Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-07-05 / 1483. szám

* oidai BÉRMUNKÁS 1947. julius 5. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — KŐVÁRI MIHÁLY TUDÓSÍTÁSA — ZALKA MÁTÉ ÜNNEPÉLY BUDAPESTEN Zalka Máté vagy más néven Lukács tábornok, a partizán harcok kitűnő szervezője, a for­radalmi harcok ismert hadvezé­re 10 esztendővel ezelőtt, 1937 junius 11-én esett el a spanyol polgárháborúban. Zalka Máté magyar ember volt, aki az első világháborúban, 1916-ban orosz fogságba esve egy távolkeleti hadifogoly táborba került. Itt ismerkedett meg Marx tanítá­saival s ez az eszme az ifjú tisz­tet a munkásmozgalommal örökre eljegyezte. 1917 év vé­gén már vöröskatona lett és vé- gigküzdötte az egész orosz for­radalmat. A spanyolországi polgárhá­ború kitörésekor Spanyolor­szágba ment, ahol átvette a XII. nemzetközi brigád vezény­letét és számos hősi harc után esett el a huescai fronton. Halálának 10-ik évfordulóján a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége és a Magyar-Szovjet Társaság ünnepélyt rendezett, melyen Münich Ferenc Buda­pest főkapitánya emlékezett meg Zalka Mátéról. Utána Il­lés Béla iró és Julio V. Madril- le a spanyol köztársasági kor­mány ügyvivője beszélt. KÁROLYI MIHÁLY LONDONI NYILATKOZATA Károlyi Mihály Londonban kijelentette, hogy a Dunavölgyi népek számára a leghasznosabb a gazdasági együttműködés, amely eltüntetné a nacionalista bosszúvágyat és elősegítené a csehszlovák-magyar együttmű­ködést is. Hogy ezt végrehajt­hassuk, a dunavölgyi államok­nak közös ötéves tervet kellene létrehozni. A Szovjet Unió felé való barátságos magatartás ter­mészetes következménye ennek az együttműködésnek, de ez nem jelentheti azt, mintha gyű­lölni akarnánk Amerikát vagy Angliát. HABSBURG JÓZSEF A NÉP­BIRÓSÁG ELŐTT A budapesti Népbiróság a na­pokban tárgyalta Habsburgh sák olvasóink, milyen szeretet­tel és érdeklődéssel fogadják Magyarországon lapunkat, a Bérmunkást. Azonban nem kell külön magyaráznunk, hogy Ma­gyarországnak jelenlegi gazda­sági leromlása nem engedi meg, hogy az érdeklődök legnagyobb része előfizethetne lapunkra, így olvasóinkra hárul az a fela­dat, hogy minél nagyobb szám­mal rendeljék meg a Bérmun­kást magyarországi ismerőseik és rokonaik részére. Mint lát­ják, ott ezt a ‘‘szellemi táplálé­kot” hálás köszönettel fogad­ják. Ugyancsak itt adunk üzenetet úgy Dr. Cserniknek, mint mind­azoknak, akik Magyarországról tudósítások küldését Ígérték, hogy érdeklődéssel várjuk sora­ikat. József háborús és népellenes ! bünperét. A távollevő “főher- ceg”-et a Népügyészség azzal vádolja, hogy belépett a külön­béke elgáncsolására alakult nemzeti szövetség felsőházi ta­gozatába és a felsőház sok tag­ját belépésre szólította fel és azonkívül 1944 november 5-én á budapesti rádióban háborúra uszító és a németeket dicsőítő beszédet mondott. A Népbiróság Habsburgh Jó­zsefet távollétében bűnösnek mondta ki és teljes vagyon el­kobzásra ítélte, valamint ki­mondta, hogy a vádlottat az ausztriai megszállóhatóságok kikérése és kiadatása után íté­lik el. Habsburg Józsefről bünperé- nek tárgyalása után a budapes­ti Haladás c. hetilap a köyetke- ző jellemző cikket