Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-06-05 / 1531. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1948. junius 5. BÉRMUNKÁS v (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 öné Year ......................$2.00 Félévre ............................ 100 Six Months ---------------- 1.00 Egyes szám ára ............ 5c Single Copy ---------------- 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ------------ 3c Elöfizfetés külföldre vagy Kanadába egész évre ............... $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még sem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás Hivatalos felfogásával ____________________________ Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE o^>42 Az uj társadalom épitése Az Egyesült Államok szervezett munkásai újból nagy bérharcokat vivnak. A háború befejezte óta ez már a harmadik nagymérvű erőkifejtés, hogy a munkások keresetét arányba hozzák a folyton emelkedő drágasággal, mert az árak emelkedése hamar felőrölte a nagy áldozatokkal kivivőit béremeléseket. A most folyó bérharcoknál a munkáltatók nem csak nagyobbmérvü ellenállást mutatnak, hanem az évtizedekkel ezelőtt használt hódszere- ket felújítva támadásba mentek a munkásság megfélemlítésére és ennek tudható be, hogy a sztrájkoknak már eddig is több munkás mártírja van. Ezen sztrájkokból nem csak az amerikai, hanem az egesz világ munkássága levonhatja a tanulságot, mert láthatják,^ hogy még a napi előnyök kivívásában is mennyire akadályozza őket a szervezkedési forma, hogy az egy iparban dolgozó munkások számos olyan szakszervezethez tartoznak, amelyek mit sem törődnek egymással és sztrájkok esetén egyik csoport segiti leverni a másik csoport harcát. Erre legfeltűnőbb példát a nyomdászok szolgáltatják, ahol a szedők hónapok óta tartó sztrájkja dacára is megjelennek a lapok, mert a más szakszervezetben szervezett öntők, csomagolok, riporterek és egyéb nyomdai alkalmazottak tovább is a munkán maradtak. Nyilvánvaló, hogy ha a lapoknál alkalmazott összes munká- sok egy ipari szervezetben volnának szervezve, akkor az egységes sztrájk hamarosan győzelemmel végződne. Ez annyira közismert dolog, hogy az érdekelt munkásokon kívül mindenki tudja, — még a munkáltatók is, akik már törvények utján is el akarták tiltani az egész iparra kiterjedő bérmozgalmat. De nehogy félreértsük ezt a dolgot; maga a szervezeti forma megválasztása még nem elegendő. Bizonyíték erre az, hogy a technikai fejlődés, — amely egymásután nyeli el a szakmákat, —_ kikényszeríti az iparok szerinti szervezkedést. Ezért az amerikai munkások nagy tömegei már átvették ezt a formát, — de csak a formát és nem a lényeget is. Ilyen ipari szervezeteket alkotnak a “Congress of Industrial Organization” (CIO) unionjai és számos kisebb független szervezet is. v Mi, az Industrial Workers of the World (VUág Ipari Munkásai) tagjai azonban az IPARI SZERVEZET fogalma alatt olyan uniont értünk, amelynek a napi előnyök kiharcolásán kívül végcélja is van. Ez a végcél a termelőeszközök felszabadítása, a termelés köztulajdonba vétele: szóval az IPARI DEMOKRÁCIA megalkotása. Amig tehát örömmel látjuk, hogy a munkások mindnagyobb tömegei veszik át a szervezkedés ipari formáját, újból meg újból kihangsúlyozzuk, hogy AZ MÉG NEM ELEGENDŐ. Nem elegendő, mert mint látjuk a végcél nélkül a kivívott eredményeket az árak emelésével visszavehetik tőlünk s a