Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-08-23 / 1490. szám

1947. augusztus 23. BÉRMUNKÁS 3» oldal MUNKA KÖZBEN A 35-ik esztendejébe lépő Bérmunkás--------------------------------(gb) ROVATA “PIHENÉS-KÖZBEN” Valahogy úgy érzem, hogy ennek a rovatnak a cimfejét, legalább is egyidőre, meg kelle­ne változtatni. Évek hosszú so­rán át azt Írtam ebben a rovat­ban, amit munkám végzése köz­ben láttam, hallottam, tapasz­taltam, vagy esetleg amin ép­pen gondolkoztam. Úgy tartot­tam, hogy a munkáslap olvasó­it érdekelni fogják mindazon dolgok, — le a legapróbb rész­letekig, — amik a munka szín­terén történnek. Korátsem kí­vánok dicsekedni, de most,' hosz- szu évek múltán megállapítom, hogy az eredeti feltevésem he­lyes volt és a Bérmunkás olva­sói különös érdeklődéssel kisér­ték ezt a rovatot. Igen ám, de most, egyenlőre nem dolgozom, hanem csak pi­henek, vakációzok. így helye­sebben tenném, ha a “munka­közben” fejeimet “pihenés-köz- ben”-re változtatnám. Remélve ívagy fájlalva) azonban, hogy ez az állapot nem tart valami sokáig, igy ezzel a “pótló ma­gyarázattal” meghagyom az eredeti címet. Mi, a Bérmunkás szerkesztői és írógárdájának tagjai általá­ban nem szoktunk saját sze­mélyes ügyeinkkel foglalkozni. Most azonban mégis elkerülhe­tetlen, hogy pár szót ne mond­jak magamról, mert ezzel sok levelezésnek veszem az elejét. Először is el kell mondanom, hogy miként jutottam a “pihe­néshez”, — vagyis miért lett a “munkaközben”-ből “pihenés­közben”. A NAGYTAVAK ÉGHAJLATA Az IWW régebbi tagjai mind­annyian tudják, hogy még ab­ban a “régi jó időkben”, amikor mindannyian fiatalok voltunk, — úgy körülbelül 1914-ben, én is beleestem a proletár beteg­ségbe, tudóba jt kaptam. Az egy évig tartó szanatórium, maid az évtizedeken át tartó vi­déki élet (amikor farmer vol­tam), kigyógyitott ugyan a be­tegségből, de mint ilyenkor történik, a tüdőben üregek ma­radtak. Ha hosszú télen át hi­deg nedves levegővel telnek meg ezen üregek, akkor azok belső hártyái gyuladásba jön­nek, ami bántó és súlyos beteg­séget okoz. v Az is közismert dolog, hogy a Nagytavak vidékén hosszú és nedves telek járnak. Ez a vidék (amelybe Cleveland is beleesik) igen nehéz az ily betegségekben szenvedők részére. Ez nem titok, hiszen azon a vidéken mindenki tudja, — kivéve a telekspeku­lánsokat. Szóval a téli hónapok­ban sokat szenvedtem Cleve- landban s ez a dolog egyre fo­kozódott. Az ilyen esetekben az orvosok azt a tanácsot adják, hogy a be­teg. menjen melegebb és szára­zabb éghajlat alá, — ha megte­heti. Amikor az utóbbi időkben én is ilyen tanácsot kaptam, azt mondottam az orvosnak, hogy meg fogom tenni, csak várok még egy vagy két évet. Erre az orvos felkapott egy (angol- nyelvű) szótárt és rámorditott: — Ön talán még soha sem látta ezt a szót?! Odanézek és olvasom: “too late”. Amivel azt akarta mon­dani, hogy addig halasztóm az utazást, amig egyszer csak “too late”, vagyis késő lesz. KÖVETEM A JÓ PÉLDÁT Éppen ebben az időben tör­tént, hogy egy régi jó barátom­tól, a trentöni Schubert József­től, aki előfizetője a Bérmun­kásnak, levelezőlapot kapott a kiadóhivatalunk, amelyben kér­te, hogy a lapot uj címére, a ca- liforniai Elsinore városkába küldjük. Nagyon meglepett a dolog, mert úgy tudtam, hogy Schuberték valóságosan hozzá voltak forrva Trentonhoz. Rög­tön Írtam tehát nekik, megkér­deztem, hogy mi történt velük? A gyorsan megérkezett vá­laszban ez a mondat talált el leginkább:. “Hát csak az történt velünk, hogy mi nem akarjuk megvárni, mint mások, sokan teszik, hogy a sok munkában ott összeesünk ...” “Nos, akkor én is úgy teszek” — mondottam magamnak. Ez a rövid története annak, hogy most itt vagyok Californiában. Amikor a Cleveland és környé­ki munkástársak tudomást sze­reztek róla, hogy idejövök, igen sokan kértek, Írjam meg nekik, “hogy és mint van itt”. Az utób­bi években valóságos népván­dorlás özöne ömlik Californiá- ba. Ugylátszik, hogy az egész Amerika ide készül. Azért olyan nagyon kiváncsi mindenki arra, hogy “hogyan és mint van itt?” IDŐ KELL A KÖRÜL TEKINTÉSRE Egészen természetes, hogy megígértem az ilyen levelek Írá­sát, amelynek eleget is fogok tenni, de nem most, hamarjá­ban, hanem csak akkor, amikor már jobban körülnézhettem. Nem tartom magamat azon “hi­res újságírók” egyikének, akik, ha egy-két napot töltenek vala­mely idegen országban, mind­járt tudnak annyit, vagy még többet, mint maguk a benszülöt- tek. Érdemleges, szavahihető információk szerzéséhez idő kell : még annak is, aki máskülönben I élesszemü megfigyelő. Sőt igen sok esetben még idővel sem tu­dunk bizonyos