Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-05-29 / 1530. szám
H oldal BÉRMUNKÁS 1948. május 29. Háború utáni célok HÍREK MAGYARORSZÍGBÓL (a.l.) Tudjuk, hogy a kapitalista osztálynak törekvése a magántulajdon rendszerét továbbra is megtartani. Talán mondanunk sem kell, de a valóságban úgy van, hogy ahol a kapitalizmus az uralkodó osztály, az ország alkotmánya annak védelmére szolgál. Jóhangzásu mondásnak nevezhető az a jelző, hogy “demokrácia”, vagy a “többség rendelkezési joga”, sokan el is hiszik, amikor azzal kérkednek. De vájjon melyik kapitalista társadalmi rendszer volna hajlandó uralmát átengedni egy a többség által megválasztott ténylegesen szocialista vezetőségnek, akik azután programjuknak megfelelőleg egy társadalmi átalakulást törvényesítenének. Nem gondolom, hogy a kapitalista osztály egyszerűen azt mondaná, hogy a többség akaratának aláveti magát, mert ők “mindig” hivei voltak a demokráciának. A legutóbb lezajlott olasz választások mást bizonyitanak, előre megmondták a nagy “demokrácia” hivei Amerikában, hogy ha a baloldal győzni is fog, nem szabad nekik a kormányzást átengedni. Szóval a demokráciát csak úgy értelmezik, ha a kapitalizmus marad uralmon. Az iparilag fejlett országok, amelyeknek kapitalista osztálya tudatában van annak, hogy a termelési anarchiát csak úgy tudja egyideig elodázni, ha piacot hódit magának idegen országokban, áruinak elhelyezésére. Hogy azután a kapitalizmus minden nehezebb akadályok nélkül bonyolíthassa le nemzetközi üzletét, első sorban a hazai fronton kell olyan intézkedéseket hozni, ami által azután háborítatlanul végezhetik jól jövedelmező üzleteiket. Természetesen a munkásosztályt kell elsősorban erőtlenné tenni. Azért van azután szükség olyan törvények életbe léptetésére, mint a Taft-Hartley, vagy legújabban a Mundt törvényjavaslat. Ami kizárólag a szervezett munkások gúzsbakötésére irányul. Ezek mind kitűzött céljai az itteni kapitalizmusnak. A fentnevezett törvények nem csak arra irányulnak, hogy törvényileg rendszabályozzák a munkások szervezeteit, hanem, hogy magukban a szervezetekben egyenetlenséget idézzenek elő, ami azután a legalkalmasabb az ipari szolidaritás megbontására. Ezen törekvésük is elég jól sikerül, mert az itteni szervezett munkások nem kaptak nevelést az osztályharc gyakorlatából. Eddig is már nagyon sok esetben nyert bebizonyítást, hogy osztályszolidaritás hiányában a sztrájktörés nagyon gyakori és méghozzá szervezett munkások hivatalosan végzik el. Az itteni kapitalizmus háború utáni célja az előre kitervezett vonalon halad. Az osztálytudatos munkások már előre tudták, hogy ott, ahol a munkásoknak nincsen egységes ipari szervezete, amely a tényleges osztályharc alapján áll, nem is lehet ipari szolidaritásról szó. A különböző szakszervezetekben, vagy névleges ipari szervezetekben, mint a CIO amelyeknek úgy a vezetősége, mint a tagsága csak arra törekszik, hogy tagjainak létszámát emelje, ezek a testvérharcok folynak ma az amerikai munkások között. Ebben a tekintetben is a Taft-Hartley törvény nagyon jól bevált a kapitalista osztály részére. A kapitalisták már előre számítottak arra, mert tudták, hogy az itteni szakszervezeti vezérek mindig