Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-11-22 / 1503. szám

2 oldal ii t h .ti i n h. Á r 1947. november 22. Egyről-Másról ELMONDJA : J. Z. -- A GYAKORLATBAN NEM LÉTEZŐ EGYENLŐSÉG EGY ÉVVEL ezelőtt Presi­dent Truman egy 15 tagú bizott­ságot nevezett ki a polgári jo­gok sérelmeinek megvizsgálásá­ra, amely bizottság “Committee on Civil Rights” néven ismere­tes és amelynek elnöke Charles E. Wilson, aki ugyan csak elnö­ke a General Electric Co.-nak, az Egyesült Államok egyik leg­nagyobb villamosági vállalatá­nak. A bizottság többi tagjai, pro­fesszorok, politikusok, papok — több vallás felekezetből — üz­letemberek és még hivatásos “munkásvezér” is van közöttük — ha nem tévedek Shiskin az Amalgamated Clothing Workers szervezet egyik vezetője. Ezen bemutatással nem cé­lom gáncsolni a bizottságot, sőt ellenkezőleg, azért tartottam fontosnak a bemutatást, hogy ma a “boszorkány üldözés” kor­szakában, nehogy az a gyanú férjen a bizottság jelentéséhez, hogy az valami világot felfor­gató “vörös bűnszövetkezettől” eredt, akik ezt az “áldott demok­ráciát” állandóan kritizálják, pedig az “legtökéletesebb az egész világon”. Amint látjuk, a bizottság ösz- szeállitását, csak rosszakarat foghatná rájuk, hogy bármely tagja is ellensége volna a kapi­talista rendszernek, vagy azon kormányformának, amely ezt a rendszert annyira védelmezi, hogy ma már az is “bűnnek’ szá­mit, ha valaki csak gondolatban foglalkozik azzal, hogy e rend­szer hátrányosságait korrigálni kellene. Mind oszlopos tagjai en­nek a “demokratikus” kapitalis­ta rendszernek és ahhoz az osz­tályhoz tartoznak, amely nem panaszkodhat jogsérelemről, de harci előnyöket. Mennyivel más­kép fest a mai CIO kép és mint­ha csak mint előrelátó művé­szek, a jövőt pontos vonalakban megrajzoltuk volna. Most tehát amikor láttuk a CIO autómunkások Atlantic, Cityben tartott konvencióját, a legjobb érzéssel regisztráljuk, hogy milyen jó, hogy soha nem tértünk el az IWW tiszta^ forra­dalmi ipari unionista állátpont- jától és most nem kell^ ahhoz visszatérjünk. Milyen jó és meg­ért minden harcot, hogy min­den külső és belső ellenséggel szemben megáltuk a helyünket és nem engedtük magunkat le­sodorni arról a gátról, melyet hol forradalmi szelek, hol a re­akció földrengésszerű megráz­kódtatásai rengettek. A múltak tanulságai bizonyítják, hogy nem hiába álltuk a sarat, még akkor sem, ha nincs is milliós taglétszám a hátunk mögött. Mert azért a munkásosztály ja­vára még mindig jobb egy kis csoport az osztályharc szolgála­tában, mint a több milliós tag­ság a reakció szolgálatában. így hát azok, akik az IWW eszméje mellett kitartottak, jó utón vol­tak mindig. A tiszta és helyes múlt, mutatja a biztos és győ­zelmes jövőt. i mivel az a feltevés, hogy az al- I kotmány által biztosított polgá- I ri jogokat nem mindenki élvez­heti megillető módon, vizsgála­taik eredményeként, kénytele­nek elismerni, hogy bizony a né­pesség jelentős százaléka — a nincstelenek, a kis alanyok — jogfosztottságban részesülnek és minden okuk meg van arra, hogy kételkedjenek abban, hogy mindenki egyenlő joggal rendel­kezik. A BIZOTTSÁG jelentése sú­lyos vád a jelen rendszer ellen, melyben a csőcselék erőszak, faji és vallási előítélet, politikai jogfosztás, gazdasági egyenlőt­lenség, fegyveres brutalitás bur­jánzik szerte az országban és mindezt a bizottság nem is ta­pasztalatból, hanem csak vizs­gálat folyamán hozta napfény­re. Mennyivel súlyosabb lehetne ez a vád, ha ezen igazságtalan­ságoknak