Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-02-08 / 1462. szám
1947. február 8. BÉRMUNKÁS 7 oldal HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK A MAGYARORSZÁGI LAPOKBÓL — MIT TANULNAK AZ INASOK MAGYARORSZÁGON (A Budapesten megjelenő “Szabadság“ cimü lapban Gábor Andor birálat alá vette a közoktatásügyi minisztérium által 1945-ben engedélyezett és 1946-ban újból kinyomatott tankönyvek egyikét, amelyet “polgári, tanonciskola, valamint a népiskola felsőbb tagozata” számára írtak. Az idézetek szerint ez a “tankönyv“ az ostobaságok igazi tárháza. — Szerk.) RIPORT EGY ISKOLA KÖNYVBŐL Irta: Gábor Andor Valószínű, hogy a könyv: régibb ilyentartalmu iskolakönyvek átírása, innen kerültek bele a boldogtalan elemisták, polgáristák és tanoncok számára azok a régi zöldségek, amiknek akkor sem volt a vüágon semmi értelmük. Például: “Azt a gazdaságot, amely a javak megszerzését tűzi ki célul üzemnek, mig a gazdaságnak azt a formáját, amelynek célja a javak tervszehü felhasználása, háztartásnak nevezzük. Az üzemben termelés, a háztartásban fogyasztás folyik.” Ez a kiáltó képtelenség a termelés és a fogyasztás különbségét akarja megmagyarázni. Ez is: “Az üzemnek és a háztartásnak az elkülönítését különösen za iparban és kereskedelemben látjuk.” Az a szöveg, amit a “korszerű” uj könyv átirói felhasználtak, még annak jegyében Íródhatott, hogy a termelési folyamat legértékesebb, legfontosabb, legönfeláldozóbb résztvevője a kapitalista. Innen szár- mazhatik a következő bölcsesség: “A termelésben felhasznált anyagokat, munkabért, tőke-kamatot és általában minden a termelés érdekében hozott áldozatot, termelési költségeknek nevezünk.” A munkaképességről ezt kell megtudnia a nebulónak: “Nagy szerepe van a munka eredményességében äz egyéb fajának és lelki alkatának stb.” De hogy mi szerepe van a munkaképesség dolgában az egyén fajának, azt a könyv nem magyarázza el. Mint már az eddigiekből látható, a könyv eredeti szerzőjének, sem összeállítóinak halvány sejtelmük sincs a gazdaság alapfogalmairól. Tehát nekik: “A tőke célja a továbbterme- lés.” És: “A három termelési tényező között (? közül!) — a 3 tényező: a természet, a munkaerő és a tőke — a tőke az, amelynek szaporítása leginkább lehetséges. Megtakarított munkaerőnek is nevezik (!!) melyet későbbi időpontban használhatunk fel.” LÉGY SZORGALMAS: TŐKÉS LESZEL! Persze, nem hiányozhatik egy ilyen könyből ez a ragyog- vány sem: “A tőke keletkezésének legjobb eszköze a szorgalom, takarékosság, találékonyság, tehát elsősorban törekvés szükséges arra, hogy az emberi fogyasztásra okvetlenül nem szükséges javakat ne fecséreljük el, hanem a továbbtermelésre fordítsuk.” Az inas megtudja ebből, hogy ha nem eszi meg a gépet (amely az emberi fogyasztásra nem feltétlen szükséges jav), akkor tőkés lesz belőle. A parasztnak viszont az ekét nem szabad felfalatoznia. S egész nyolcmilliós országunkban kétmillióhétszázezer embernek szégyelnie kell magát, hogy,nem szorgalmas, nem takarékos és nem találékony. Mert hiszen nem lett és nem is lesz belőle tőkés. Magától értetődik, hogy az értéktöbblet, a tőkés termelés alapja,* a könyvben mégcsak megemlítve sincsen. Valószínű, hogy a könyv szerkesztőbizottsága nem is hallott még erről a furcsa szerzetről. Ugyancsak természetes, hogy a könyvnek fogalma sincs arról, mi a pénz, mi az áru, mi az áruk értéke. De bátran kihirdeti a következő bárgyuságot: “A javak értéke attól függ, hogy az illető egyén számára mennyiben használható a jószág milyen mértékben alkalmas a Pesti Humor —Látod, ez a malmos úgy fé- lig-meddig a sógorom. — A húgodat vette le? — Nem. A termésem javát . . Pali bácsi vacsora közben feldönti a vizeskancsót, úgy hogy ezer darabra törik és csupa viz lesz minden. A felesége dühösen szalad be a csörömpölésre: — Kend csinálja ezt? — kiált rá Pali bácsira. — Nem én. — Hát? — A kutya. — Hiszen az bent sincs a szobában ! — Nem baj — feleli nyugodtan Pali bácsi. — Majd begyün. Csavaros sógor bekötött fejjel jön haza. — Már megint verekedett kend, vén csavargó? — kiált rá dühösen Juli néni, a felesége. — Verekedni? Azt se tudom, hogy kell azt — védekezik Csavaros. — Hát akkor mér van bekötve a feje? — Mer a fejembe szállt a bor. — Hogy ilyet hazudik, oszt nem szakad rá az ég! Azér van bekötve a feje, mer a fejibe szállt a bor? — Hát. Mer üvegestől szállt a fejembe a szomszéd aszfaltul. (Szabad Föld) cserére és a mgeszerzése milyen fáradságot igényel.” Egy rotációs gépnek tehát semmi értéke nincs, mert a legtöbb ember nem él vele, elcserélni krumplira nem lehet s megszerzése (annak, aki be- 1 megy egy gépgyárba, hogy azt megvegye) semmi