Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-11-15 / 1502. szám

6 oldai ií fc. K M L A K A a 1947. november 15. Miért mindég az IWW ? Megrekedt a boszorkány üldözés (a.l.) A munkásosztály történelmi hivatását csak maga a for- radalmilag megszervezett munkásosztály töltheti be. Szocialista szemszögből birálva a mai társadalom összetételét, arra a biztos megállapításra jutunk, hogy a mai társadalom alapvető hibája a termelési rendszerben van. Maga a gazdasági rendszer az amely a társadalom alapját képezi. A társadalmi forradalom alatt, gazdasági változást értünk, természetesen, minden osztályintézményt a gazdasági változás­nak megfelelőleg kell berendezni. Egy igazi szocialista társadalom az alaptól fölfelé épülhet azzá, amit a föltörekvő proletáriátus céljául tűzött ki. Nagyon sokan kérdezhetik tőlünk, hogy éppen ma, amikor a kommunista pártok úgyszólván az egész földtekén irányítják a munkásoknak feltörekvő harcát, addig mi Ipari Unionisták osz­tálytudattal kitartunk az IWW forradalmi álláspontja mellett. Meggyőződésünk diktálja, hogy az osztályharcot addig kell folytatni, amig a munkásosztály föl nem szabadítja önmagát, min­den néven nevezendő kizsákmányolás alól. Hogy minden kizsák­mányolás nélküli társadalmat létesítsünk, a társadalmat föntartó termelő hadseregnek kell a termelést és a termelt javak szétosztá­sát irányítani, gazdasági szervezetén keresztül. Ennek a tervnek keresztülvitelére a munkásoknak okvetlen szüksége van egy for­radalmi ipari szervezetre. Tudjuk, hogy az átmeneti időszak nagy megpróbáltatás elé állítja az egész emberi társadalmat. A kapitalista osztály a végle­tekig fog küzdeni a magántulajdon rendszerének megtartásáért. Ma a legmegtévesztőbb érvük az, hogy addig amig a magántulaj­don rendszerében az egyéni szabadság meg van, addig a kommu­nisták által irányított országokban diktatúra van. Minden társadalomban a gazdasági helyzet az irányitó. A ka­pitalista társadalomban a nagy magánvagyonnal rendelkezők irá­nyítják az egész társadalmat. Ott pedig, ahol államszocializmus van, ott maga az állam a társadalom irányitója. Mindaddig azon­ban, amig nem maga a termelésben résztvevők irányítják a tár­sadalmat a termelő hadsereg szervezetén keresztül, addig a mun­kásosztály nem kapja vissza munkaerejének teljes gyümölcsét és mindig csak kizsákmányolt proletár marad. Azért tartjuk mindég fontosnak egy forradalmi ipari szerve­zetnek, mint az IWW, a kiépítését, mert úgy találjuk, hogy egy átmeneti korszak ugyan javíthat a munkásosztály életszínvona­lán, de nem látunk garanciát arra, hogy a munkásosztály egy po­litikai párton keresztül hamarosan megvalósíthatja a gyakorlati szocializmust. Mint osztályharcosok, mindig éber figyelői vagyunk a világ- eseményeknek, minden legkisebb elért eredményt, hűen könyve­lünk el, de nem nagy reményeket füzünk azokhoz a reformokhoz, amelyeket nem maga a megszervezett munkások vívtak ki. Sok esetben az adott kedvezmény, később kárára lehet a munkások­nak. A középosztályban is akadnak olyanok, akik látszólag a mun­kások törekvését jogosnak tartják és nagyon sokszor szavazatai­kat a munkáspártok jelöltjeire adják le. Mindezek dacára, amikor azután tényleges szocialista intézkedések kerülnek folyamatba, azt látjuk, hogy hiába adták szavazatukat szocialista jelöltekre, de azért még máskülönben nem hívei a kapitalizmus megszünte­tésének, sőt még azok sem, akik szocialista programmal kerültek hivatalba. Maguk az intellektuellek is fölényt akarnak a fizikai munká­sokkal szemben, természetesen ezek sem lehetnek ezen okoknál fogva 100 százalékos hívei a munkásosztály tényleges fölszabadí­tásának a rabszolgasággal járó bérrendszer alól. Még annak dacára is, hogy a kommunista pártok nagy töme­geket hódítanak meg, de biztos tudatában vagyunk annak, hogy a munkásosztály tényleges fölszabadulása csak egy forradalmi ipari szervezeten keresztül valósulhat meg. