Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-09-13 / 1493. szám

* urnái BÉRMUNKÁS 1947. szeptember 13. / / HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — KŐVÁRI MIHÁLY TUDÓSÍTÁSA — A magyarországi választások eredményei Magyarországon augusztus 31-én országos képviselő válasz­tások voltak. A választáson 10 párt indult. A választás eredmé­nye a következő: Nagy Budapesten: Kommunista Párt ...... 247.513 Független Kisgazdapárt 74.160 Szociáldemokrata Párt 224.298 Nemzeti Parasztpárt .. 13.338 Keresztény Női Tábor 14.292 Demokrata Néppárt .... 49.269 Függetlenségi Párt __ 218.088 Radikális Párt _____ 22.071 Demokratapárt _____ 49.243 Polg. Demokrata Párt 18.449 összesen: 930.721 Budapesti képviselők száma: Kommunista Párt ___ 17 Független Kisgazdapárt __ 5 Szociáldemokrata Párt ___ 16 Nemzeti Parasztpárt __ 0 Keresztény Női Tábor ../..... 1 Demokrata Néppárt ......... 3 Magy. Függetlenségi Párt .. 15 Radikális Párt ..................... 1 Független M. Demokratapárt 3 Polgári Demokrata Párt __ 1 Összesen: 62 A képviselők száma: Kommunista Párt _______ 77 Független Kisgazdapárt __ 54 Szociáldemokrata Párt ....... 52 Nemzeti Parasztpárt ...... 31 Keresztény Női Tábor ....... 4 Demokrata Néppárt ....... 57 Függetlenségi Párt ............. 51 Radikális Párt __________ 6 Demokrata Párt _________ 18 Polgári Demokrata Párt__ 3 Országos eredmény: Kommunista Párt’............................ 1,082.597 — 21.8 százalék Független Kisgazdapárt ................ 757.082 — 15.2 százalék Szociáldemokrata Párt ........ 732.178 — 14.6 százalék Nemzeti Parasztpárt ..................... 435.170 — 8.6 százalék Keresztény Női Tábor ........ 67.797 — 1.3 százalék Demokrata Néppárt .......................... 805.450 — 16.2 százalék Magyar Függetlenségi Párt .............. 718.193 — 14.4 százalék Magyar Radikális Párt ...... 93.270 — 1.9 százalék Független M. Demokrata Párt .......... 256.396 — 5.1 százalék Polgári Demokrata Párt .................... 48.055 — 0.9 százalék A VÁLASZTÓK SZÁMA Hivatalos jelentések szerint a mostani választói névjegyzék­ben 5,293.987 szavazatra jogo­sultat vettek fel. A választói névjegyzékbe nem vettek fel összesen 466.853 egyént, a ki­zártak közt szerepel körülbelül 170.000 áttelepítésre kiirt sváb is. Már eddig is 129.326 szavazó­val van több, mint volt 1945- ben. Budapesten a választói név­jegyzékből kihagytak 139.000 egyént, akik közül 101.000 meg­fellebbezte a kihagyását. A ki­hagyottaknak 15 forint bélyeg­illetéket kell a fellebbezési kér­vényükre tenni. MAGYAR NYILASOK PARAGUAYBAN Néhány hónappal ezelőtt ma­gyar nyilasok és nyugatosok tö­megesen érkeztek Paraguay fő­városába Asuncioba és környé­kére és ott nagy feltűnést kel­tettek a magukkal hozott renge­teg bőrönddel és utiládával. A kivándorolt nyilasok rög­tön érintkezést kerestek a ma­gyar kolóniával és gátlás nél­kül előadták terveiket. Kiderült, hogy a bőröndök és ládák ros- kadásig telve voltak perzsabun­dával, szőnyeggel, ezenfelül min­degyik nyilas rengeteg ékszert, brilliánst hozott magával. A nyilasok az összerabolt hol­mit áruba akarták bocsátani, hogy ellenértékéért birtokot, vendéglőt, kocsmát