Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-03-01 / 1465. szám
1947. március 1. bérmunkás 7 oldal A kapitalizmus nem az emberszeretetre épült (a.l.) Bármerre tekintünk, vagy akármilyen polgári nyomtatványt olvasunk és azokat bárhogyan is színezik ki, az mindig magánhordja a mai igazságtalan társadalmi rendszer sötét foltját. Talán soha a múltban nem tűnt föl olyan nyilvánosan a ka-, pitalizmus félelme, mint éppen ma. Azért van, hogy olyan szem- J betünően magasztalják saját rendszerüket és a nagy magasztalás mellett pedig drasztikus törvényeket igyekeznek életbe léptetni, a kedvenc honatyáink révén, akik mint veszett fenevadak üvöltöznek a politikai arénában. Mindenkinek van szörnyűnél szörnyűbb törvényjavaslata az amerikai munkásszervezetek gúzsbakötésére. A szenátusi bizottság már befejezte azoknak kihallgatását, akik ma tulajdonképpen a társadalom teljhatalmú urai. Ezek alatt értjük természetesen a nagytőke képviselőit. Természetesen úgy a gyárosok szövetségének megbízottai, mint a kereskedelmi kamaráé, mind egybehangzóan azt tolmácsolták a szenátusi bizottságnak, hogy már éppen ideje, hogy szigorú törvényeket léptessenek életbe a szervezett munkások gúzsbakötésére. Ezek az urak azok ellen akarnak szigorú törvényeket hozni, akik tényleg munkaerejükkel föntartják az emberi társadalmat. Most azonban a kihallgatások során rákerült a sor a munkásszervezetek vezetőire. Először William Green, az AFL elnöke került a tanuszékbe. Vallomásában nem sokat mondott, csak kinyilatkoztatta, hogy a tervbevett törvényjavaslatok több ipari harcot fognak életrehozni, mint eddig voltak. Azután a kihallgatások során Phillip Murray, a CIO elnöke került kihallgatásra. Ő is, mint az előbbi, elitéi minden olyan törekvést, amely a szervezetek szigorítását célozza. Jogosnak tartja a munkások követelését, mert szerinte vannak olyan iparvállalatok, amelyek 200-tól 500 százalékig terjedő profitot csinálnak. Ezzel kapcsolatban a kérdező szenátor azt felelte, hogy ez a vállalatok magánügye, hogy milyen százalék hasznot húzzanak. Azért szükségesek a szigorú törvények, hozása a munkások ellen, hogy ne veszélyeztessék a horribilis profitot. Murray után Reuther következett kihallgatásra. Walter Reu- ther az automobil munkások szervezetének elnöke (CIO) azt állította, hogy az amerikai munkások életszínvonala állandóan esik és nem, hogy törvényeket kellene hozni a szervezkedés megszigorítására, hanem inkább orvoslást kellene keresni az életszínvonaluk emelésére. Szenátor Ball közbevágott “Hiszen ez szociáliz- mus". Reuter: Ha a szenátor társadalmi igazságot akar és ha önnek az szociálizmus, sajnálom, nem tehetek ellene semmit.” Bárhogyan fog a kihallgatás végződni, a kapitalizmust és azoknak hü szolgáit nem lehet meglágyítani, mert a kapitalizmus nem az emberszetetetre, hanem kizárólag a profit rendszerére épült. A jelenlegi kihallgatásokhoz hasonlóak, már sokszor megismétlődtek, de a mai rendszernek minden törekvése abban összpontosul, hogy rendszerét akármilyen drasztikus eszközökkel, de továbbra is föntarthassa. Egy ilyen kongresszusi kihallgatás elé rendelték William D. Haywoodot 1912-ben. Haywood az IWW akkori szervezője, aki a Lawrencei-i szövőmunkások sztrájkját vezette és a sztrájkból kifolyólag a társaság bérencei a