Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-11-08 / 1501. szám

VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 NOV. 8 NO. 1501 SZÁM PANGAS AZ AUTÓIPARBAN (Vi.) Éppen nem meglepetés­szerűen hatott ránk itt az autó­iparban, hogy naponta ezrével fizetik le a munkásokat és nem is tudják nekik megígérni, hogy mikor lesznek visszahijva a munkára és mennyi szeniority kell ahoz, hogy majd visszahív­ják őket. Mostan minden szenio­rity évszámra való tekintet nél­kül fizetik le őket, az 5-6 évese­ket éppen úgy, mint a 15-20 éve­seket. Ezt most már nem az acélhiányra, vagy a leltározás­ra, hanem az átalakításra fog­ják. Pedig akik itt dolgozunk, de meg azok is, akik a lapokat figyelmesen olvassák tudhatják, hogy nagyon csekély átalakítás lesz az automobil iparokban. Ezt maga Mr. Wilson, a General Mo­tors elnöke is bejelentette. Mégis egy pár nap alatt 2.000 munkást dobtak ki a hatezer kö­zül, csak a Ternstedt gyárnál. Egy hét alatt, a termelő mun­kások 80 százalékát számítot­ták elbocsájtani. A hírek sze­rint december 15-ig nincs re­mény, hogy visszahívják őket és akkor is csak keveset. Ez más gyáraknál is meg van, ott is az átalakításra fogják. De minden átalakításnál, a szer­számlakatosok, gépszerelők na­gyon elszoktak lenni foglalva, mostan azok is csak 5 napokat dolgoznak és alig van munka, éppen azon gyárakban, ahonnan a munkások ezreit dobálják ki az átalakitási ürügy alatt. Leg­több gyárban csekély módosí­tást végeznek a jövő évi kocsi­kon és azt már el is végezték, vagy elhalasztották a jövőre. Már a kész szerszámokat, dieo­A GÖRÖG MILLIOMOSOK IS MEGSZŰNNEK AMERIKA BARÁTOK LENNI Az Európát látogató amerikai bizottság Görögországot is meg­kereste. Az ott látottakról na­gyon szűkszavú jelentést adtak ki, ellenben a további intézkedé­sekből megtudjuk, hogy Görög­országban a népjogokért küz­dők elleni terrornál csak a kor­rupció nagyobb, amelynek ölé­be vannak a királypárti millio­mosok, akik az állam fentartá- sából teljesen kiveszik magu­kat. A bizottság azt találta,' hogy minden adóztatás a kiske­resetű, kis jövedelmüeken fek­szik. A bizottság jelentése alap­ján az amerikai kormány utasí­totta a görög kormányt, hogy az újabban kért 120 millió dol­lár kölcsönt az eddig adót nem fizető milliomosoktól szerezzék be. Bizonyos, hogy ezzel a kívá­nalommal Amerika elveszti a görög milliomosok barátságát. kát félretették, majd a jövő év júniusában fogják előrántani. A tény az, hogy legtöbb alkatrészt, azt fogják használni a jövő évben, melyet ezen év­ben már meg is termeltek. Ha teljesen lezárnák az üzemeket, akkor is a szerelő telepeken a raktárakban van elegendő alkat­rész, éppen annyi kocsit össze­rakni, mint most teszik. így a haszon ömlik a gyárosoknak anélkül, hogy a termelés folyna. És ha levágják a kocsik össze­rakásának a létszámát, a követ­kező hónapokban, csak azért te­szik, hogy a jövedelmi adót csökkentsék, mert olyan rém- nagy az évi jövedelmük, hogy nagy adókat kellene nekik fizet­ni. NEM KELL KÜLFÖLDI PROPAGANDA A Family Service of America országos vizsgálata eredménye­ként azt jelenti, hogy a drága­ság a családok körében már érezteti hatását. Számos házas­ság felborult, több a válóperek száma és minden bizonnyal a gyermekek sinylik meg a fel­bomlott családi köteléket a leg­súlyosabban. Ez a jelentés igazolja azon ál­lításokat, hogy a népek balra to­lódásához nem kell Amerikában sem külföldi propaganda, elvég­zi azt a profit éhes tőkés osz­tály tökéletesen. “ÜGYELJEN A GYOMRÁRA” Paul D. White, a Harvard Egyetem professzora hosszú megfigyelés után azt tanácsolja, hogy úgy a szívbaj, mint a ma­gas vérnyomás legjobb gyógy­szere, ha az elfogyasztott kaló­riák mennyiségét csökkentjük. A professzor szerint 2200 kaló­ria mennységre kell csökkente­ni a napi fogyasztást. Ahogy a gazdasági helyzet alakul, különösen a munkásság részéről, rövidesen nem fog ne­hézségekbe ütközni a profesz- szor tanácsát megfogadni, mert még a 2200 kalóriát sem tudjuk megszerezni. FÉLMILLIÓS PER A FESTÉK GYÁR ELLEN Nem újdonság, hogy egy-egy találmányt, különösen a szegé­nyebb feltalálótól ellopják. Ilyen panaszt nyújtott be a bíróság­hoz Richard C. Adams, a cleve­landi Sherwin Williams festék cég ellen, aki Adams találmá­nyát gyártani és árusítani kezd­ÖSSZEGYÜJTI . . . (f.) . . . Nem tudom, hogy a vidéken milyen szenzációkkal traktálták a nagy napilapok