Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-04-17 / 1524. szám

1948. április 17.

BÉRMUNKÁS

5 oldal

Magyarországi mérleg

Irta: GERÉB JÓZSEF

II.

Multheti lapszámunkban részletesen felsoroltuk azon eredményeket, amelyeket az újjászületett Magyarország felépítése körül már eddig elértek és amelyekért elismerést kell adnunk azoknak, akik ezt az újjáépítést vezetik. Tudjuk nagyon jól, hogy az ily forradalmi áralakulásoknak igen sok ellensége van. Ezeknek jórésze azok közül kerül ki, akiket a változások elütnek régi kiváltságaiktól. Ezeknek acsarkodásait szidalmazásait egészen természetesnek tartjuk és figyelmen kívül hagyjuk. Azonban az utóbbi időben az úgynevezett “liberális” elemek is felcsaptak az ócsárlók közé és azért szerettük volna, ha azok is TÉNYEKET felsorolva mutatták volna be, hogy mennyiben jogosultak a njagyar kormány elleni támadásaik.

Sajnos, az “Az Ember” szerkesztője kitért a jó alkalom alól azon kifogással, hogy “nem kíván vitatkozni”. így fejtegetéseim további alapjául inkább a Dr. Jászi Oszkár rádió beszédét veszem, amelyet Magyarország felé irányított “Amerika Hangja” rádió programon mondott el március 13-án. Ezt a beszédet is leközöltük multheti számunkban Zára János munkástársunk igen helyénvaló megjegyzéseivel kapcsolatban.

Mint a múlt számban is jeleztem, jelen cikkemben azt fogom megmagyarázni, hogy Dr. Jászi, Göndör Ferenc és a hozzá hasonlók miért látják egészen más szemmel a Magyarországon most végbemenő eseményeket, mint mi. Hogy a mondanivalómat könnyebben megértsük, figyelembe kell vennünk a következő rövid történelmi áttenkin- tést.

KOMMUNISTA

KIÁLTVÁNY

A marxi világnézetet valló munkások mostanában ünnepelték a Marx és Engels által irt “Kommunista Kiáltvány” megjelenésének száz éves évfordulóját. Ezt a kiáltványt Marx és Engels a londoni “Igazak Szövetsége“ nevű szociálista munkáscsoport megbízásából írták. Mint Engels később megírta, a kiáltványt nem a “szocialista”, hanem a “kommunista” sióval jelölték, mert abban az időben a szocialista nevet a mindenféle reformerek, de különösen az uugynevezett utópisták, mint a francia fourieristák vagy az an- gal owenisták foglalták le. Ezek már akkor is csak kisebb-na- gyobb társadalmi kuruzsló szektákká zsugorodtak össze s Marx hívei, a tudományos szociáliz- mus követői, a kommunista nevet vették fel, hogy megkülönböztessék magukat az utópistákéi.

Később azonban, amikor az ítópista tervek ábránjellege nár egészen nyilvánvaló lett, a narxi világnézet követői megint visszatértek a szocialista íévhez és ezt használták világszerte egészen az 1917-es orosz

forradalomig. Ennek az egész világra kiterjedő, tehát nemzetközi szocialista mozgalomnak az alapelveit foglalta össze a Kommunista Kiáltvány, amelynek lényege az, hogy megszabja az osztályharcot és kimondja, hogy a munkásosztályt csak önmaga, a munkásság szabadíthatja fel.

A SZOCIALISTA CSOPORTOK

De dacára az alapelvek ily szabatos megszabásának, amint a gyakorlati szocialista mozgalom nőtt, bevonultak abba az ér•

telmiségi csoportok, közöttük nagy számmal az opportunisták, taktikai kérdések felett, aminek megindultak a viták az elvi és eredménye az lett, hogy az egyes csoportok a szocializmus fogalmát más és másképpen kezdték magyarázni. így történt hogy a Kommunista Kiáltvány megjelenését követő háromnegyed évszázad alatt kialakultak a reform vagy revíziós szocialista irányok, az angol fábi- ánisták, a francia radikálisok, a keresztény szocialisták és végre a hitlerék által diadalra juttatott nemzeti szocialisták csoportjai.