nyithassa­nak. A paraguayi magyar koló­nia tagjai azonban mindent el­követtek, hogy a nyilasok terve ne sikerülhessen. Ismerőseik­nek, barátaiknak elmondották, hogy a felkínált értékekhez vér tapad és ne vegyék meg. Az ak­ció eredménnyel járt, mert a nyilasok mindenütt elutasításra találtak, még negyedáron sem vásárolták meg tőlük az össze­rabolt értékeket. A nyilasok egyrésze máris továbbállt Para- guayból, hogy máshol próbáljon szerencsét, legtöbbjük elszegő­dött a kávéültetvényekre mun­kásnak, mert különben éhenhal- tak volna. JJost negyven és hat­vanfokos melegben dolgoznak naphosszat a nagykitrejedésü ültetvényeken a dúsgazdag nyi­lasok, mert aranyaik, brilliánsa- ik, perzsabundáik senkinek sem kellenek. ÚJJÁÉPÍTETT HIDAK Négy felrobbantott hidat épí­tettek újjá s adtak át most a forgalomnak. Az egyik hid a Budapest—Hegyeshalom vona­lon a Bakonyér hid, a másik a Rába hid, a harmadik Miskol­con a villamosvasút fővonalá­nak hídja, a negyedik pedig a Szajol-Lökösháza vonalon a me­zőtúri Berettyó csatorna hídja. BUDAPEST SZOBRAINAK SORSA A fővárosi XI. ügyosztály összeállította a főváros sérült, megrongálódott és megsemmi­sült szobrainak jegyzékét. Ti­zenkét sűrűn gépelt oldal ez a lista. Van a szobrok között, me­lyen a sérülések néhány ezer fo­rint költséggel kijavíthatok, de vannak olyanok, amelyeket tel­jesen rommálőttek, avagy — mint Kisfaludy Károly mellszob- ! ra a Muzeum kertben — telje-1 sen eltűntek egy bombatölcsér­ben. A szobrok helyreállítása na­gyon sokba kerül s erre nagyon kevés a pénz. Természetesen nem minden szobrot restaurál­nak. Az elmúlt rendszer alak­jait például nem. Helyettük Ady Endrének, Bartók Bélának, Jó-' zsef Attilának, Katona József­nek, Mikszáth Kálmánnak állí­tanak közterületi emléket. De ez távolabbi dolog. Most első­sorban az 1848-as eszmekörrel kapcsolatos szobrokat javítják ki: Arany János, Bem József, Deák Ferenc, Eötvös József, Görgey Arthur, Irányi Dániel, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Pe­tőfi Sándor, Széchényi István és Vörösmarthy Mihály szobrait. A centenáriumi év márciusáig készen kell leniök. Munkában az amerikai magyar reakció (Folytatás az 1-sö oldalról) hangulatát és beteges nehéz lé- lekzetvételét. Megboldogult Ro­osevelt Isten nyugtassa és vi- gye győzelemre nemes eszméit, nem igy látta a világot, mint most elképzelik. Az emberi igaz­ságosság igazi jelképe volt, aki békiteni igyekezett és közelebb vinni egymáshoz a nemzeteket, mert ebben látta a népek boldo­gulását. Megkérem Pallagi bá­csit, hogy ne higyjen a lapok­nak, bármit is imák a mi sze­rencsétlen hazánkról, mert ha­zugság mind. Emigrált reakció­sok fészkelték be magukat a szerkesztőségekbe s onnan uszí­tanak szemtelen módon, elámit- ják az amerikai magyarokat. Ez a legkönnyebb beszélni és prédikálni, de jöjjenek haza, dolgozzanak velünk, mert csak igy lesznek javára a magyar fajnak és ha nem, vesszenek el valamennyien. Nagy Ferenc, a miniszterelnök megszökött több társával együtt, mert féltek a magyar nép büntető kezétől és most igyekeznek úgy beállítani a dolgot, hogy az oroszok üldöz­ték el. Hazug, szemét emberek azok, akik elárulják a hazát és