szenvedő részesei — az üldözöttek, kizsákmányoltak, jogfosztottak — számolhatná­nak be arról, akik a gyakorlat­ban nap-nap után érzik annak súlyát? De amikor azok hallat­ják szavukat, akkor a hivatalos közegek — és azok is, akik most mindezek létezését elismerik — a fegyveres erőszakot alkalmaz­zák a jogaikért küzdők ellen. AZ A TÉNY, hogy a bizott­ság elismeri, hogy az alkotmány­ban lefektetett polgári jogok gyakorlása a lakosság jelenté­keny százalékától meg van von­va, kétségtelenül azokat igazol­ja, akik nem csak most, hanem a múltban is harcoltak a jog­fosztások ellen. Mert ne essünk tévedésbe; ezen jogfosztások nem uj keletűek, hanem azok eredete párhuzamos a kapitalis­ta rendszerrel. És mennél job­ban fejlődik a kapitalista rend­szer, az érdekek annál jobban összeütköznek és az uralmon le­vők annál gyakrabban és annál drasztikusabb módon igyekez­nek saját érdekkörüket védel­mezni, természetesen az elnyo­mottak, jogtalanok rovására. A BIZOTTSÁG szerint a pol­gári jogok sérelmei faji, vallá­si és nemzetiségi külömbözetek- ből erednek s azok kiterjednek politikai jogok gyakorlására, munkaalkalmakra, iskolák ^ és templomokra, lakásokra, szóra­kozásokra és nem csak elszige­telt helyeken, hanem meglehe­tős széles körben, sőt magában az ország fővárosában, Wash­ingtonban is, amelyről pedig a világ feltételezi, hogy a világ legnagyobb demokratikus orszá­gának fővárosában, csak tökéle­tes demokrácia létezhet. A faji gyűlölet legnagyobb részben a néger lakosságot érin­ti, akik a legtöbb déli államban még mindig rabszolgáknak van­nak tekintve a fehér lakosság által és az előítélet minden té­ren megnyilvánul ellenük. Mun­kaalkalom tekintetében, csak a legalsóbbrendü munkákra alkal­mazzák, tekintet nélkül, szelle­mi képességeikre. Az iskolák­ban, templomokba,n je’on­hetnek meg a fehérf'VM. T r'rr­több szórakozó helyen megje­lenni a feketéknek tilos. Szállí­tási jármüveken, csak a részük­re kijelölt helyeket foglalhatják el. Lakásokat csak a feketék ré­szére kijelölt város negyedek­ben bérelhetnek és ez nem csak a déli államokban van igy. ha­nem általában az egész ország­ban. A faji előítélet által nyújtott második legnagyobb csoport az orientál országokból bevándo­roltak — kínai, japán, stb. — akiktől a polgárosodási jog is meg van vonva és a négerekre vonatkozó elkülönítés sok tekin­tetben rájuk is vonatkozik EZEN előítéletek korlátozásá­ra és esetleges megszüntetésére a bizottság törvényreformokat és uj törvények meghozását ké­ri, amelyre ugyan kevés eshető­ség van, amikor a nemzeti tör­vényhozó testületben magában is nem csak szemet hunynak ezen előítélet terjedésén, hanem mesterségesen szítják azt. A bizottság, amig elismeri, hogy előítéletek és jogfosztások fennállanak dacára annak, hogy az ország alkotmánya a jogokat mindenki részére biztosítja, nem törekedett kikutatni, hogy mi az oka ezen előítéletek létezésé­nek és terjedésének. Egy bizonyos, hogy azok nem veleszületett tulajdonságai az emberiségnek. A gyermekek, amig el nem érik az értelmiség­nek azt a fokát, hogy beléjük lehet nevelni a gyűlöletet, nem tesznek külömbséget fehér, fe­kete, vagy sárga bőr között és nem veszekednek, vagy ver eked­nek egymással. Veszekedés, vagy verekedésre, csak akkor kerül a sor, ha az egyik elakar­ja venni a másiktól, ami az “övé” és emennek pedig olyas­mi nincs. Következetesen az egy­más elleni gyűlölet nem faji ere­detű, hanem gazdasági a gyer­mekek között. EZEN az alapon kutatva az egymás elleni gyűlölet