olvasóit az elmúlt héten, de itt New York­ban letűnt a “vörös” veszély a headlineról, sőt még az atom- bombás fenyegetések is a belső oldalra kerültek. A lakáshiány és az élelmiszer árak körüli nagy bajok már csak hátsó ol­dalon voltak megtalálhatók és azt, hogy vannak nagy világese­mények is egyáltalán nem lehe­tett ezekben az újságokban meg­találni. Egyetlen fő esemény volt, mely egész héten át minde­nek fölé volt helyezve, még pe­dig az, hogy valami szőrmebun- dás hölgy városi segélyben ré­szesül. Ügy jöttek ki az extra újságok mintha csak a világdön­gető események legszélső pont­jára értünk volna és a reggeli órákban alaposan megzsufolt subwayban úgy habzsolták a friss hirt, mintha csak a legizle- tesebb reggelijüket fogyasztot­ták volna. Hát még ezt is meg lehet csi­nálni az amerikai sajtóban a nagy világesemények közepette és olyan időben, amikor az ame­rikai gazdasági berendezkedés egy újabb nagy megrázkódtatás előtt áll, egy egész hétig arról fecsegni 8 millió ember fülébe, hogy a városi segélyhivatal na­pi élelemre kiutalt 75 centeket olyan egyéneknek is adja, akik nem elég szegények és nem elég betegek az ilyen nagymérvű tá­mogatásra. Rögtön meg is in­dult a vizsgálat a segélyhivatal tisztviselői ellen, valamint a jog­talanul segélyt élvezők ellen is és egy egész heti vizsgálat után még nem találtak egyet sem akit a segélyről levenni lehetett volna. Sőt még arról a szőrme- bundás hölgyről is megállapítot­ták, hogy jogos a segélyre, mert a szőrmebundát egyrészt azért hordja, mert a zálogban nem ad­nak rá semmit, másrészt pedig azért, mert könnyebb kabátja nincsen. így aztán a nagy szenzáció a hét végére semmivé vállt, csak az maradt meg belőle, amiért a városi politikusok a saját ré­szükre azt gyümölcsöztetni akarták. Ugyanis vannak ebben a díszes társaságban, különféle klikk alakulatok és az aránylag nem megvetendő segélyhivatali állásokra van elég pályázó. A szenzáció eredményeképp majd néhányat kidobnak a helyükből és másokat tesznek oda. így te anélkül, hogy a feltalálót megfizette volna. Félmilliót kö­vetel Adams. dolgozik a politikai reakció és amilyen könnyen fölismerhető helyi viszonylatban, annyira bo­nyolultabb és nehezebben fölis­merhető országos és különösen világi viszonylatban. A mai rendszerben, amikor a dolgozók tömegéből kisajtolják a mindenható pénzt, ha betegek vagy munkanélküliek lesznek nagyképűen adnak vissza né­hány centet és azt is csak azok­nak akarják adni, akiket az éh­halál veszélye fenyeget. Az ilyen rendszer átváltoztatására této­váznak a nagy tömegek és még attól félnek, ha változás lesz, hát még rosszabb lesz. Az ilyen kis jelenségek csak azt mutat­ják, hogy az a fölszabadulási munkásharc, mely az igazi em­beri fölszabaduiást és független­séget akarja elérni, nem tartott olyan lépést, mely a nagy célt közeli reménységgé avatta vol­na. Egyetlen remény azért ha­tározottan mutatkozik és ez a halál után az örökség. Mert használhatnak az uralkodók bármilyen trükköket és a halált ideig-óráig elodázni is lehetsé­ges, de az biztos, hogy a kapita­lista rendszernek el kell pusz­tulnia. Ne búsuljunk tehát! Jön az örökség! Azt szokták mondani és erről számos történelmi példa tanús­kodik, hogy a magyar mint ven­dégszerető nép, a nemzetek kö­zött az első helyen áll. Már majdnem lecsúsztunk erről a történelmi példáról, mert ha­zánk egyik nagy fiát, aki a múlt napokban repült ide, eddig még nem részesítettük kellő vendég- szerető fogadtatásban. Ezt most jóvá akarjuk tenni és sietünk kijelenteni, hogy Varga Béla« kisgazdapárti vezér, a magyar nemzetgyűlés volt elnöke Ame­rikába érkezett. Igaz, hogy mi is ideérkeztünk, nem éppen re­pülőgépen, sőt még gyorshajón sem, mert némelyikünk 20-25 napig éviekéit a tengeren át és nem is igen várt bennünket fo­gadó bizottság sem. Varga Béla lelkész ur azonban más agyag­ból van gyúrva, mint az egysze­rű magyar földmunkás és az ipari munkások tömegei, akik vándorbottal a kezükben mene­kültek a magyar királyi, papi, földesúri uralom elől, a nagy bi­zonytalanságba, pj hazát keres­ni. Varga ur, mint Nagy Ferenc­nek lelki barátja, nem úgy érke­zett meg, mint az a sok beván­dorló, akik nem tudták, hogy hol fogják pihenésre lehajtani fejeiket. Pedig abban az idők­ben a lakáshiány ismeretlen HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 H E TIK R O NIK A

Next

/
Thumbnails
Contents