Nyilvánvaló ugyebár, hogy a kezdeti, talán elente jelentéktelen eltérés a végén már odavezetett, hogy a szocializmus neve és zászlaja alatt éppen a szocializmus kiirtását gyakorolták. Ez nem uj dolog a történelemben, így járt maga a krisztusi eszme is, amely eredetileg a tökéletes jóságot, a minden bűnök meg- bocsájtását jelentette, de amelynek jelszava alatt később a legborzalmasabb kegyetlenségeket hajtották végre; amelynek hivatásos képviselői ma is a legféktelenebb háborús uszítok. De igy vagyunk például a demokrácia eszméjével is, amely alatt ma éppen ellenkező dolgokat értenek itt az Egyesült Államokban, mint hivatalosan hirdették az csak rövid három évvel ezelőtt is.

“POLGÁRI

SZOCIALISTA”

Ebből érthető az is, hogy minket nagyon hidegen , hágy, amikor halljuk, hogy valaki azzal kérkedik, hogy ő keresztény, szocialista, vagy demokrata, mert most már az a fontos, hogy az illető MILYEN keresztény? MILYEN szocialista? Mi- LYEN demokrata? Göndör Ferenc például ezt irta “A Magyar- országi Szociáldemokrata Párt Fejfájára” cimü cikkében:

Magyarország legnagyobb vezetőpártja, (a szociálista párt) ahová a haladószelle- mü és őszintén demokratikus meggyőződésű POLGÁRI RÉTEGEK valósággal bemenekültek volna. Milyen kár, hogy a felszabadulás után a párt vezérkara letért erről az útról. . .

íme, ez az ember, aki tüntetőleg kérkedik azzal, hogy ő so- I ha kommunista nem volt és nem

is lesz, ellenben hangoztatja szo- cialistaságát, a szocialista pártot a POLGÁRI egyének lerakodó helyének tekinti. Fogalma sincs arról, hogy a szocializmus a proletárság osztályharcát jenek a tőkés termelési rendszer lenti a polgárság ellen, amelykiváltságos jogokat biztosított. Ezeket az embereket elvakitotta az a tény, hogy egyes országokban, mint például Magyarországon is, a tőkés termelési rendszer még nem fejlődött ki teljesen, ott megmaradtak a feuda- lista kiváltságok is és ezeknek lerombolására szövetkezhettek a proletárok a polgárokkal, de ahol a kapitalista termelés már teljesen kifejlődött, mint itt is, ott a proletárok és a polgárok a harcvonal ellenkező két oldalára kerülnek.

És most amikor a magyar Szociáldemokrata Párt ráeszmélt arra, hogy a munkások pártjának a proletárok érdekeit kell szolgálnia, akkor Göndör kétségbeesetten ájuldozik, hogy az a párt, amelyben neki valójában soha semmi helye sem lett volna, most áruló lett, nem alkalmazkodik a POLGÁROKHOZ, hanem visszatért a Kommunista Kiálványhoz. Egy percre sem gondol arra a tényre, hogy neki és a hozzáhasonlók- nak soha sem szabad lett volna ahoz a párthoz csatlakozni. Most tehát csak azt sajnálja, hogy nem sikerült nekik véglegesen korruptálni a kezdetben harcos proletár pártot.

HARCOL AZ “EGYÉNI VÁLLALKOZÁSÉRT”

A szocializmusról és a demokráciáról velünk teljesen ellentétes felfogásáról tesz tanúságot az is, hogy jóakaratu hozzájárulással adta le lapjában az azóta Nagy Ferencékhez, Eck- hardtékhoz csatlakozott Nagy Vince levelének ezt a részét is:

Igen, kedves Barátom, nékem is, Neked is és minden külföldön élő magyarnak az a kötelessége, hogy küzdj ünk Magyarországnak politikai és gazdasági berendezésében oly átalakításokért, mint ami itt van, Washington György országában. A szabadságjogok teljességéért, a félelem nélküli életért, parlamentárizmus- ért, a tisztesség és korrektség uralmáért, gazdasági síkon pedig az egyéni vállalkozás szabadságáért, a munkásjólétért, a munkássorsból önálló vállalkozóvá felemelkedés szabad lehetőségéért.