harcokat kezdhetjük elölről. Végcél nélkül ez a küzdelem időtlen-időkig tarthat. De még ennél is fontosabb az a tény, hogy a végcélt ki nem jelölő szervezkedésnél, még ha az ipari formát veszi is fel, a munkások nem ismerik fel osztályhelyzetüket s igen sokszor saját érdekeik ellen irányuló intézményeket támogatnak. És végre figyelembe kell vennünk, hogy a technikai fejlődés már rákényszeríti az iparokra a tervszerű gazdálkodást. A tőkés termelő rendszerben annyira dicsért “szabadverseny” már teljesen a végnapjait éli. A tervszerű gazdálkodást mind nagyobb és nagyobb területeken vezetik be. A kérdés azonban még mindig fenáll, hogy kinek a kezeiben összpontosul az irányítás. Az Industrial Workers of the World által hirdetett ipari szervezkedés megadja a lehetőséget arra, hogy ez az irányítás valóban a termelést végző munkások kezeiben maradjon. Az a gondolat, hogy a termelés irányítását a munkásoknak kell átvenni, nem uj keletű, hiszen már Marx Károly egy évszázaddal ezelőtt észrevette, hogy a termelő rendszer fejlődése ily irányba vezet. Marx és társai azonban nem mondották meg, hogy miként fogja a munkásság átvenni a termelést. Abban az időben ezt még nem láthatták s azért csak azt mondották, hogy ezt a kérdést majd megoldja az idő. Ez az idő 1905-ben érkezett el, amikor az IWW megalakitói már rámutattak, hogy ha a munkásság iparilag szervezkedik, akkor az ilyen ipari szervezetek, amelyek valamelyikében minden hasznos munkát végző ember helyet talál, képes lesz a termelés átvételére és továbbfejlesztésére. Azért mondja az IWW elvinyilatkozata, hogy az ipari szervezkedéssel építjük az uj társadalom szerkezetét a réginek keretein belül. Az újabb korban a marxi vüágnézet legkiválóbb képviselőjének Lenint tartjuk, akinek legnagyobb érdeme abban áll, hogy észrevette, hogy a tőkés termelési rendszert megfelelő időben egy országban is meg lehet dönteni és volt bátorsága és tehetsége az orosz népet bevinni a győzelemmel végződő forradalomba. Ugy- látjuk, hogy ez a megfelelő idő most beköszöntött Közép-Európá- ra, melynek országaiban megindult a forradalmi átalakulás. A viszonyok természetesen nagymértékben különböznek a 30 évvel ezelőtti orosz viszonyoktól, mert ott és akkor nem volt elég kifejlett az ipar arra, hogy az ipari szervezeteket kiépíthették volna. Közép-Európában azonban ma erre igen jó alkalom kínálkozik. Ezért igyekszünk oly buzgalommal, hogy a magyarországi munkások is megismerkedjenek a forradalmi ipari unioniz- mus elveivel. Azért küldik és küldetik Magyarországba lapunkat oly nagy számmal a forradalmi ipari unionizmus hívei, hogy magyarországi munkástestvéreink minél nagyobb számmal ismerjék meg, milyen nagy erőt nyújt nekik a szervezkedésnek ez a formája. És végül láthatják az amerikai példából azt is, hogy az állam- hatalom gyorsan más kezekbe juthat s Uy változások alkalmával csak az erős, a jól szervezett, osztálytudatos munkásszervezetek képesek megtartani az eddig kivívott eredményeket. íme az Egyesült Államokban egyetlen egy embernek, Franklin D. Roosevelt elnöknek a halála elegendő volt arra, hogy évtizedes harcok eredményeit rövid három év alatt teljesen megsemmisítsenek. Ezt megtehették, mert az amerikai munkásokat még az úgynevezett ipari szervezetekben sem nevelték osztálytudatra és nem szervezték a termelés átvételére. A közép-európai országokban, — tehát Magyarországon is, jelenleg kedvező alkalom