Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-08-16 / 1489. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1947. augusztus 16. Az igazság őrei (a.l) Látszólag úgy néz ki, mintha a kapitalizmus az igazság és a tényleges emberi erkölcsök megtestesítője volna. Akik azonban éber figyelői a végbemenő eseményeknek, azok látják, hogy mindig azok akarnak lenni a bírák, akik saját dolgaikat mások leleplezésével akarják a feledés homályába rejteni. Ma például itten a reakció fölénybe került és mindent ami a haladást jelképezi, az ellen vizsgálatot kíván indítani. Talán sokan túlzásnak veszik azokat a megállapításokat, hogy a reakció kizárólag a nagytőke érdekeit van hivatva szolgálni. Olyan simán vezetik be a nagyközönséget a nagy üzleti érdekeltségek támogatására, hogy bizony sokan, egyszerű munkásemberek is elhiszik, hogy a kapitalizmus érdekei azonosak a munkás érdekekkel. Ma például itt az Egyesült Államokban egyik vizsgálatot a másik követi. Természetesen a munkásszervezetek tevékenysége kivizsgálása a legfontosabb. Azután minden liberális vagy fasiszta ellenes csoportok megvizsgálása, mind fontos a vizsgáló bizottság szempontjából. Érdekes volt egy szenátornak a kijelentése: “A fasisztákat akkor sem tudnám felismerni, ha bizonyítékokkal együtt elém állítanák, mert semmiben sem különböznek a rendes emeberektől.” Ők mindenkit rendes embernek minősítenek, aki nem liberális, szocialista vagy kommunista. A mostan folyamatba levő szenzáció, Howard Hughes megvizsgálása, ami már hetek óta headline-ot képeznek, az egész dolog hátterében, kizárólag a reakciónak bosszúvágya lappang, amelyet a volt elnök, Franklin Delano Roosevelt nevének bemocs- kolására rángatott elő a republikánus kongresszusi többség. A múlt évben is volt egy vizsgálat, amely kizárólag arra irányult, hogy az elhalálozott elnök volt a kezdeményezője az amerikaijapán háborúnak. Valami 150 tanú kihallgatása után bebizonyítást nyert, hogy a japán imperialisták voltak a támadók. Igen ám, de az amerikai reakció nem tud egykönnyen felejteni, mert hiszen nekik a fasizmus sohasem volt ellenségük. Sőt ellenkezőleg, mindig egy húron pendültek. Mint rokonlelkek a kapitalizmus védelmében találkoztak. A vizsgálattal kapcsolatban egyik újságíró jó megjegyzést tett: “Ha vizsgálatról van szó, akkor minden szenátort és kong- ressment, vizsgálat alá kellene fogni, mert nincsen egy sem, aki nem fogadná el a szórakozásra való meghívást a lobbysoktól.’’ A lobbysok különböző kapitalista érdekeltségek megbízottai, akik azért vannak Washingtonban, hogy a szenátorokot és kongress- meneket szép szóval ($) megnyerjék olyan törvények hozására, amely törvények minden tekintetben “demokratikusan’’ szolgálják a tőkés osztályt. Valamilyen vizsgálat állandóan folyik és természetesen minden ilyen vizsgálatnak politikai háttere van. Most a republikánusokon a sor, mert ők vannak többségben. Azután amikor már gondolják, hogy elég piszkot kevertek föl a demokraták ellen, hogy a legközelebbi választásokon biztosítsák a számukra a győzelmet, akkor azután abbahagyják a vizsgálatot anélkül, hogy bárkit is megbüntettek volna. Az “igazság őrei” sohasem alszanak, mindig figyelnek arra, hogy ha valaki a kapitalista osztály érdekei ellen vét, mindjárt lefüleljék. Ők máskülönben semilyen más igazságot nem ismernek, csak a kapitalista osztály uralmát védőt. Bármilyen kormány is van ma Magyarországon, az a magyar nép ügye. Ha valaki azután nyíltan támadja az ottani kormányformát, éppen olyan törvénytelen eljárást követ el, mint bárki más. Thuransky István ügyével kapcsolatban, az itteni State Department erélyes átiratot küldött a magyar kormánynak és a magyar kormány válaszát nem veszik tudomásul, hogy Thuranskyt kormány elleni izgatásért nem szabad letartóztatni. Csak volna Magyarországon egy Horthy féle fasiszta kormány és valamelyik amerikai polgár az ellen izgatna, az itteni külügyi hivatal egészen bizonyosan nem venné pártfogás alá polgárát, azt mondaná csak büntessétek meg, mert szocialista vagy kommunista lázitó. Az igazság őrei csak egy szempontból látják az igazságot. Úgy vannak ezek a társadalmi kérdésekkel is. Minden szabad. Szólásszabadság, sajtószabadság, gyülekezési jog, mind szabad addig, amig az a jelen rendszert szolgálja. Ahogy azonban szó esik szocializmusról vagy kommunizmusról, bármilyen igazságosan jön is létre, nem elfogadható, mert nem a gazdaságilag kiválságos osztály érdekeit képviseli. Ha a vizsgálók ténylegesen az igazságot akarnák felkutatni a múlt háború pénzbeli csalásaival szemben, akkor első sorban azokat a nagyipari trösztöket kellene felülvizsgálni, amelyek billiókat vágtak zsebre és annyi féle különböző néven fölmerült kiadásokkal számoltak el, amelyre azután nem kellett még adót se fizetniök. Ha ebbe az irányba folynának a vizsgálatok, akkor lehetne talán arról ebszélni, hogy még is van valami igazságos is a mai társadalomban. Agent provokátor Magyarországon (Vi.) Az amerikai lapoknak újabb magyar szenzációja lett. A napokban minden lapban közölték, hogy egy Thuransky István nevű amerikai polgárt letartóztattak Balasagyarmaton. Ezen ügyből újabb jegyzék roham indult meg a jelenlegi magyar kormány ellen. Ez a Thuransky Columbus, O.