Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-09-13 / 1493. szám
6 oldai BÉRMUNKÁS 1947. szeptember 13. JEGYEZD MEG Ajánlja: Hónapokkal ezelőtt azt jelen- * tették, hogy Kínából kivonták az amerikai katonaságot. Most meg nagy headlineokban Írták, hogy az amerikai katonaság harcbászállt a kínai vörösökkel. Sok amerikai újságíró és politikus belátja, hogy amerre barátokat szereztek, azok mindenfelé a legreakciósabbak és éppen emiatt a nép nem csak az ilyen hazai reakciósok ellen, hanem az amerikaiak ellen is ellenszenvei vannak. Amerikát is arról Ítélik meg, hogy milyen barátaik vannak mindenfelé. Amidőn valamely ország a Kommunista vagy Szocialista pártokat törvénytelennek nyilvánítják és üldözik, az ellen a jó amerikai diplomaták nem tiltakoznak, sőt ők is azt csinálják. De ahogy egy reakciós vezért, vagy ellenforradalmi pártot törvénytelennek nyilvánítanak valahol, akkor azonnai működésbe jön a State Department tiltakozó jegyzékgyára. A detroiti CIO Labor Day-i felvonulásán, egy kocsit félig mesztelen rabszolgák húztak melyet Taft és Hartley ostorral hajtottak, jelképezve azon urak által megszervezett rabszolga törvényt. Persze ez nem tetszett a helybeli lapoknak, nagyon is fején találta a szeget. No meg “az igazság fáj’’, amint a magyar közmondás tartja. Minden munkásnak meg kell tanulni, hogy mostan a munka- nélküliség van a sarkon nem a prosperitás, amint azt Hoover szokta beígérni. Bér, ár és haszon, nagyon is közeli rokonságban vannak és éppen úgy szeretik egymást vagy veszekednek egymással, mint a legtöbb rokon. Most mindenfelé azt állítják, hogy a legújabb munkásellenes törvény, mindenkinek biztosítja azt a jogot, hogy dolgozhasson. Persze csak is akkor* ha munkára felveszik és hajlanszerkesztőt és titkár-pénztárno- kot egyhangúlag felmenti. Egyhangúlag megválassza: Szerkesztőnek Geréb József, tit- kár-pénztárnoknak Lefkovits Lajos és lapbizottsági tagoknak Molnár Antal, Kontz Róza, Mo- gor József, Vizi József, Farkas Imre, Buzay János és Kollár József munkástársakat. Az értekezlet kiadásaira a jelenlevők 75.75 centet adtak ösz- sze, amelyhez Székely Sándor munkástárs még 10 dollárt adott. A napirend kimerítése után Pika Pál munkástárs köszönetét mond a konyhán dolgozó munkástársnőknek az értekezlet munkáját befejezettnek jelenti. Pika Pál, elnök. Kollár József, Vizi József jegyzők St. Visi, dó munkástársai ellen sztrájktörő lenni. De akkor nem lesz joga munkára, ha megint bejön a nagy munkanélküliség. A Truman doktrína két első kísérletezési telepén kormány- válságok vannak, legújabban a török kormányban mondtak le hatan. Az okot nem mondják, vagy írják meg. Az amerikai szabad sajtó szabadon hazudozójai jelentik: Kovács Béla meghalt, majd egy pár óra múlva, hogy Kovács Béla elég jó egészségnek örvend. Ugyan csak ezen szabad sajtó, előre jelenti, hogy a magyar- országi választásokban a kommunisták fogják kapni a legtöbb szavazatot. És mégis amikor ezt megkapják, azt jelentik, hogy az egész csak svindli volt. Nem bírják megérteni, hogy lehet, hogy 5,500.000 szavazó közül, öt millió szavazna. Ez itten nem történhetik meg. Csak 12 százalék a déli államokban, 45 százalék az északi államokban, nagyszerű eredménynek számit itten. Szenzációs headlineok. Európa gazdasági rendszere omladozik, de a sorok között láthatjuk, hogy nem Európa, hanem a kapitalizmus rendszere az, amely roskadozik az öregségtől, rothadástól. AMIRŐL MAR TÖBBSZÖR IRTUNK TIRANÁBAN, Albánia fővárosában most tartják 24 kém és hazaáruló bünpörének a tárgyalását. Többen közülök vallották, hogy szervezetük, mely a jelen kormány megbuktatására alakult, Amerikától és Angliától kapott pénz és fegyver segítséget. Amikor a munkás lapok ezt megírták, sok tamás hihetetlenül vette ezeket a megállapításokat. AZ ÁRELLENŐRZÉSÉRT NEW YORKBAN az egyre növekvő árak ellen az elkeseredés a vásárlás megtagadása mellett oda fejlődik, hogy szervezetten követelik az árellenőrzés visszaállítását. A tőke érdekeltség újból becsapta a népet, amikor az árszabályozás megszűnését ajánlotta, mint a szabad verseny útját és az árak leszállítását. TUDÓSÍTÁS Az elmúlt vasárnap jó időben, kellemes szórakozással folyt le a Cleveland és Akroniak családi kirándulása a Scherhaufer farmon. A szórakozáson kívüli célnak, a Bérmunkás fentartásá- hoz az összejövetel 60.50 centtel járult hozzá. Köszönet az ott dolgozóknak, valamint a megjelenteknek. A munkásosztály célkitűzései (a.l.) Az amerikai dolgozók egy csoportja szervezetüket nem csak rövidebb munkaidő, vagy jobb munkaviszonyok kivivására építik, hanem a társadalom átalakítására. Az Industrial Workers of the World (A Világ Ipari Munkásai) mégalakulásakor szervezeteit úgy formálta, hogy képesek legyenek a világ ipari munkásait Egy Nagy Szervezetbe