hajlandók a kapitalizmusnak érdekeit szolgálni. A fönt nevezett törvények mindenre alkalmasak, csak éppen a munkások védelmére nem! Az amerikai kapitalizmusnak háború utáni célja, hogy megtörje a szervezett munkások erejét. Tudva levő dolog, hogy az itteni kapitalizmus az 1947-es évben történetébe a legnagyobb profitot vágta zsebre és a hatalmas profitot arra akarja mostan felhasználni, hogy a munkások szervezett erejét megtörjék, ezt abból láthatjuk, hogy a mostani folyamatban levő nagy harcokban nem igen mutatnak hajlamot a munkások jogos követeléseit teljesíteni. Ott pedig, ahol a munkások ipari szolidaritása hathatósnak bizonyult, a Taft-Hartley törvényt a munkáltatók javára foganatosítják. Az itteni kapitalista osztálynak eltökélt szándéka, hogy háború utáni tervét az itteni munkásokkal szemben győzelemre vigye. Ha ezen tervek sikerülni fognak csak annak tudható be, mert a munkásoknak szervezetei a nagy lárma dacára is behódoltak a Taft-Hartley törvényeknek. A munkásosztály itt is saját kárán kell, hogy megtanulja, miként a helytelen szervezkedés nagyon sokszor kényszeríti a munkásokat a már elért eredmények feladására. Ha a kapitalzimusnak kísérlete sikerülni fog, akkor az itteni munkásoknak tanulságot kell levonni és soraikat szorosabbra kell, hogy összevonják az ipari szolidaritás jegyében. Ezt Hcm tehetik másképpen, csak ha egy forradalmi ipari szervezetbe tömörülnek, amely szervezetben meg kell tanulják, hogy a munkásosztály és a kapitalista osztály között semilyen érdekközösség nincsen. Harcnak kell folyni mindaddig, amig a kizsákmányolásra alapozott bérrendszert meg nem szüntessük.” zénk a lakosság és látott el élelmiszerrel, vagy hogy egy vagy másfélnapos gyaloglás után, mikor holtfáradtan szinte beestünk az ajtókon este szállásunkra, a háziasszony első dolga az volt, hogy etetett, lefektetett és forró vízben kimosot minden szennyesünket. (Folytatjuk) — KŐVÁRI MIHÁLY TUDÓSÍTÁSA — MEGINDULT A HADIFOGLYOK HAZASZÁLLÍTÁSA Az elmúlt évben 110.000 hadifogoly érkezett vissza Magyarországra. Ebben az évben április havában indult meg újra a hadifoglyok hazaszállítása és ezideig 25.000 hadifogoly érkezett meg. KITÜNTETETT ÉLMUNKÁSOK A gyárakban és közüzemekben megindult munkaverseny- nyel kapcsolatban a Szakszer vezeti Tanács a legnagyobb munkateljesítményt elért munkásokat élmunkás jelvénnyel tüntette ki, akik még különböző juttatásokban is részesülnek. Nagy ünnepség keretében adták át az élmunkás jelvényeket a kitüntetett munkásoknak és munkásnőknek. Kitüntettek 1.500 élmunkást, akik között 306 bányász, 353 vasas, 294 textil, 90 vasutas, 188 vegyipari munkás, 30 élelmezési munkás, 50 közlekedési és 51 építőipari munkás, azonkívül számos fás, bőrös, nyomdai stb. alkalmazott is van. KIVÉGZETT NYILASOK A napokban két nyilas tö- meggyilkost akasztottak fel a Gyüjtőfogház udvarán, névsze- rint Galambos József, Murger János volt nyilas pártszolgálatosokat. MUNKÁSBIRÓSÁGI ÍTÉLET A budapesti munkásbiróság tárgyalta Perger Mihály pékmester ügyét, aki 61 mázsa hatósági liszttel nem tudott elszáAz Ipari Szervezkedés eszméjét a Bérmunkás elvitte az óhazába is. molni. A vizsgálat megállapította, hogy a pékmester a kenyérbe 30 