-ból került haza már régebben. Először azt mondta, itten az ismerőseinek, rokonainak, hogy a Ford társulatot képviseli ottan. Most, hogy elfogták azt állította, hogy az International Harwestert képviseli. De amikor az amerikai újságírók megkérdezték az említett két társulatot, azok azt válaszolták, hogy egyiket sem képviseli ez az ur. Most az a 64 dolláros kérdés, hogy ha mindkét esetben hazudott és ezen takarónak használt kompániák közül egyiket sem képviselte, akkor kit, vagy kiket képviselt? Kik fizették neki a költségeit? Kik járták ki azt, hogy olyan gyorsan kapott útlevelet és szállítást, mikor mások nem kaphatnak csak nagy nehézségek árán? Én úgy hiszem, hogy sokan megnyerhetnék ezt a 64 dollárt; megadhatnák a helyes választ, leginkább ha az erre vonatkozó részleteket is olvasták az amerikai lapokban. Amikor Thuranskyt Pestre vitték, kihallgatás miatt, akkor az amerikai nagykövetség titkára, Harrison Lewis, a nagy- követség autóján kiragadta a magyar rendőrök kezei közül és egy várakozó repülőgépen kire- pitették az országból, ne hogy bevallja, kiket szolgált, kiknek dolgozott Magyarországon titokban. Most még elképzelhetjük azt, hogy mi történt volna, ha vélet- lenségből, például a magyar nagykövetség ragadta volna meg Nagy Ferencet, mint magyar polgárt itten Washingtonban és a nagykövetség autóján, repülőgépre tették és haza vitték volna, hogy ne végezze itten áruló működését. Vagy ha az oroszok ragadtak volna ki egy orosz polgárt az FBI karmai közül, ne hogy esetleges kémkedéseit itten felfedezzék. Mi biztosra vesszük, hogy az amerikai rendőrség agyonlőtte volna azt az államtitkárt, akár magyar, akár orosz lett volna is, aki a kezeik közül akarta volna kiszabadítani a foglyot. És ha ezt a magyar rendőrök tették volna meg, “Oh Boy” milyen mondva csinált alkalom lett volna még nagyobb ellenpropagandára és jegyzék ostromra. De amit szabad volt Mr. Lewisnak, az amerikainak megtenni, azt nem szabad az oroszoknak, magyaroknak, vagy más kapitalista ellenes országnak. Mert akárhogyan is vesszük a dolgot, Mr. Thuransky beleavatkozott a magyar belügyek- be, ha nem kémkedett is és az a magyar belügy volt, hogy a bíróság elé akarták állítani és még Mr. Lewis is valószínűleg felsőbb parancsra, szintén a magyar belügyekbe avatkozott bele, amikor Thursankyt kimentette a magyar bíróság kezéből. És az nem valami törvényes, vagy diplomatikus eljárás volt amit tettek. De ugyanakkor azt is hozzák a hírek között, hogy Thuransky nem az első volt, akit az amerikai nagykövetség segítségével kirepitettek Magyarországról és nem is igen szorítkoztak amerikai polgárok kireptésére sem, azt megtették magyar állampolgárokkal is. Mi úgy gondoljuk, hogy nagyon is érdeke volt az amerikai nagykövetségnek megszöktetni Thursankyt, ne hogy vallomása folytán leolvadjon egy csomó vaj, az amerikai nagykövetség fejéről. ISMERIK MARK TWAINT NEW YORK — Ugylátszik, hogy az orosz irodalmi kritikusok igen jól ismerik Amerika legnagyobb Íróját, a Mark Twain név alatt irő Samuel L. Cle- menset, de ugyanakkor a jelenlegi amerikai kiadókat is, mert bizonyos M. Mendelson nevű orosz kritikus felfedezte, hogy az utóbbi években kiadott Mark Twain gyűjteményekből a kiadók kihagyták azon Írásokat, amelyekben a nagy iró az amerikai imperializmust ostorozta. Mendelson felfedezte, hogy a legújabb Harper and Brothers kiadásokból hiányoznak az “In Defense of General Funston” (General Funston védelmére) és a “To a Human Being in Darkness” (Egy sötétben élő emberhez) cimü írások. Mark Twain ezen két Írásában az amerikai nemzeti sovinizmust, vagyis az imperiálizmust bírálja. Frederick L. Allen, a Harpers and Brothers cég titkára “nevetségesnek” tartja Mendelson vádjait és azt állítja, hogy a fenti két értekezést nem azért hagyták ki, mert azokban Mark Twain a nemzeti sovinizmust ostorozza, hanem csak azért, mert azok már idejétmulta politikai cikkek, amelyek ma már senkit sem érdekelnek. Tekintettel azonban arra, hogy dacára Mark Twain kiváló irói képességének, mégis most már sok alkalmi írása idejétmulta, de azért azokat bevették a teljes gyűjteménybe és csak a Mendelson által említett két értekezés maradt ki, ami amellett szól, hogv az orosz kritikusnak valószínűleg igaza van. Emanuel Shinwell, az angol kormány tagja, azt állítja, hogy az angol nép naponként három adag mérget fogyaszt. Ezek: 1) reggeli kávé, 2) a reggeli újság, 3) a délutáni tea. A fűtőanyagok minisztere tehát nem sokra becsüli az angol újságokat.