kérdésekre kielé- 1 gitő választ adni. Éppen azért arra kérem azon munkástársakat és barátokat, l akiknek Ígéretet tettem, hogy hosszabb tudósítást küldök ne­kik, legyenek egy kis türelem­mel. De azonkívül azt is meg­jegyzem, hogy miután a feltett kérdések legtöbbje közérdekű, itt, a rovatban fogok válaszolni, mert ha mindenkinek külön-kü- lön írnám meg azt a hosszú le­velet, akkor a rovat címét me­megünnpelésére AUGUSZTUS 30-án, szombaton este 8 órai kez­dettel Clevelandon, 8637 Buckeye Roadon levő Verhovay Hall nagytermében az alkalomnak megfelelő VACSORA lesz, amelyen Cleveland és környékén kivül megjelennek Chicago és New York közötti magyar telepek ipari unionistáinak delegátusai is, akik a Bérmunkás másnapi országos értekezletére jönnek Clevelandba. Az ünnepi vacsorát elsőrangú zenei program egészíti ki, ame­lyet pittsburghi magyar szülők zenei pályán levő gyermekei ad­nak elő. Ugyancsak teljes kórusával lép fel a Cleveland West Sidei Munkás Dalárda. A vacsora kettő dollár. Ezúton is kérjük olvasóinkat, hogy a lehetőségig postakártyán jelentsék be, hogy hány személyre ké­szítsük a vacsorát. gint csak vissza kellene cserélni “munkaközben”-re, holott most, mint jeleztem, egy kicsit pihen­ni akarok. De azt hiszem, hogy ez a módszer ki fog elégíteni mindenkit. Akiktől egészen spe­ciális természetű kérdéseket kaptam, azoknak, ha megszer- zem az adatokat, majd külön, levélben fogok imi. Azt hiszem, hogy ezzel a sze­mélyes ügykre vonatkozó részt el is intéztem. Azonban, mint említettem, idő kell arra, hogy itt körülnézzek s igy a jövő ro­vatban inkább csak az utamról Írok valamit, mert abbanis ta­lálunk elég olyasmit, ami a Bér­munkás olvasóit érdekelni fog­ja. MOZGALMI HÍREK Küldjünk ki állandó szervezőket — A GENERAL EXECUTIVE BOARD FELHÍVÁSA — Munkástársak: Amire már régen igen nagy szükségünk volt, végre most már teljesíthettük, az Indust­rial Workers of the World két állandó szervezőt állított mun­kába a forradalmi ipari unioniz- mus eszméjének terjesztésére és a munkásoknak az IWW-ba való beszervezésére. «Végre je­lenthetjük, hogy két környezet­ben, — Houston-New Orleans vidéken és a Cleveland-Detroit- Pittsburgh körzetben állandó szervezőink álltak munkába s reméljük, hogy ezeket a jövő­ben még többen is fogják kö­vetni más vidékeken is. Az állandó szervezők munká- baállitására a legutóbbi konven­ciónk adott utasítást. Éhez ter­mészetesen elsősorban is anya­gi alapot kellett teremtenünk. Egy darabig elég kielégítő mó­don érkeztek be erre a célra az adományok, azonban amikor a szervezők munkába állítása ha­lasztást szenvedett, az adomá­nyok is megcsökkentek. Szükségesnek tartjuk, hogy az általános szervező alapon több ezer dollár álljon rendelke­zésünkre, hogy a kínálkozó al­kalmat megragadva bárhová s azonnal kiküldhessük szervező­inket. A központhoz érkező je­lentések szerint a Taft-Hartley törvények s más okokból kifo­lyólag a munkásság figyelme felénk fordul és az ily alkalma­dat ki kel! használnunk. Mint minden szervezési erőki­fejtésnél, úgy most is . -;tk bizo­nyos idő múltán kapjuk majd vissza tagdijak alakjában a szervezési kampány költségeit. Ezért van szükség az általános szervezési alapra, amely nélkül ilyen szervezési kampányokat levezetni nem tudnánk. Évekkel ezelőtt, amikor az IWW nagy szervezési kampá­nyokat vezetett le, munkástár­saink egy napi keresetüket ad­ták a szervezési alap fentartá- sára. Nagyon jól tudjuk,' hogy a megélhetés ára nagyon fel­ment, de mindazonáltal úgy vél­jük, hogy munkástársaink mód­ját találják annak, hogy a szer­vező alaphoz hozzájáruljanak. Aki nem adhatja egy napi kere­setét, azok részére 2 dolláros “szervező-alap” bélyeget ad­tunk ki. Arra kérjük tehát mun­kástársainkat, hogy vásárolja­nak ezen bélyegekből tehetsége­ik szerint. A bélyegek minden titkárnál és delegátusnál kap­hatók. Ragadjuk meg a szervezésre, mozgalmunk kiépítésére kínál­kozó kedvező alkalmat! Ne en­gedjük azt elszalasztani néhány dollár hiánya miatt. Joseph Wagner A General Executive Board elnöke W. A. Unger Titkár-pénztámok. A Lapbizottság megjegyzése: A “szervező-alap” bélyegek be­szerezhetők a Bérmunkás kiadó- hivatala utján is. A római pápa a Vatikán ál­lam hivatalos lapjában közzé­tett egyik levele szerint nagyon fél attól, hogy a munkások túl­sók súlyt kapnak egyes orszá­gok kormányaiban. — Hát még akkor mit fog szólni, ha majd a Vatikán Állam kormányában is a munkásoknak lesz a döntő szavaik ?! Minden ui olvasó, a forrada­lom resrrutája. Hánv regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe ?

Next

/
Thumbnails
Contents