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy az IWW kizárja a szellemi munkásokat. Az IWW-ban minden bérért dolgozó munkásnak helye van, legyen akár szellemi vagy fizikai munkás. Éppen úgy, mint a kapitalis­ta társadalomban, mindegyikre szükség van és mivel a kapitalis­ta rendszerben a szellemi munkás éppen olyan kizsákmányolt mint bármilyen más bérért dolgozó, azért közösen kell küzdenünk egy tényleges szocialista társadalomért. Talán furcsán hangzik sokaknak, hogy mindig az IWW-t tesszük az előtérbe. Nem tehetünk róla, de úgy tanultuk meg az osztályharcban, hogy a munkások munkaereje az, amely kivan ténylegesen zsákmányolva. Tudjuk azt is, hogy ha a munkásosz­tály végcélját elakarja érni, akkor arra szervezkednie kell és szer­vezetein keresztül folytatni az osztályharcot addig, amig az osz­tályellentéteket meg nem szünteti. Ennek a harcnak győzelmes sikeréhez legalkalmasabb egy forradalmi ipari szervezet. Az osztályharc győzelméhez feltétlen szükséges, hogy a mun­kásokban meg legyen az ipari szolidaritás. Az ipari szolidaritás a legkönnyebben valósulhat meg, ha a munkások minden válaszfalat ledöntenek szervezeteikben és a megszervezett gazdasági erejü­ket Egy Nagy Szervezetben összpontosítják. Azért mindig ragasz­kodunk az IWW-hoz, mert egy olyan forradalmi ipari szervezet, amely minden kertelés nélkül kimondja, hogy a munkásosztály­nak mindaddig kell folytatni az osztályharcot, amig a bérrend­szert meg nem szüntessük, mert a bérrendszer megszüntetésével mindennemű kizsákmányolás megszűnik. Erre szervezi az IWW a munkásokat és ez lehet csak a célja minden forradalmárnak, aki a gyakorlati szocializmus megvalósításáért küzd. j A polgári sajtó hetek óta tar­tó szenzációja, a hollywoodi vö­rös keresesés hirtelen, máról- holnapra bedöglött. A vizsgála­tot végző kongresszusi bizott­ság által beígért szenzáció tel­jesen elmaradt. Okát egyenlőre homály fedi, másrészről olyanok tették szóvá a bizottság munká­ját, akiknek véleményét nem le­het figyelmen kívül hagyni. Ezek között Golston E. Warne, a közgazdasági egyetem tanára a megbízhatósági kérdőivet igy jellemezte: “ez az elnöki rende­let oly sarkalatos ellentmondás­ban van országunk politikai alapjaival, hogy nem tehetek neki eleget. Nincs szándékom­ban eltitkolni a kormány előtt bármi magamra vonatkozó in­formációt. Ténykedéseim és ho­vatartozásom közismert. Azon­felül ujjlenyomatom ott van a kormány leltárában csakúgy, mint múltam részletes leírása. Tehát kizárólag csak elvi ala­pon utasítom el az elnöki ren­delethez való alkalmazkodást. Legfőbb ideje már, hogy valaki kinyilatkoztassa a józan igazsá­got az Első Alkotmánymódosi- tó Cikkelyről — Írja a profesz- szor. Sem a Thomas-Rankin bi­zottságnak, sem pedig az Egye­sült Államok elnökének nincs se képesítése, se teljhatalma lefek­tetni a lojalitás ismérvéit — szögezi le Warne közgazdász. Larry Parks hollywoodi film­színész erős szavakkal tárja fel hitvallását, melyet a Thomas- Rankin társaság szeretne “ame- rikaiatlannak” bély.e g e z n i Mondván: Vallom, hogy min­den néger gyereknek megadat­tak ugyanazon jogok, melyekkel én születtem . . . , hogy a zsidó- gyűlölet bűn az emberiség el­len ... és hogy a lajolitás Ame­rika iránt nem szükségszerüleg 'azonos bizonyos államhivatal­nokokkal szembeni lojalitással. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — KŐVÁRI MIHÁLY TUDÓSÍTÁSA — MAGYARORSZÁG HÁBORÚS KÁRA A Statisztikai Hivatal hiva­talos kimutatást készített arról, hogy mennyi volt az ország há­borús kára. Első helyen áll 3 milliárd kár­ral a közlekedés, ebből egyedül a vasút kára 2 milliárd 900 000 békepengő. Utána következik a mezőgazdaság 3 milliárd 582 millió békepengővel. A bányá­szat 65 millió, a gyáripar 2 mil­liárd, a kisipar 727 millió, a ke­reskedelem 1 milliárd 365 mil­lió békepengő kárt szenvedett. A magánháztartások kára több mint 5 milliárd pengő, az ország összes háborús kára 21 milliárd 950 millió békepengő. Magyarországon 1941 évben 1,688.343 lakóház volt, ebből kisebb-nagyobb mértékben 120.- 563 lakóház sérült meg vagy dőlt romba, mégpedig Budapes­ten 3Ű.000, vidéken 90.000. BUDAPEST HÁBORÚS KÁRA A budapesti lakóházakat ért károk összege: 1 milliárd 266 millió aranypengő, forintra át­számítva: 4.5 milliárd forintnak felel meg. A 39.643 épületből 10.323 épület maradt épen. Az összes budapesti házak közül 1494 teljesen rombadőlt, 9140 épület súlyosan sérült meg és 18.686 könnyebben sérült. Tető­sérülések száma: 23.872. 295.­320 lakásból 13.588 megsemmi­sült, 18.775 használhatatlanná vált, 47.322 helyreállítható kárt szenvedett. TÍFUSZJÁRVÁNY újpesten Ácsáról Diller Károly keres­kedő újpesti üzletében forga­lomba hozott teje tömeges has­tífusz megbetegedéseket oko­zott. Pár nap alatt több, mint 100 megbetegedés történt, sze­rencsére egy sem súlyosabb ál­lapotú volt. A hatóságok azonnal megindí­tották a vizsgálatot és elrendel­ték egész Újpest lakosságának 2-70 éves korig a tifuszelleni be­oltását. A hatóságok eltiltották a sülttök, tökmag és pattoga­tott kukorica árusítását. Az or­vosi vizsgálat megállapította, hogy Diller Károly üzemében egy hastifuszos munkás dolgo­zott. A hatóságok elrendelték Diller üzemének azonnali bezá­rását. AMERIKAI ADOMÁNY Az amerikai Vöröskereszt adományának egy része megér­kezett Szolnokra. A küldemény­ben 1917 pár gyermekcipő, 995 gyapjutakaró, 681 csecsemőke­lengye, 2200 ing, 1368 pullover, 1800 női felsőruha, 4000 gyer­mekholmi, 3884 vegyes ruhane­mű, 1111 iskolai egységcsomag, továbbá sok orvosi műszer és gyógyszer van. ÚJRA KUNMADARAS A budapesti Népbiróság Szol­nokra kiszállva tárgyalta dr. Mándoki László orvos demok- • rácia és köztársaságellenes bün- perét. Az orvos Kunmadarason sú­lyos földreformellenes kijelenté­seket tett és ezért a földhözju- tottak feljelentették. Mándoki doktort nyolchónapi börtönre ítélték. A népügyész súlyosbí­tásért fellebbezett. HADIFOGOLY ÜDÜLŐ LÉTESÜLT Hévizfürdőn nemrégiben avat­ták fel a Magyar Vöröskereszt kezelésében álló hadifogoly üdü­lőt. Az üdülő azelőtt csendőr üdülő volt és Zala vármegye ál­dozatkészségéből ma kibővítve, hadifoglyokat fogad falai közé. Az üdülőben 150 beteg hadifo­goly helyezhető el egyszerre. KIVÉGEZTÉK AZ ÖSSZEES­KÜVŐK VEZÉRÉT A Népbiróság és a NOT által jogerősen kötéláltali halálra Ítélt Donáth Györgyöt, az össze­esküvők vezérét a köztársaság elnöke nem találta kegyelemre méltónak, igy a halálos ítéletet végrehajtották.

Next

/
Thumbnails
Contents