Hagyjuk fegyelmen kívül azt a csekélységet, hogy mennyire tisztelik ma itt a szabadságjogokat és hogy most mennyire félelem nélküli az élet, de az már mégis csak az égbekiáltó tudatlanság vakmerőségét mutatja, hogy EGY SZOCIALISTA a lapjában ajánlani meri, hogy küzdjünk az EGYÉNI VÁLLALKOZÁS SZABADSÁGÁÉRT és az ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓVÁ FELEMELKEDÉS SZABAD LEHETŐSÉGÉÉRT. íme ez a Göndör tehát olyan szocialista, aki még azt sem tudja, hogy a szocializmus éppen a magántermelés és az azzal kapcsolatos kizsákmányolás elleni harcot jelenti! ő és társai a szocializmus cégére

alatt antiszocialista tettekre szólítják fel híveiket és még ők haragszanak, amikor a szocializmus igazi hívei nem hajlandók őket követni.

A “NEM MARXISTA”

SZOCIALISTA

És ugyancsak ez a dolog áll Dr. Jászi Oszkárra is, aki ugy- látszik, hogy a “NEM MARXISTA” szocialisták közé tartozik. Hogy mit ért alatta, nem magyarázza meg, de mint mondottam a szocializmus fogalmát annyira félremagyarázták már, hogy a csak taktikai kérdésekben elütő revizionistáktól kezdve fel a Hitler nemzeti szocialistákig igen sok csoportja alakult. Volt egy idő, amikor a szocializmus “57 különböző válfajáról” beszéltek.

Mondom, nagyon nehéz megállapítani, hogy Dr. Jászi miként magyarázza a szocializmust. A Magyarország felé irányított beszédéből, valamint a múlt év május havában a New York Timesban közzétett leveléből arra lehet következtetni, hogy abban a hozzáhasonló, NEM MARXI szocialista liberális, értelmiségi elemek döntő szerepet nyerjenek majd és ezért a tömegek részéről alázatos, szinte hódoló tiszteletben lesz részük.

Jászi volt az, aki évtizedek óta hirdette, hogy a magyar “uri-bitang osztály” uralmát meg kell törni. És ime, amikor ez megtörtént, feljajdul: ez nem jól van, nem igy akartam! Miért? Mert az uri-bitang osztály helyét nem adták át a NEM MARXISTA, de még mindig a polgári ideológiát követő értei- ' miségnek, hanem a MARXI ÉRTELMISÉG jutott fontosabb szerephez, amely nem áll meg félúton, nem elégszik meg a romboló munkával, hanem építeni is akar. Építeni azt az uj társadalmat, amelyben megszüntetik a kizsákmányolást, amely építésben tehát természetszerűleg csak akadályt képezhetnek a magántulajdon termelési rendszerét pártoló POLGÁRI — és NEM MARXI SZOCIALISTÁK.

Ezért van az, hogy mi, akik ha nem is politikai, de a gazdasági felfogásunkban a marxi irányt követjük, örömmel látjuk a magyarországi változásokat, mig azok, akik a magántulajdonra épített tőkés termelési rendszernek a hívei, hiába nevezték ki magukat hamisan bármilyen szocialistáknak is, kétségbeesve nézik a Magyarországon most végbemenő forradalmi átalakulásokat.

100,000 — 14

NÜRNBERGBEN az amerikai hadbíróság előtt most tárgyalták 21 náci SS gonosztevő ügyét. A vádak és bizonyítékok szerint százezer civil kiirtását rótták fel bünükül. A hadbíróság közülök 14-et Ítélt kötél általi halálra.

Azt mondják, hogy Amerikában már nem találhatunk igazi demokráciát. Dehogy is nem, csakhogy nem nyilvánosan, amennyiben a demokráciából oly kevés maradt, hogy azt már csak a “black market”-on árulják.

I