tömöríteni, minden válaszfalat ledönteni, ami esetleg a munkásokat egymástól elkülöníti. Azért a régi fajta szakszervezkedés helyébe ipari szervezetekbe tömöríti a dolgozó tömegeket úgy, hogy a munkások azután egy teljes termelő ipari egységet képezzenek. Ezáltal megteremtik a munkások legszükségesebb szervezeti egységét, a teljes ipari szolidaritást, amely nélkül a munkásosztály célkitűzése meg nem valósulhat. A szakszervezetek, vagy ipari jelzővel ellátottak, mint például itt az Egyesült Államokban a CIO, amely éppen úgy mint az ósdi szakszervezeteknek, egyáltalában nincsen semmi programjuk egy társadalmi átalakulásra vonatkozóan. Az IWW mint forradalmi ipari szervezet megalakulásakor azzal a céllal indult el a küzdelembe, hogy a mai rabszolgasággal azonos “bérendszer” alól felszabadítsa a munkásosztályt. Azok, akik az IWW megalakításánál lefektették a szervezet tervezetét egy gazdaságilag igazságos társadalom megvalósítására, teljes tudatában voltak annak, hogy a munkásoknak teljes felkészültséggel kell várni a kapitalizmus összeomlását és azért már a kapitalista rendszer keretein belül építeni kell az uj társadalom alapját. Azért állapították meg azt a fontos tényt, hogy a munkásoknak föltétien szükségük van egy forradalmi ipari szervezetre. A fejlett ipari rendszerben a régifajta szakszervezetek már, úgyszólván tehetetlenekké válnak. Ahelyet hogy megteremtenék a munkások ipari szolidaritását, csak szétforgácsolják. Ilyen eszközökkel a munkásoknak már semmi lehetőségük nincsen a fejlett ipari rendszerben, hogy a kapitalizmus ellen eredményes harcot tudjanak vívni. Ferde azon felfogás, hogy azért van azután a munkásoknak egy politikai pártra szükségük, amely elvégzi a gazdasági szervezetek szerepét a társadalmi forradalom irányítására. Minden politikai pártnak tevékenysége a gazdasági erőtől van függővé téve. Magának a kapitalizmusnak ereje kizárólag a magánvagyon és a termelő eszközök birtoklásában van. Hasonlóan a munkások politikai pártjainak erőssége kizárólag a gazdaságilag megszervezett munkások erejétől függ. A munkások ipari egységét legkönnyebben egy forradalmi ipari szervezet keretein belül lehet elérni. Ezért a munkásokat minden megkülönböztetés nélkül egy iparban, egy ipari szervezetben és az összes iparokban megszervezett munkásokat az Egy Nagy Szervezetbe tömöritsük. Azok, akik a munkásosztály fölszabadítását tűzték ki célul, vagy azok is akik már elismerik, hogy a munkásoknak szerve/kedniök kell, hogy osztályérdekeiket megvédhessék, föltétien tanulmány tárgyává kell tenni, a különböző munkásszervezetek szerkezetét és harci eszközeit, hogy melyek a legalkalmasabbak a munkásosztály felszabadítására. Ennek tanulmányozása alkalmából senki el nem kerülheti, hogy ösz- szehasonlitást ne tegyen elsősorban a szakszervezetek és ipari szervezetek között. Ma már a szocialista eszmék megvalósítása sok helyen folyamatban van. Azért azután nagyon fontos a munkásosztály szempontjából, hogy tanulmányozza annak a társadalomnak összetételét amelyet megvalósítani akar. Mint minden társadalomban, úgy magában a szocialista társadalomban is, a társadalom legfontosabb tényezője mindig a társadalmi javakat elkészítő termelő munkás. Következetesen tehát föltétien szükséges az, hogy a munkások tudatában legyenek annak, hogy ők a társadalom tényleges föntartói és a társadalmi jólét kizárólag az ő termelési mennyiségétől és minőségétől függ. A munkásosztály tényleges felszabadulása csak kizárólag önmaguktól van függővé téve. Lehet, hogy sok helyen a kapitalizmus bizonyos körülmények vagy külső, vagy más helyzet változás következtében, hatalmából engedni kényszerül, de mindez még nem jelenti a munkások végleges fölszabadulását a teljes kizsákmányolás alól. A munkásosztály nem adhatja föl az osztályharcot mindaddig, mig teljesen nem lesz irányítója úgy a termelésnek mint a szétosztásnak. Hogy a munkásosztály ténylegesen elérhesse a kizsákmányolást mellőző társadalmi rendszert, a “bérrendszert” meg kell, hogy szüntesse. A feltörekvő proletáriátusnak ez kell, hogy legyen a célkitűzése és ennek a célnak tényleges elérésére feltétlen szükséges, hogy a világ munkásai forradalmi ipari szervezetekbe tömörüljön. Mindenki, aki valamely célért küzd, elsősorban tervezetet készít magának a cél elérésére. 'Ezt tették azok az ipari forradalmárok, akik az IWW-t megalakították, hogy a munkásosztálynak egy alaposan kidolgozott tervet adjanak, úgy a mindennapi harcok sikeres kimeneteléhez, mint magának a tényleges ipari társadalomnak megvalósítására. Azért azután feltétlen szükséges, hogy mindazok, akik ténylegesen a munkásosztály célkitűzését akarják elérni, tanulmányozzak az IWW szerkezetét és harcmodorát, ami a munkásosztály tényleges felszabadulásához a legrövidebb ut.