százalékkal több kukorica lisztet kevert és a megtakarított fehérlisztből bucit sütött, amit feketén eladott. Ezért Pergert 14 hónapi börtönre, Budapestről való 2 évi kitiltásra és a pékipar gyakorlásától 5 évre eltiltották. A budapesti munkásbiróság tárgyalta Nagypál Istvánné és társai zsir, liszt és tarhonya drágítását. A bíróság Nagypál Istvánnét 3 hónapi, Eper Ferencet 2 hónapi és Makas Józsefet szintén 2 hónapi fogházra Ítélte. A debreceni munkásbiróság lisztfeketézés miatt ifjabb és idősebb Kovács Bélát 6 évi illetve 3 hónapi fogházra ítélte. NÉPBIRÓSÁGI ÍTÉLETEK A budapesti Népbiróság Cse- lőtei Sándor géplakatost 15 évi kényszermunkára Ítélte, mivel Kievben 1942-ben munkaszolgálatosokkal kegyetlenkedeti és értékeiket elrabolta. Göblyös Flórián volt rendőrt 15 évi fegyházra Ítélték, mivel az üldözötteket feljelentette, akiket internáltak vagy elhurcoltak Auschwitzba. Siró János nyilas pártszolgálatost 3 évi fegyházra Ítélték, mert 1944-ben zsidó lakásokat fosztogatott és segített az üldözöttek elhurcolásában. Wéber Ferenc nyilas pártszolgálatost 10 évi kényszer- munkára ítélték, mivel katonaköteleseket és katonaszökevényeket fogdosott össze és juttatott a nyilasok kezére. A NOT Péter József szigetvári újságíró hat hónapi büntetését 4 évi börtönre emelte fel. A NOT helybenhagyta Olaszi Sándor festőművésznek a “Szá- lasi gárda” szervezőjének életfogytiglani kényszermunka Ítéletét. EZ TÖRTÉNT Újpesten megválasztó 11 á k Döbrentei Károlyné személyében Magyarország első női polgármesterét. Budapesten befejezték az ostrom következtében megsérült háztetők kijavítását. Összesen 26.000 háztetőt javítottak meg. Ezidáig 2.200 görög gyermek érkezett Magyarországra. A főváros az idén 5.000 gyermeket fog nyaraltatni. A svájciak 2.000 darab könyvet adományoztak a budapesti egyetemeknek. A könyveket kiállítás keretében mutatták be. A Budapesten működő szovjet könyvtárban eddig 10.000 darab orosz Íróktól származott könyvet adtak el. A budapesti Szabadsághegyen levő villákba 50 hajléktalan munkáscsaládot helyeztek el. A budapesti villamosokon a 100 százalékos hadirokkantak ingyen, az 50 százszázalékos hadirokkantak féláru jeggyel utazhatnak. A HÁBORÚ VIHARÁBAN Fülöp Károlyné ipariskolai tanárnő férje a háború alatt bevonult katonának. Nem sokkal ezután hir érkezett, hogy a férje elesett a fronton. A tanárnő a napokban a budapesti Corvin áruház előtt egy artikulátlan hangon kolduló koldusra lett figyelmes, akinek némi pénzadományt akart adni. Mikor azonban a két kéznélküli és beszélni nem tudó koldust jobban megnézte, megdöbbenve ismerte fel benne a férjét, örömmel szólli- totta meg a koldus katonát, aki azonban sem beszélni, sem pedig emlékezni nem tudott, mert a harctéren súlyos sebesülése következtében teljesen elvesztette az emlékező tehetségét is. Most dr. Fülöpné hatósági segítséggel és iratok beszerzése után akarja súlyos rokkant férjét visszaszerezni és magához venni, ahol két gyermeke is várja apjukat. BÖHM VILMOS MAGYAR KÖVET BALESTE STOCKHOLM — Böhm Vilmos magyar követet Stockholmban baleset érte, melyből kifolyólag agyrázkódást szenvedett. Böhm Vilmos a magyarországi munkásmozgalomban évtizedeken át tevékeny munkát fejtett ki.