nyílik a HELYES szervezkedésre, Ezen országok eljutottak a lenini időponthoz, fel kell tehát használniok a kedvező alkalmat. Egy percre sem szabad elfelejteniök, hogy ez a kedvező alkalom esetleg végetérhet. Végetérhet például külföldi beavatkozásra is. De még abban az esetben is csak a helyesen, az osztálytudatosan és a termelés átvételére szervezett munkásság tudna legsikeresebben ellenállni. A forradalmi ipari unionizmus amerikai magyarajku hívei valóban nagy szolgálatot tesznek a munkásságnak azzal, hogy ezen eszme egyetlen magyarnyelvű lapját, a Bérmunkást megrendelik magyarországi rokonaiknak barátaiknak vagy valamelyik szakszervezetnek. A hozzánk érkező levelek mutatják, hogy mily nagy érdeklődéssel olvassák most otthon lapunkat. így valóban mondhatjuk, hogy a Bérmunkás ily terjesztésével segítjük építeni az uj társadalom szerkezetét! Jelszó és gyakorlat A kormányhatalmat gyakorló angol Labor Party 47-ik kongresszusa, melyet a napokban tartottak Scarborough városban, határozatikig kimondotta, hogy helyesli az Európai Egyesült Államokat, de csak úgy, hogy abban sem a Szovjet Union, sem az Egyesült Államok befolyást ne nyerjenek. A kongresszus aggodalommal emütette a keleti és a nyugati blokkok kialakulását, mert abban a harmadik világháború előkészítését látta, amelynek elhárítására “a világ szociálistáinak összefogását” ajánlotta. Ezen szépenhangzó frázissal szemben a párt nevében kormányzó miniszterek olyan bel és külpolitikát folytatnak, amely még az amerikai háborús uszitóknál is jobban felelős a világ népeinek egymás elleni uszításában. Egyes népjóléti reformokat leszámítva ez a kormány a profitra való termelés hive. Ezt bizonyítja a kongresszus azon határozata, amit Hugh Dalton volt pénzügyminiszter ajánlatára fogadtak el, amelyben arra kérik a nagytőkéseket, hogy a TÚL MAGAS PROFIT EGY RÉSZÉRŐL ÖNKÉNTESEN MONDJANAK LE, mert ha ezt nem tennék, akkor egy év múlva folytatni lógják az iparok államosítását. Nagyon jellemző ez a határozat erre a munkás s állítólag szocialista kormányra, amely elvárja a nagy üzletemberektől, hogy “önkéntesen” mondjanak le a nagy profitról. Dalton állítása szerint ha ezt nem tennék, akkor be kell hozni a korlátozást, mert a TERMELÉSBŐL EGYENLŐRE NEM LEHET KIKÜSZÖBÖLNI A PROFIT MOTÍVUMOT. Ez a határozat nagyon jellemző a “harmadik utat” kereső szocialistákra vagy más néven szereplő úgynevezett munkáspoli- tikusokra. A tőkés termelő rendszer már végnapjait éli, nagy végső halálos versenyre kelt a kollektiv termelő rendszerrel. Az egesz vdag népe a két rendszer körül sorakozik fel. A liberális polgári elem köréből kikerült szocialisták a kettő közé állva az ui rendszer felé kiabálják jelszavaikat, de gyakorlatilag a régi rendszert támogatják. * & Ez a tény magyarázza meg a Görögországban tanúsított magatartásukat es magyarázza meg, hogy miért fegyverezték fel az arabokat, mielőtt kivonultak Palesztinából. Angliában éppen ES oko^ott,*én^Ses változást az, hogy a Tory párttól a La- bor Party vette at a kormányt, mint ahogyan nem okoz alapvető változást az Egyesült Államokban az a kormányváltozás, amikor műn J*aSy polgari part ^váltja egymást. A magasabb tisztvise- °k k yere ugyan a* dl Part emberei kerülnek, de a kormányzást ugyanazon alantasabb tiszt viselők Végzik, mint az előző kormányoknál es így marad minden a régiben. Ezen a dolgon akartak segíteni a párt baloldali elemei, akik
