Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-12-27 / 1508. szám
1947. december 27. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-------------------------(gb) ROVATA-------------------------BUCSUZÁS AZ Ó-ÉVTÖL így év vége felé az amerikai hirszolgáltató vállalatok szokásba hozták, hogy felsorolják az év legfontosabb eseményeit. Pontosabb események alatt természetesen nem azon dolgokat értik, amelyek a hírszolgáltatás terén legnagyobb figyelemben részesültek. Az ily állítólagos fontos esemény gyakran egyáltalán nem nagy fontosságú az emberiség jövője szempontjából. Gyakran csak bizonyos szenzációs eseményeket fújnak fel világeseményekké, máskor valóban nagyfontosságu dolgokat elhallgatnak, vagy legalább nem részesítik olyan publicitásban, mint megérdemelnék. A United Press néven ismert hirszolgáltató vállalat szerint 1947 legfontosabb eseménye a következők voltak: A nagy drágaság, — The high cost of living — mint angolul mondják. Ebben megegyezhetünk ezzel a hirszolgáltató vállalattal, mert a most záruló évben bizony bármerre mentünk, mindenütt csak a nagy drágaságról panaszkodtak. Legáltalánosabb volt ez a panasz természetesen éppen a legszegényebb néposztály körében, mert a munkabérek nem tartottak lépést az árak emelkedésével. Ha már a drágaságot említjük, akkor természetesen meg kellene említeni azt is, hogy ugyanabban az évben, amelyben a munkások nagy tömegei a drágaság ellen panaszkodtak, a gyárosok ,a kereskedők és a bankárok olyan hallatlan magas profitot könyveltek el, aminőre soha eddig nem volt példa. így nyilvánvaló, hogy a drágaságból nagy hasznot húzott az a kisszámú embercsoport, amely a termelő eszközöket bírja. És noha a United Press meg a többi hirszolgáltató vállalatok is felsorolják az egyes ipari, kereskedelmi vagy bankrészvények után kifizetett magas osztalékokat, a nagy drágaság okozta nélkülözéseket nem említik együtt, holott ez a két dolog szervesen összetartozik. HÁBORÚS USZÍTÁS A második fontos eseményt a hideg háború név alá foglalják. “Cold war” név alatt említik azon háborús uszítást, amit ebben az évben Amerika vezetésével világszerte folytatnak a Szovjet Union és az orosz befolyás alá került országok ellen. nyomdákban alkalmazott bármely csoportnak volna sérelme, amit a munkáltatók nem hajlandók orvosolni, az ÖSSZES munkások beszüntetnék a munkát, mert az Ipari Szervezet szerint “egynek sérelme az összesség sérelmét jelenti. Eszerint nem volna 21 különböző szervezet a nyomdaiparban, mint ahogy nem volna más iparokban sem csak EGY szervezet és a munkáltatók nem használhatnák fel egyik csoportot a másik harcának leverésére. Ugyanezt a dolgot más néven a harmadik világháború előkészítésének is nevezik. Nemzetközi szempontból nézve bizonyára ez volt az év legfontosabb eseménye, mert ha ez igy megy tovább, akkor nem csak a civilizáció, de az egész emberiség kiirtására vezethet. Nagy kár, hogy az újságok ahelyett, hogy ezen szerfelett nagy veszélyre figyelmeztetnék olvasóikat, inkább maguk is beálltak az uszítok közé. Amerikai szempontból nézve a Taft-Hartley “rabszolga törvény” szolgáltatta a harmadik legfontosabb híranyagot. Már eddig is látható, hogy ennek a törvénynek olyan következményei is lesznek, amire a munkásellenes törvényhozók nem számítottak. Mert ezen törvényt a szervezett munkásság erejének a megtörésére hozták, ami nagyon kérdéses, hogy fog-e sikerülni? Az eddigi igazán látható eredmény