vele a népet. Nem érdemlik meg, hogy éljenek tovább olyan he­lyen, ahol magyarul beszélnek és magyarul élnek. Ők voltak, akik e borzalmas háborúba kergették a magyar népet és vérpadra hurcolták fiainkat. Nyilas söp­redék voltak a követőik és — gyilkosság — a jelszavuk. Nem ilyen vezetőkre van szükségünk. Békét akarunk, nyugodtan élni és dolgozni. Elég volt a vérhul- latásból, a pusztulásból, száz­szor elég, vagy lesz béke ha­zánkban, vagy még egy háború és elveszünk. Ne higyjék el sen­kinek, hogy itt diktatúra van, mert ha az volna, akkor ilyen Nagy Ferenc féle magyarok már régen nem szívnák velünk a levegőt. Hanem igen a dolgo­zók kezében van a hatalom, mert csak az az ember érdemel tisztességes megélhetést, aki be­csülettel dolgozik. Ilyen esetben esizembe jutnak a nagyapám szavai, hogy munka a legerő­sebb fegyver a dolgozók kezé­ben. Mi visszük a haladás zász­laját, egyszerű parasztok s ez fáj az uraknak, mi akarunk ve­zetni, a rabszolgák származé­kai. És vájjon lesz-e olyan dol­gozó magyar, aki háborúra ké­szül. Nem! Csak a tőke szíthat háborút, a pénz, az arany szen­vedélyes gyűjtői, de a kérges kezű magyar paraszt, soha nem fog fegyvert azért, hogy egy másik nép földjét elfoglalja. Ne féltse tehát senki tőlünk ezt az országot, mi felépítjük, de csak magunknak. Az utóbbi időben gyújtogatások vannak, legalább nyolcvan kocsi égett bele. Fel­gyújtották a Ganz gyárat, va­súti olaj tartályokat és a tet­tesek mind úri bintangok által fizetett gonosztevők, kérem gon­doljanak csak bele, hol van itt a magyar becsület. Kedves Pallagi Bácsi és Néni! Ne haragudjanak, hogy ennyi­re elragadtattam magam, de hi­ába már bolondja vagyok ennek az őrült kornak. Nem tudom ott mi a hangulat felőlünk, de még egyszer kérem ne higyje- nek az újságoknak, csak a sa­ját szivük szavának és meg fog­ják érezni azt, hogy ahol a ma­gyar paraszt a vezető, józanul halad a fejlődés. Bárcsak Roo­sevelt, Amerika nagy fia élne, ó biztosan megértene minket, de azért bízunk a jövőben és^ talán minden jóra fordul. Ezzel zá­rom soraim, megköszönöm azt a néhány cikket, amelyet küldtek számomra, mind értékesek. Még egyszer bocsánatot kérve ma­radok őszinte tisztelőjük. Kövér Tibor VII. gimn.*ta. MUNKAKÖZBEN (Folytatás a 3-ik oldlaról) tizedek óta nem láttam. Ugyan­csak ott találkoztam Mazanek Vencellel, aki Basky Lajossal működött együtt előbb az SLP, majd később más mozgalmak­ban. A sok ismerős közül meg kell még említenem Mrs. Ida Hor- váthot, akinek a pár évvel eze­lőtt elhalt férje vett részt a mozgalomban; Pappékat, akik szintén mozgalmi emberek vol­tak évekkel ezelőtt, amikor még New Yorkban laktak, Rosené- kat, akik szintén Miamiból jöt­tek ide látogatóba s úgy meg­kedvelték Californiát, hogy itt is maradtak. Az említetteken kívül még számos olyan egyénnel is talál­koztam, akiket személyesen nem ismertem előbb, de a mozgalom­ból kifolyólag már volt tudo­másom róluk. Jól esett, hogy most személyesen is kezetfog- hattam velük. Alkalomadtán majd még beszámolok róluk, tudva azt, hogy a Bérmunkás nagy családjának tagjai milyen érdeklődéssel viseltetnek egy­más iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents