Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-08-02 / 1487. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1947. augusztus 2. Nem tudnak belenyugodni MOZGALMI HÍREK (a.l.) A mai kapitalista rendszerbeli kizsákmányolást általá­nosságban természetesnek tartják. Azért legtöbb ország alkot­mánya úgy lett lefektetve, hogy a magántulajdon és az azzal já­ró kizsámányolás valami felsöbbségi rendelet, azért talán sérthe­tetlen és ezen “felsöbbségi” rendeletet törvényekkel támasztják alá. Érdekes, de igy van, amikor az emberiség történetét vesszük alapul, akkor azt tapasztaljuk, hogy fokozatos fejlődés hozott el bennünket az úgynevezett jelenlegi “civilizációhoz”. A legutolsó 100 év a legnagyobb fejlődést mutatja az emberi társadalomban a technika terén. A gőzgép és villanyáram felfedezése teljesen uj lap az emberiség történetében a gazdasági téren. A társadalmi fejlődés kerekét mesterségesen ugyan azon fokon tartja az ural­kodó osztály, mint évszázadokkal ezelőtt. Azon elavult paragra­fusok szerint kormányoznak még ma is, mint a faekék és az ök­rös szekerek birodalmában. Azonban a technika vivmányait azok használják ki legjobban, akik minden más társadalmi változásnak ellenségei. A gazdaságilag kiváltságos osztály annyira ragaszko­dik a mai gazdasági berendezkedéshez, hogy sohasem fog bele­nyugodni abba, hogy ezt a rendszert bárkik, vagy bármikor meg­változtassák. A jelenlegi félelmes kapkodások és a mesterségesen kieszelt, az igazságot mellőző közlemények, mind arra hagynak következ­tetni, hogy valahol hiba van a jelen társadalomban. Más oldalról pedig többen és többen kezdik fölismerni a helytelen gazdasági berendezkedést. Ennek következtében, többen követelnek maga­sabb életszinvonalt, ami azután ellenállásra kényszeríti az ural­mon levőket. Minden olyan igyekezetét, amely a tömegeket felvilágosítani akarja, az uralkodó osztály összeesküvésnek minősiti. A demok­ráciával kérkedők mindig a legnagyobb ellenségei az igazi demok­ráciának. “Mit ér a jog, ha a megélhetésre nincs lehetőség?” Akik sohasem tanulmányozták a szocializmust és nem isme­rik annak végcélját, azok közül nagyon sokan elitélőleg nyilat­koznak róla. Többen pedig tudatosan ellene foglalnak állást. Bár­mennyire is igazoltnak látszik a szocializmus gyakorlati megva- lósitása, a mai társadalmat gazdaságilag uralok minden gazdasá­gi változást elleneznek. A kapitalizmus, a szabadkereskedelemre épült és ha azt bárhogyan korlátozni akarják, ezzel a kapitaliz­must alapjában sértik meg. Természetesen sohasem hallottuk a kapitalista intézményektől azt, hogy kizsákmányolja a munkások termelő erejét. Náluk az természetes folyamat, azt mondják, ők rendelkez­nek a magántulajdonnal és akik dolgozni akarnak, azok náluk munkát vállalhatnak. A fentieket minden országban a törvények biztosítják a részükre. Most különösen a második világháború után, amikor a vég­letekig nyomorba hajtott népek részt követelnek az élet javaiból, akkor láthatjuk tisztán, hogy az uralkodó osztályt sohasem ér­dekli a népek jóléte. Az igazi szocializmus az, amely a társadalom minden egyes tagjának egyformán biztosítja az élet javait. Ezt tartják keresz- tülvihetetlennek és elítélendőnek a mai társadalom urai. Nem csak elitélik, hanem sok országban, ahol a kapitalizmus még min­dig aranykorát éli, bűncselekménynek minősitik a szocializmus érdekében való agitálást. Például az itteni honatyáink megállapítsák, hogy azok, akik kommunista tanokban hisznek, Irülföldi országokat képviselnek, még akkor is, ha benszülöttek. Az amerikai tőkés osztály azt hi­szi, hogy uralma örök időkre biztosítva van. Amint megállapítást nyert, hogy az igazi szocialista társadalom egy országban nem fejlődhet ki akkor, ha az kapitalista országokkal van körülvéve, éppen ez a viszony áll fönn a kapitalizmusra vonatkozólag. Azért igyekszik éppen most az amerikai kapitalizmus a világot megmen­teni a kapitalizmus számára, hogy saját uralmát biztosítsa. A technika fejlődése mindig közelebb hozza a kapitalizmust a termelési anarchiához. Nem akarják megérteni, hogy ott, ahol a munkások bérért dolgoznak és a tőkés osztály nem talál elegen­dő világpiacot árui számára, ottan az ipari pangások rákénysze­rítik reformok életbeléptetésére. Vagy ha nem, a termelésből ki­szorított munkásokat készteti cselekvésre. Nem kell egyetlen or­szág munkásainak sem más országokból eszméket importálni, mert a tűrhetetlen gazdasági viszonyok cselekvésre fogják kész­tetni a tömegeket. Azokban az országokban, ahol az uralkodó osztály már elvesztette hatalmát, ahol a gazdasági tényezők ki- czusztak talpai alól, még ottan sem tudnak belenyugodni vesz­teségükbe. A kapitalista osztály természetesen elitéli a munká­sok nemzetközi mozgalmát, ugyan akkor a kapitalizmust minden­hol nemzetközileg támogatják. Most