először az, hogy elősegíti a munkásmozgalom egységét, másodszor pedig nagymértékben emelte az amerikai munkások harci szellemét és harci készségét. Ha ez tovább is igy fejlődik ,akkor az amerikai munkások még köszönő levelet is küldhetnek a munkásellenes Taft-Hartley uraknak. A negyedik országos méretű hirt a J. Parnell Thomas congressman vezetése alatt álló “Un American” bizottság működése szolgáltatta. Ez a reakciós kis társaság olyan hatalmat ragadott rpagához, amely jog szerint nem illeti meg őket. A törvény csak a vizsgálatra ad nekik jogot, hogy az ily vizsgálatok alapján aztán törvényjavaslatot készítsenek. A pár emberből álló bizottság tagjai azonban hatalmi őrülettől hajtva nem vizsgálatot folytatnak, hanem mindjárt ítéletet mondanak és büntetik azokat, akik nem tetszenek nekik. A legtöbbük előtt teljesen érthetetlen dolog, hogy miért tűri az amerikai nép ezen üldöző mániába esett pár ember garázdálkodását. INDIA ÉS PALESZTINA A (UP) az ötödik hir gyanánt az angol trónörökös férj- hezmenetelét adja. Az igaz, hogy már hónapokkal azelőtt tele voltak vele az újságok, de az is igaz, hogy az ujságirodalom szégyenét képezi az a talpnyaló, királyimádó módszer, amivel ez eseményt olvasóik elé vitték. Most azonban már elismerik azt, hogy a heti 37 dollárt kereső fiatalembernek ez a királyi násza az “escapist” irodalmat szolgáltatta, vagyis csak azért adtak neki olyan nagy teret, hogy a nagy néptömegek figyelmét eltereljék a valóban komoly dolgokról. Nemzetközi szempontból India és Palesztina szolgáltattak nagymennyiségű híranyagot. India évszázados küzdelem után visszanyerte szabadságát, felszabadult az angol gyarmati uralom alól és társas alapon lett az angol birodalom részesévé, éppen úgy, mint Ausztrália, vagy Canada. De az is tény, hogy ez a felszabadulás a több százmillió indiai népnek nem jelent fel- szabadulást, mert a kizsákmányolás éppen úgy folyik tovább, mint azelőtt. A különbség csak az, hogy addig az indiai uralkodó osztály az angolok segítségével zsarolta ki a népet, ma azonban már eléggé civilizáltak arra, hogy megteszik angol segítség nélkül is. De azonkívül a nagy szabadságot első sorban is az egymás kiirtására használják fel. A tudatlanságban nevelt hindu és mozlem nép egymás torkának esett az elnyomók legnagyobb örömére, mert igy egyenlőre nem kell attól tartamok, hogy együttesen ellenük támadnak. A palesztiniai kérdés is a megoldás helyett mind komplikáltabbá válik. A United Nations megszavazta ugyan a kis ország két részre való osztását, de az arabok állítólag “szent háborúval” akarják megakadályozni, hogy a felosztási határozatnak érvényt szerezzenek. Annyi tény, hogy Palesztina egész éven át szolgáltatta az újságok nagy címsorait. NAGY SZERNCSÉTLENSÉGEK A helyi jellegű hírek közül a Texas City rakpartján történt nagy robbanás nyújtott bőséges és szenzációs híranyagot. Ennek a robbanásnak több mint 600 ember esett áldozatul és a sebesültek száma 3.000 körül volt. Mint ismeretes, ez a robbanás a “Grandscamp” nevű francia fehérhajóba rakott műtrágya gyártásához való nátrium-széda felrobbanásával kezdődött, majd felemésztette a Monsanto Chemical Co. összes raktáraiban elhelyezett robbanó anyagokat s oly pusztítást okozott, mint valami kisebbszerü atombomba. Ugyancsak bőséges anyagot szolgáltattak ebben az évben a sok repülő szerencsétlenségek is. A statisztikai adatok szerint 1947 a repülő szerencsétlenségek szempontjából