közölte: “József apánk nem jött el a népbirósági tárgyalásra, pedig annakidején szeretett megjelen­ni mindenütt, ahol sok ember fordult meg és kiváncsi szemek tekintették meg az olyan ma- gasrangu urakat, mint amilyen ő volt. Mikor a Habsburg-ura- lom már összeomlott, a hálás nemzet neki még mindig meg­hagyta palotáit, uradalmait, megtisztelte a királyi fenség címmel, sőt tudóssá is avatta, mert hiszen József apánkat vá­lasztotta meg a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökének. “Petőfi jóslatát, hogy amikor a Habsburgokat már minden ná­ció kiveri, a magyar nép még boldogan fog előtte meggör­nyedni: Józseffel szemben be­váltottuk. De József habsburgi hálátlansággal fizetett, akár­csak valamennyi pereputtya, akinek még Magyarország bol­dog hazát kínált fel. Palatínus Jóska utóda nem csak hűtlen­ségének, hanem hires korlátolt­ságának is bizonyítékát adta, amikor Szálasi cselédjének csa­pott fel. Nem is fontos, hogy távollétében mire Ítélik. Ma már a Habsburgokra mint ele­ven tényezőre nem gondol sen­ki és szereplésük a jelenre és jövőre igazán utolsó fórumát kapta meg a népbirósággal. Négy évszázad vérrel és köny- nyel áztatott korszakának mél­tó szimbóliuma József apánk életének csattanója: a vádlot­tak padja.” MEGKEZDIK A DUNA-TISZA CSATORNA ÉPÍTÉSÉT A magyar kormány elhatá­rozta, hogy megépítteti a Duna- Tisza csatornát. Ez a csatorna 350 millió forintos költséggel 7 év alatt 1955-re épülne meg. A csatorna révén a keleti és nvu- gati országrészek lakossága könnyű és gyors szállítási út­hoz jutna, ami nemzetgazdasá­gi szempontból nagy jelentősé­gű lenne. A csatorna Dunaha- raszti és Taksony községek kö­zött indul ki a Dunából és Kecs­kemét határát érintve Ökécské- nél éri el a Tiszát. A csatorna megépítése hatalmas munkát igényel: 22 millió köbméter föl­det kell megmozgatni, 34 hidat, 9 zsilipet és 9 kikötőt kell meg­építeni. A csatorna megépítéséhez 2.000 ifjúmunkás önként jelent­kezett ingyenes munkára, akik a földmunkálatok egy részét végzik el. Úgyszintén 200 jugo­szláviai ifjú is jön viszonozni hasonló számú magyar ifjú ju­goszláviai vasútépítése munká­ját. Azonkívül a csatorna épí­tés egycsapásra megszünteti az alföldi földmunkások munkanél­küliségét is. INGYENES TANKÖNYVE­KET KAPNAK BUDAPEST TANULÓI Budapest székesfőváros köz- oktatásügyi ügyosztálya az őszi tanévben a fővárosi iskolák rá­szoruló tanulóinak ingyenes tankönyveket és tanszereket fog kiosztani. ÉLETJÁRADÉKOT KAP 25 MŰVÉSZ Tildy Zoltán köztársasági el­nök elhatározta, hogy kiváló ér­demeket szerzett 25 művésznek életj áradékot adományoznak. MEGINDULTAK A HAJÓIÁ- RATOK A DUNÁN A magyar dunai személyha­jók visszadása következménye­ként megindult a Dunán a hazai és a nemzetközi személy és áru­szállítás. Hazai viszonylatban már jár a Budapest-Mohács és a Budapest-Esztergom ha jó já­rat. Nemzetközi viszonylatban megindult a Ruszcsuk (Bulgá­ria)-Pozsony (Szlovákia) hajó­járat és rövidesen megindul a Budapest-Wien is. MEGINDULT A MAGYAR HADIFOGLYOK HAZA­SZÁLLÍTÁSA A Szovjet Unió kormánya hozzájárult újabb magyar ha­difoglyok hazaengedéséhez. Ed­dig már két hadifogoly csoport 500 és 1.500 