békésen piketelő sztrájkolok közül néhányát megöltek. Ezért a kongresszus vizsgálatot rendelt el és Haywood a kihallgatásakor a következőket mondta: “A sztrájkolok nem követtek el erőszakot, egyszerűen a nagy kezeket, a kis kezeket, a gyerek kezeket, — még bénákat is — egyszerűen levették a gépekről. És mikor a munkások leveszik kezeiket a termelő gépekről, természetesen azok halottá válnak. Ezek voltak azok az erőszakok, amit a munkások Lawrence- ban elkövettek. Mert a kapitalista osztály szemébe nincsen nagyobb erőszakosság, mintha a munkások megtagadják a termelést. A kapitalista osztályt semmi sem bősziti fel annyira, mint amikor a munkásokat zsebre tett kézzel, a munkásnőket pedig karbatett kézzel látja. Vagy amikor kis munkáslányokat babával látja játszani, vagy a fiukat golyózni látják. Ők azt akarják, hogy nekik minden kéz aranyat gyűjtsön. És ha minden munkás nem ezt cselekszi, az a kapitalizmus legnagyobb mérge.” Harmincöt év elteltével még mindig a fenti vallomás a munkásellenes honatyáknak ürügyet szolgáltat a munkásellenes törvények hozására. Mi például nem is csodálkozunk azon, hogy az amerikai kapitalisták mindent elkövetnek, hogy a rendszerüket továbbra is föntarthassák. Soha nem hittük, hogy a kapitalista osztály egyszer befogja látni, a fejlődés folyamán azt a társadalmi igazságtalanságot amit ők rendszerük erőszakos fentartása révén elkövetnek az emberiség dolgozó milliói ellen. De hiszen nem is az'ő hivatásuk, hogy saját rendszerüket megszüntessék. A rendszer megváltoztatása kizárólag azokra vár, akik ma munkaerejük révén a mait is föntartják. Ez kell, hogy legyen célja és hivatása a munkásosztálynak. Annyi egészen bizonyos, hogy a mai társadalom nem az emberszeretetre épült. Nem pedig azért, mert némelyek müliókat harácsolnak ösz- sze, mások pedig a mindenség közepette is éheznek. Szóval azok, akik nincsennek megelégedve helyzetükkel és annak orvoslására munkásszervezeteknek a korlátozására ma törvényeket akarnak hozni csak azért, hogy a magánvagyon harácsolóknak rendszerét még egy ideig biztosítsák. A termelő munkásoktól függ, hogy meddig tűrik, hogy azok üljenek törvényt felettük, akiket ők munkaerejükkel jólétbe tartanak. Ám hozzanak törvényeket a munkások leigázására, de ott ébred a munkás ténylegesen osztálytudatra, ahol nem a jó mód, hanem az elnyomatás és kizsákmányolás elérte már a tetőfokát. JEGYEZD MEG---------------------------Ajánlja: St. Visi--------------------------Mi sem tudtuk, mert a nagy lapok, a hires amerikai szabad sajtó nem irta meg, hogy a kanadai Saskatchewan államban amerikai katonaság van még most is. Ezt csak úgy említették meg, hogy azon állam mező- gazdasági minisztere követeli az amerikai katonaság visszahívását onnan. A detroiti'Newsban volt egy kép, melyen mutatják azokat a görögöket, akik tiltakoznak az angol csapatok ottléte ellen. Egy emberáradat, melynek a képen se vége se hossza, össze- ( tömörülve, mint szardíniák a \ fővárosban, az Egyesült Nemzetek most ott vizsgálódó bizottságának lakhelye körül. Ezek az angol csapatok visszavonása mellett uj választásokat is követelnek, tudják, hogy a régi csak az angol fegyverek győzelme volt. Nem kellett messze menni, Athénban is megláthatták, hogy mi a legnagyobb baj Görögországban és hogy mit akar a tömeg. Kuno