nézve “fekete esztendőnek” nevezhető, olyan sok baleset történt. A számos kisebb repülő balesetek mellett 5 olyan nagy szerencsétlenséget jegyeztek fel, amelyek összesen 216 ember életébe kerültek. Talán az a nagy emberi és anyagi áldozat, amibe ezen szerencsétlenségek kerülnek, ki fogja erőszakolni, hogy a repülőgépeket ellássák az összes modern biztosági készülékekkel. És végre meg kell említenünk a football, baseball s egyéb úgynevezett “sporthíreket”, amelyek jelentékeny helyet foglalnak le minden tipikus amerikai újságban. A sporthírek, valamint a “funny” név alatt ismert humoros léc-rajzok szintén az eszképista irodalmat szolgálják. Olyasvalami, mint a kutyának vetett csont, amin elrágódhatik az olvasó és elfelejti, hogy nem kapott ebédet. Ezt az évi anyagot összegezve, abban a reményben helyezzük a történelem raktárába, hogy a most ránkköszöntő év kellemesebb híreket hoz mnidannyiunk számára. Ennek megfelelőleg ezt a rovatot én is igy fejezem be: Boldog újévet kívánok e rovat olvasóinak! A BÉRMUNKÁS CLEVELANDI OLVASÓI a lap javára 1948 JANUÁR 11-ÉN, VASÁRNAP délután 3 órai kezdettel a west sidei Munkás Dalárda első emeleti helyiségében, 4309 Lorain Ave. TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELT tartanak. Részvételi jegy 75 cent, amiért szend- wich, kávé és sütemény lesz felszolgálva. SUPREME COURT ELÉ KERÜL A MUNKAVEZETŐK ÜGYE WASHINGTON — A Supreme Court elrendelte, hogy a Taft-Hartley törvény azon pontja felett, amely megvonja az előmunkásoktól (foreman) a törvényes védelmet, ha szervezkednek, az alsóbb bíróság adjon döntést, amelyet aztán a legfelsőbb bírósághoz lehet fellebezni. A Supreme Court helybenhagyta a National Labor Relation Board azon határozatait, amelyeket a foremanokra vonatkozólag hozott a Taft-Hartley törvény életbeléptetése előtt. WILLIAM J. FAY Mindnyájunkat váratlanul ért az a megdöbbentő hir, hogy Fay munkástársunk, a Bérmunkás régi olvasója és mozgalmunk állandó támogatója, december 14- én reggel, hirtelen elhunyt. Temetése december 16-án volt. A ravatalnál Gulyás munkástárs mondott szépen átgondolt búcsúztatót, majd Fay munkástárs fia a szülői szeretet nagyságát ecsetelte. Az akroni barátai és munkástársai egy önfeláldozó tagjukat veszítették el. Emlékét megfogjuk őrizni. (V.) A posta-hatóság megkívánja, hogy ott, ahol a város zónákra van osztva, a lakosság a ZÓNA SZÁMÁT TÜNTESSE FEL A LEVELEIN hogy az ilyen helyekre MENŐ levelekre is nemcsak a hozzánk küldött leveleiken, de MINDEN LEVELÜKÖN jelezzék a város mellett a zóna számot. Ezzel gyorsítják a posta forgalmát. ÉPITŐGÁRDA 1947-48-ik évre: J. Buzay, Cleveland_____ 5.00 Jimmy Farkas, Akron __ 4.00 L. Fishbein, New York__ 5.00 J. Feczkó, New York ....... 1.00 J. Fodor, Cuy. Falls _____2.00 J. Gyurcsek, Columbus .... 2.00 Paul Hering, Buffalo ....... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 4.00 Jós. Kollár, Cleveland ........ 2.00 J. Kozsány, Saratoga Spr. 12.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 2.00 J. Mácsay, Detroit ........... 1.00 J. Mogor, Cleveland ......... 1.00 Á. Molnár, Cleveland ___ 3.00 John Munczy, Cleveland .. 2.00 J. Pataky, Brooklyn .......... 5.00 Louis Páll, Ambridge ........ 2.00 Paul Pika, Chicago........... 1.00 J. Policsányi, Elmgrove_ 2.00 St. Visi, Lincoln Park ........ 3.00 Jos. Vizi, Akron ............... 4.00 Ch. Udvamoky, Flint ........ 2.00 J. Zára, Chicago ............... 4.00