úgy látszik, hogy ismét, két táborba oszlik a föld népe, hiába beszéltek mindig egy világról. Egy világ kérdése csak ak­kor fog létrejönni, ha az országhatárok megszűnnek. A föld és termelő eszközök fölött nem a gazdaságilag kiváltságosak, hanem az összemberiség egyformán rendelkezik. Ez amibe a kapitalisták sohasem tudnak belenyugodni. Ez az igazi demokrácia, ami a leg­jobban fáj,nekik, amelynek a szocializmus az igazi alapja. SZERVEZŐ MUNKA A HAJÓ­ZÁSI IPARBAN Az utóbbi időkben az IWW- hoz tartozó Marine Transport Workers Industrial Union No. 510 élénk tevékenységet fejt ki a Mexikói öbölben járó hajók alkalmazottainak helyes meg­szervezésén. A hajózási ipart úgy itt, mint másütt is, az AFL és a CIO szervezetek uralják. Ez utóbbi szervezet leginkább a teheráru ki és berakásával fog­lalkozó (longshoreman) mun­kásokat szervezte meg, mig az AFL-hez a hajót gondozó mun­kások, vagyis a hajó személyze­te tartozik. Ezzel szemben az IWW hoz tartozó Marine Transport Workers Union egy szervezet­ben egyesíti úgy a kirakodó munkásokat, mint a hajó ösz- szes alkalmazottait, még a sza­kácsokat is. És dacára annak, hogy ez a szervezkedésnek a helyes módja, azokat, akik ezt hirdették, kizárták úgy az AFL, mint a CIO szervezetekből. Ezen munkások most a Marine Trans­port Workers Industrial Union­ban tömörültek s oly sikeresen szervezkednek, hogy pár héttel ezelőtt 100 percentes győzelmet arattak az egyik hajósvállalat­nál, ahol szavazás alá került, hogy melyik union képviselje a munkásokat. A Marine Transport Worker Union 2 évvel ezelőtt megvett egy házat Houston, Tex. város­ban a 1316-75 utca cim alatt, amelyet hajós otthonnak alakí­tottak át. Houston kikötőben most már nagy népszerűségnek örvend ez az otthon, amelynek irodájában jelentkeznek a kikö­tőbe befutott hajók munkásai és ahol megbízatást kapnak újabb utakra. Itt az eredeti két ezer dollár valóban jó befekte­tésnek bizonyult. Noha ennek a szervezetnek már van egy másik “hall’ -ja New Orleansban is, a houstoni sikereken felbuzdulva, a közel­jövőben uj “hall”-t fognak nyit­ni Galveston, Tex. városban is. Ezen uj otthon megnyitásához ezer dollárral járult hozzá a houstoni otthon, ami mutatja . ezen intézmény sikerét. A Marine Transport Workers Industrial Union vezetői a me­leg idők elmúltával nagyon élénk és sikeres szervező kam­pányt jósolnak, (gb.) CLEVELAND, O. Az IWW városi organizáció­ja a múlt héten, utcai gyű­lések keretében indult meg. George Scarborough, ismert wobbly “soapboxer” tartott 4 gyűlést öt nap alatt a Public Squaren. Az elmúlt héten mindenki a munkás problémákról beszélt a Public Squaren és Scarborough munkástárs hallgatósága esté- ről-estére nőt úgy, hogy a leg­utolsó gyűlésén már 300-nál több volt a hallgatóság. De nem csak beszélt Scarborough mun­kástárs, hanem eladott annyi IWW irodalmat a négy nap alatt, amennyit egy év alatt sem adtunk el Clevelandban. Mindenki érezte, hogy az IWW újra él és újra erősödik. A gyűlések folytatódnak min­den este, ha az idő megengedi. X317468 HAVAZÁS JÚLIUSBAN CLEVELAND, O. — Ohio ál­lam történetében először for­dult elő, hogy julius 22-én ha­vazás volt. A hőmérő a délelőtti 71 fokról az Erie tó környékén fagypontra esett le. A jelenté­sek szerint egyes helyeken 15 inch magas hó állott, amelynek nyoma másnapra csak a gyenge kerti veteményekben látszott. A DEMOKRÁCIA FELÉ A képviselő ház újból tár­gyalásba vette a Dél egyik szé­gyenét, a szavazási adó törvény eltörlési javaslatot. 290-112 arányban a megszüntetés mel­lett szavazott. Az ajánlat ezzel még nem lett törvény, mert a szenátus még nem döntött felet­te, ahol hasonló kísérlet az utóbbi néhány évben többször megbukott. ELV1NYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található » dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. iák akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a vitái munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. l;gy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve- *ebh kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket 'trade unions) kép­telenné teszik arra. hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely 'ehetővé feszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogv a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olvkép felépített szervezettel lehet., melynek minden az egy iparban — vagy ha kell. valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala melvik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért. tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “T,E A RER RENDSZERRELP A munkásosztály történelmi hivatása, hogv megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. A? ipari szervezkedésre! „4 társadat*.— szerkezetét épitiük rég- társad-*on- t-or-ete-n h»!S'

Next

/
Thumbnails
Contents