Schmidt, Hitler terror fiuknak és Himlernek a szárnysegéde, több mint egy éve egy amerikai kórházban dolgozott és most őtet jelölték ki az amerikaiak, a náci javak gondnokának. Másszóval a “kutyára bízták a szalonnát”. így tisztogatnak Baváriában az amerikaiak. Peglert bűnösnek találták rágalmazás vádja alatt a chicagói törvényszéken, amiért kommunistának nevezte a Latex társulat elnökét, A. N. Spanet. A törvényszék megállapítása szerint “ma kommunistának bélyegezni valakit, olyan helyzetbe hozza a vádlottat, hogy sok egyén előtt gyűlölet tárgyává teszi és az törvénysértés.” Ezzel azt is beismeri a törvényszék, hogy az amerikai sajtó annyira nagy gyűlöletet fejlesztett a kommunisták ellen, hogy rágalom, a csufnév képen való emlegetése is, közgyülölet tárgyává teszi a rágalmazottat. __• Legtöbb öreg egyén olyan tanácsokat osztogat, mely ha birtokában volt is, soha nem használta és most már nagyon öreg annak használatához. így nincs szüksége rá, azért olyan bőkezű vele. Amerikai jelentések szerint az oroszok sok olyan gyárilag készített .kis otthont, amelyeket a finnektől kaptak a kártérítési fizetésben, átadtak a lengyeleknek dacára annak, hogy nekik is rém nagy szükségük lett volna rá. Most csak azért sírnak a reakciós lengyelek, hogy Kievet is nem szállították oda nekik. Hoover Rómába ment a pápához utasításért — nem malasztért — hogyan ossza szét az öreg Európában a kenyeret, hol talál majd arra elegendő érdemes és alkalmas alanyt, melynek a segítségével a szociáliz- must a másvilágra küldhetnék. Ha mindjárt a Borgi féle rövid utakon keresztül is, mely méreg volt. Olaszország 150 millió dollárt, Magyarország csak 15 milliót kapott kölcsönben az amerikaiaktól. Éhez nem kell magyarázat, csak azt a feltevést tesszük meg, hogy Horthynak is adhattak volna egy pár száz milliót. A National Association of Manufacturers kéri a zártmü- hely elleni törvény hozatalát. És meg is kapják. Ez a rendszer. Egy new bedfordi pap felesége jelentést tett, hogy ellopták tőle .30.000 dollár értékű ékszerét. Ez sem hitte el, hogy a “szegényeké a mennyek országa”. Azt jelentik, hogy 300 kínai vörös elakarta foglalni Peiping (Peking) városát. Egy várost, melynek egy és fél mülió lakosa van. így nem csoda, hogy az amerikai lapok firkászai beismerik, hogy nem bírják megérteni a kínaiakat. Február 17-ikén az amerikaiak megkezdték a kapitalista propaganda küldését orosz nyelven rádió utján az oroszokhoz. Nagyon jellemzően, Münichet szemlélték ki küldőállomásnak. Milyen könnyen megérthetik ezt a szellemet az oroszok, a csehszlovákok és a munkások mindenfelé. Mert a münichi szellemet veszik alapul, ezen rádió propagandához. Nem is tudnak más szellemet. FIZETNEK A JUGOSZLÁVOK BELGRAD — A jugoszláv bíróság golyó általi halálra Ítélte Loehr Sándor generálist, öt másik volt német generálist pedig akasztófára Ítélt. Mind a hat vádlottat bűnösnek találták tömeggyilkosságban, depor t á- lásokban és más háborús atrocitásokban. Loehr, aki osztrák születésű, mint a dél-keleti náci hadsereg fővezére követte el az atrocitásokat. A Census Bureau jelentése szerint az Egyesült Államokban szerint az Egyesült Államok 1946 végén a 20 és 44 év közé eső nőtlen férfiak száma 6,800,- 000 volt, mig a nőké 5,120,000, vagyis minden nőre 1.2 férfi esett.