fáradságába sem kerül. Elképzelni is nehéz, mit gondoltak a könyv összeállítói, mikor ezt állították össze: , “A forgalomba került árukat az eladókkal kínálatnak nevezzük, mig a keresletet a vevők képezik”. Viszont világos, hogy mit is gondoltak, mikor ezt Írták le vagy ki: “Az áruk értékét a kereskedelem tehát fokozza, ezért uj javakat állít elő, tehát termelékeny vagy produktív foglalkozásnak nevezzük.” Ebből kiderül, hogy a feketéző foglalkozása a legtermékenyebb, mert ő fokozza legmagasabbra az “áruk értékét”. POLITIKAI BAKLÖVÉSEK Mint már az eddigi idézetekből kiderült, ez a könyv nem ismereteket terjeszt, vagy nevel, hanem butit. Pedig eddig “csak” közgazdaságról volt szó. A könyv második része “Állampolgári (jogi) ismeretek” tárháza. Ki ütköznék meg rajta — rajtunk kívül, — hogy az egész könyvben a köztársaság szó egyetlenegyszer fordul elő. De nem Magyarországra vonatkozóan. A fejezet bevezetőjében egy pár alapvető mondat megmutatja, hogy honnan fuj a szél. A fasizmus eszme-meneteinek barlangjából: “Természetesen minden emberi csoportosulásban vezetésnek kell lenni. A vezető a reá ruházott hatalmával ügyel, hogy kötelességeit rhindenki teljesítse.” N épuralom ? N épképviselet ? Parlament? Nem. Vezetés és vezető. S ezt tanulják most is a polgári és tanonciskolában, valamint a népiskola felső tagozatában ! És ezt: “A polgári tisztviselő előtt kötött házasság az egyedüli állam-érvényű házasság, melyet egyházi házasságkötés követ.” A könyv tehát kötelezővé teszi az egyházi házasságkötést, amit még a reakciós régi törvények sem tesznek a polgári házasság bevezetése óta. Tanítsák még a demokratikus magyar köztársaságban ebből a könyvből ezt is: “A római katolikus egyház magyarországi kormányzója az esztergomi hercegprímás, a főkegyúri jogokat pedig a mindenkori magyar király gyakorolja”. Nem véletlen tehát, hogy a köztársaság ebben a könyvben olyan ritkán fordul elő. Ellenben előfordul — bőven, részletesen — “a királyi főhatalom”. Többek közt igy: “A Szent Korona az államhatalom megtestesítője. A korona viselője a király, igy a Korona feje, a nemzettel együtt, a Korona testét képezi (!!) . . . Jelenleg a királyi jogok gyakorlása szünetel ...” És igy: “A Szent Korona fogalma alá egyesitett nemzetnek, mint élő személynek, legjellemzőbb állami életmegnyilvánulása a törvényhozása.” KÉRDÉSEK 1. Elolvasta-e valaki a Magyar Pedagógusok Szabad Szak- szervezetének* szerkesztőbizottságából ezt a könyvet? De az egészet, nem csak a belefolto- zott “modernizált” részleteket! 2. Ki vol taz a szakférfiú, aki a könyvet a kultuszminisztériumban engedélyezte? 3. Ki az a cinikus, aki a könyvet, melynek 1945 szeptemberében sem lett volna szabad igy megjelennie, 1946-ban változatlanul újra nyomatta? 4. Nem érdekel-e bennünket, munkáspártiakat, hogy mit töl- cséreznek a tanoncok, tehát a legifjabb munkásnemzedék fejébe a “közgazdasági és társadalmi alapismeretek” ragadós folyadékából ? Senkise higyje, hogy olyan naiv vagyok, hogy ezekre a kérdésekre választ várok. (Szabadság) SOROZATOS PANAMÁK AZ ÉLELMISZERBESZERZÉSE KÖRÜL A gazdasági rendőrség a fő- kapitányság bűnügyi osztályával együtt jelenleg öt budapesti nagyvállalat élelmiszerbeszerző csoportjának panamája ügyében nyomoz. Minden esetben a munkások által összeadott és különböző, nehezen beszerezhető élelmiszerek vásárlására fordítandó összegeket sikkasztották el. A nyomozás alatt levő ügyekről a tettesek kézrekeritése érdekében a rendőrség egyelőre nem ad ki közleményt, a Világosság munkatársának értesülése szerint azonban már befejeződött a nyomozás az Elektromos Müvek panamistái ügyében. A főkapitányság letartóztatta Kaderabek Ferenc állítólagos nagykereskedőt, aki a munkásság részére burgonya beszerzését vállalta. Ezen a címen az Elektromos Müvek munkásaitól több esetben nagyobb pénzösz- szeget vett fel, értesülésünk szerint mintegy 15—20.000 forintot, mikor azonban szállításra került volna a sor, Kaderabek ur sehol sem volt található. Ebből az ügyből kifolyólag őrizetbe vették Kiss Pétert, az Elektromos Müvek raktárkezelőjét is, aki minden valószínűség szerint összeköttetésben állott Ka- derabekkel és tudott annak üzelmeiről. ki segítette a németeket LONDON — Miután Hugh Dalton angol pénzügyminiszter azzal vádolta meg a londoni bankárokat, hogy 1931-ben ők segítették ki a németeket pénzügyileg és tették lehetővé, hogy a fegyverkezést megkezdjék, Olaf Hambro, a Hambro’s Bank Ltd. elnöke azt válaszolta, hogy a bankokat akkor az angol kormány kényszeritette erre a támogatásra. Hambro mindjárt meg is jegyezte, hogy az a kormány a Ramsay MacDonald szocialista labor-party kormány volt.