okát, rá­jövünk, hogy minden gyűlölet­nek gazdasági indító okai van nak s azokat megszüntetni csak úgy lehet, ha az okot szüntet­jük meg, amely azokat előidézi. A faji, vallási, vagy politikai felfogásból eredő gyűlölet, csak okozatai a gazdasági egyenlőt­lenségnek és azok megszünteté­séről beszélni hiú ábránd, mind­addig, amig a társadalom osztá­lyokra van tagolva. Az osztály társadalomnak el­FIGYELEM CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE Múlt lapszámunkban bejelen­tett társas délután más testüle­téit társas délutánt más testüle- kintettel egy későbbi alkalom­mal tartjuk meg. engedethetlen szükségessége az, hogy gyűlölet és előítélet fog­lalkoztassa az emberiségnek szenvedő részét és fel ne ismer­jék ellenségeiket. Amig a fehér a feketében, vagy sárgában lát­ja ellenségét és viszont, addig a társadalom heréi biztonságban vannak és gondjuk van arra, hogy ezt a felfogást ápolják és lehetőleg terjesszék a nincstele­nek között. dalmi müve gróf Tolstoy Leó te on Civil Rights” bizottsága nem fogja elismerni, sőt éppen az a hivatásuk, hogy ezt az igazságot leplezzék az érdekel­tek szeme elől. A CARE CSOMAGOK A WESTERN UNION ÁLTAL MEGRENDELHETŐK A Care csomagokat az Egye­sült Államok területén most már tízezer irodában lehet meg­rendelni. Hogy minden fáradtság nél­kül lehessen az európai rokono­kat és barátokat csomagokkal megörvendeztetni, mától kezdve a Western Union és a Railway Express fiókok minden felvilá­gosítást megadnak, rendelése­ket felvesznek és postautalvá­nyokat kiállítanak a CARE ré­szére. így mindenki lakóhelyének a közelében veheti igénybe ezt a nem nyerészkedésre alakult és a kormány által jóváhagyott szol­gálatot, az európaiak nélkülözé­sének az enyhítésére. Minden csomag 10 dollárba kerül, beleértve az Európába való garantált kikézbesítést. A rendeléssel egyidejűleg utal­ványt állíttathatunk ki erről az összegről a postahivatalban, a Western Union-nál, vagy a Rail­way Express irodájában. A Western Union táviratilag is el­küldheti a megrendelést a CA- RE-hez, de a központi iroda: 50 Broad Street, New York, N.Y., érkezett levélbeli megkeresése­ket is azonnal elintézik, ha az ellenérték mellékelve van. 12 fé­le csomagot szállít, darabonként 10 dollárért. A kikézbesítést ga­rantálják Magyarországon és még 14 más országban. | BERCSA JÁNOS | Szűkszavú távirat, de amely elégséges arra, hogy a magyar nyelvű ipari unionistákat a nagy ország minden részében megren­dítsen, tudatja, hogy Bérc:; a Já­nos munkáitárs november 14- én meghalt. Több mint három évtizede, hogy Bercsa János és Helen felesége a mozgalomban tevékenykednek. Clevelandon való tartózkodásuk alatt nem volt mozgalmi esemény, amely­ből hiányzott volna Helen és John Bercsa, de a mozgalom és a Bérmunkás érdekében Cleve­landon átutazók pihenést és ven­dégszeretetet találtak Bercsá- éknál. minden esetben. Két esztendeje múlt, hogy ’ Californiába költöztek. Amikor az országos értekezlet delegátu­saitól búcsút vettek, Ígérték, hogy a mozgalom keretein belül továbbra is hallatnak magukról. Az elhelyezkedés sok nehézségei után talán most kerülhetett vol­na idő és alkalom az ígéret be­váltására, amit a kérlelhetetlen halál megakadályozott. A Bérmunkás Lapbizottsága virágot helyeztetett Bercsa munkástárs koporsójára, kife­jezve általa a magyar nyelvű ipari unionisták részvétét az elesett harcosért. Helen Bercsa munkástársnő érezze maga mel­lett a Bérmunkás olvasóinak 1 őszinte osztozását bánatában.

Next

/
Thumbnails
Contents