emberrel, köztük 12 munkaszolgálatossal érke­zett meg Debrecenbe. A napok­ban újabb hadifogoly csoport érkezett 1920 személlyel, köz­tük 150 legénység és 397 tisz­ti állományú hadifogoly, vala­mint 22 nő is. Már útban van újabb 3.000 hadifogoly is. AMERIKAI GABONA MAGYARORSZÁGNAK Junius havában 108 vaggon fehérliszt érkezett az Egyesült Államokból Budapestre. Rövi­desen újabb 900 vaggon gabona is érkezik. A magyar kormány az uj termésig ezekkel az ame­rikai gabona és lisztszállitmá- nyokkal akarja a fenálló ke­nyér és liszthiányt pótolni, mi­vel a jelenlegi gabonahiány kö­vetkeztében a nagybudapesti kenyéradagot napi 15 dekára kellett csökkenteni. NÉPBIRÓSÁGI ÍTÉLETEK A magyar népbiróságok előtt tovább folytatódnak a háborús és népellenes bűnügyek tárgya­lása. így tárgyalták Kovarcz Imre I ügyét, aki 1945 január jában ' egy az utcán megsebesült fér­részesiteni. A népbiróság Ko- fit nem engedett elsősegélyben varczot jogerősen két évi fegy- házra Ítélte. Kardos Jenő tanító 1942-ben Ukrajnában munkásszázad pa­rancsnoka volt. A népügyész­ség Vádat emelt ellene, mert az embereit a legkegyetlenebb bá­násmódra utasította a munka­szolgálatosokkal szemben, aki­ket azok meg is kínoztak. A tárgyaláson felmerült súlyos terhelő tanúvallomások alapján Kardost 8 évi kényszermunká­ra ítélték. Dr. Bossányi Béla orvos fő­hadnagyot munkaszolgálatosok­kal szemben való rossz bánás­módért két évi börtönre Ítélték. Richter Arankát, Richter egyetemi tanár leányát a fen­álló rendszer elleni állandó lázi- tásért két évi börtönre Ítélték. Tóth Gyula volt nyilas párt­tagot és jogi tanácsadót, aki 1944-ban csendőrügyész is volt, 6 évi fegyházra és vagyonelkob­zásra ítélték. Bajla Sándor géplakatos, volt keretőrmestert felakasztották. A TÜDŐVÉSZ ELLEN A népjóléti miniszter nagy­arányú akciót indított a tbc. leküzdésére. Ennek az akciónak keretében a dán Vöröskereszt segítségével Somogy megyében megkezdték az első oltásokat. Az oltásokra a lakosság 95-97, sőt egyes helyeken 100 százalé­ka jelentkezett. Pesti Humor — Milyen különös, hogy a te férjed éppen február 29-én, a szökőnapon halt meg. — Hiszen éppen azért sira­tom annyira, mert ha akkor még egy napig kibírja, hát négy évvel tovább élt volna. A vonaton'utazóknak feltűnik hogy az egyik utas, valahány­szor állomáshoz érnek, fejcsó­válva néz ki az ablakon és igy szól: — Hallatlan! Hallatlan! Tovább utaznak és a követke­ző állomáson megismétlődik ez a jelenet. Amikor már a negye­dik állomásnál is éppen úgy so­pánkodik, megkérdik tőle: — Mondja csak uram, miért mondja minden állomásnál oly szomorúan, hogy hallatlan, hal­latlan ? — Azért, — felelte a sóhaj­tozó utas, — mert mennél to­vább megyünk, annál jobban lá­tom, hogy rossz vonatra száll­tam fel. — Mi van veled öregem? Mi­ért vagy olyan rosszkedvű? — Sok bajom van. Egész se­reg “weekend-levelet” kaptam. — Mi az a “weekend-levél ?” — Hát ami igy kezdődik: “Amennyiben a hét végéig ki nem fizeti ...” — Kaptál fizetésemelést? — Nem. — Hát miért nem mondtad, hogy megnősültél? — Mondottam, de az igazga­tó azt felelte, hogy az üzemen kívül történt balesetért a gyár nem fizet kártérítést.

Next

/
Thumbnails
Contents