labezáró ünnepélyek egyikén ezt mondotta: “Ma már megvannak az eszközeink arra, hogy a föld­ről eltüntessük a járványokat és az éhínséget. Csaknem határ­talan erőkkel rendelkezünk, me­lyek termőtalajjá teszik a siva­tagot, ma már ismerjük azon módszereket, amelyekkel a ter­mészettől kicsikarhatjuk nagy bőséggel az élethez szükséges javakat. Csak egy dolgot nem tudunk még; az egymás iránti jóakaratot és megértést.” Hogy miért hiányzik az em­berek között a jóakarat és a megértés? Azért, mert az “Ezer Amerikai” és bérenceik a más munkájából élnek és ezt a ren­det fenn akarják tartani. Vagy mint Wendell Phillip mondotta annak idején: “Eddig még min­den korban úgy volt, hogy egye­sek dolgoztak, mások pedig munkát nem végezve élvezték a dolgozók munkájának gyümöl­csét. Ez nem jól van igy és meg kell szüntetni. Minden jó kor­mányzatnak arra kell törekedni, hogy a munkás megkapja mun­kája gyümölcsének oly nagy részét, aminőt csak lehetséges.” George Seldes “Thousand Americans” cimü munkája fel­sorolja azon amerikaiakat, akik a jókormányzat ezen helyes cél­kitűzését elgáncsolják és igy a társadalmi fejlődés kerekét visszafordítják. FIZETÉSEMELÉST KAPNAK A FEHÉRGALLÉROSOK IS DETROIT — A General Mo­tors felemelte a heti és havi fi­zetéses tisztviselők bérét is négy százalékkal. Ezenkívül bonuszt is kapnak. A Magyarországba küldött lapok költségeire Cleveland és kör­nyéke Bérmunkás olvasók és azok barátai JUNIUS 13-án, vasárnap CSALÁDI KIRÁN­DULÁST tartanak a szépfek- vésü Scherhaufer farmon, ahol esős idő esetére is meg­felelő helyiségek vannak. Lesz lacipecsenye és hűsítők. Beléptidij nincs. Indulás d. e. 10 órakor Buckeye Rd. és 112 utcáról. Kérjük az autókkal rendelkezőket, hogy segítse­nek a résztvevők kiszállításá­ban. Útirány: a 87-es road a 306-ig, ott balra az első ka­vicsos ut a Pekin Rd., ame­lyen jobbra a 4-ik épület. NEW BRUNSWICKEN a Bérmunkás olvasói és nagy­számú barátaik junius 13-án, most vasárnap, egész napos KIRÁNDULÁST tartanak az Easton avenui kis erdőben. A jövedelem a Bérmunkás sajtóalapra, valamint a pesti Lánchíd építési akcióra lesz fordítva. Reggel szalonna sü­tés, délben hortobágyi gulyás, amelyet Zsámboki István is­mert szaktudásával készít. Tekintve a nemes célt, min­denkit szívesen lát a Rendezó'ség CSÁLADI KIRÁNDULÁS AKRONBAN! Szervezetünk tagjai és a Bér­munkás olvasói junius 20-án tartják első nyári kirándulásu­kat a Farkas munkástárs szép kerthelyiségében. Reggel szalon­na sütés, később társasjátékok és egyéb szórakozások. Jó éte­lek és hűsítőkről gondoskodva van. Felhívjuk lapunk olvasóit és barátait, hogy ezen kirándulá­son jelenjenek meg mert a be­vételből megindítjuk a Bérmun­kás küldését sok olyan magyar- országi szervezetnek, akik azt kérték tőlünk és nehezen vár­ják a Bérmunkás számait, amit egymás kezéből kapkodva, a legnagyobb érdeklődéssel olvas­nak. Tegyünk eleget otthon ma­radt és tanulni vágyó munkás­testvéreink kérésének és jelen­jünk meg junius 20-án, még azok is, akik ritkán szokták ezt tenni. A nemes cél megérdemli ezt a kis fáradtságot. Útirány: A South Arlington utón a Krumray Roadig. Itt bal­ra térni és fél milera a balolda­lon van a hely, fehér ház a fron­ton. Jelzőtábla is lesz kitéve. . A szép és jó ügy iránt érdek­lődők találkozni fognak junius 20-án. Tisztelettel a Bizottság EMELIK AZ AGGKORI NYUG­DIJAT WASHINGTON — A szená­tus megszavazta az aggkori nyugdíjnak öt dollárral való ha­vi felemelését. Kiskorú gyerme­kek után havi három dollár többletet fognak fizetni. A sze­nátus elvetette a kormány ja­vaslatát az aggkori korhatár le­szállítására.

Next

/
Thumbnails
Contents