Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-01-25 / 1460. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. január 25. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK A MAGYARORSZÁGI LAPOKBÓL — Magyar földmivesszövetkezetek A magyar földreform végre­hajtása után az átlagos egy-egy földhözjuttatott ujbirtokos r a eső birtok nagysága nem ele­gendő ahhoz, hogy külterjes gazdálkodás mellett eltartsa az ujgazdát és családját. De túl az egyéni érdekeken, az egész or­szág érdeke is követeli a belter­jes, sok munkaerőt foglalkozta­tó gazdálkodásra való átállást. A belterjes gazdálkodásra való áttéréshez pénz kell, pénze az ujgazdának nincs. Pénz kell a szerszámokhoz, üzemanyaghoz, műtrágyához, de pénz kell a ru­haneműre, cipőre is. A magyar kormány a támo­gatásra szoruló ujbirtokos pa­rasztság gazdaságainak megvé­désére földmüvesszövetkezete- ket hivott életre, azok központ­ja a Földmüvesszö vetkezetek Országos Központja. Az ország területén ma már több mint 1500 földmüvesszövetkezett mű­ködik, amely üzembehelyezett 62 malmot, 27 szeszgyárat, 19 olajütőt, 9 konzervfeldolgozót, 4 konzervgyárat, 2 gyümölcs­aszalót, 30 egyéb mezőgazdasá­gi ipari üzemet, 75 traktor és gépjavitómühelyt, 196 cséplőgé­pet, 143 traktort, 342 vetőgépet, 310 kilométer mezei vasutat, 877 csillét, 57 vetőmagtisztitó gépet, stb. Bekapcsolódtak a borvásárlásba, az állat, barom­fi, tojás, zöldség és gyümölcsér­tékesítésbe. Több mint 500 szö­vetkezet foglalkozik gabona fel­vásárlással. A FOK nagyobb mennyiségű vasárut és bakan­csot juttatott szövetkezeteinek. Mindehhez azonban — mint fentebb hangsúlyoztuk — pénz kell. Mig más* szövetkezeti köz­pontok hatalmas vagyonokat, székházakat örököltek, a FOK­nak semmi sem jutott és az ál­lam részéről sincs támogatás. Pénz kell a háború folyamán elpusztult, nagybirtok okról származó mezőgazdasági gépek kijavítására. Pénz kell a földre­form során kapott, mintegy 401.000 hold gyümölcsös rend- behozatalára. Pénz kell a föld- müvesszövetkezetek tulajdoná­ban levő ezerötszáz hold rizste­rület öntözőberendezésének az üzembehelyezése és a vetőmag- szükséglet kielégítésére. Pénz kell a belterjes öntözé­ses kertgazdaságok létesítésére, a szántóföldi termelésnél jóval nagyobb jövedelmet hozó mag­termesztésre, a még használa­ton kivül álló mezőgazdasági ipari üzemek kijavítására és nem utolsósorban pénz kell az ujgazdák termelvényeinek jobb értékesítése céljából a FOK ál­tal eszközlendő vásárlásokra. A földmüvesszövetkezetek se­gítésétől függ nagy mértékben a földreform és az általa föld- hözjutott 600.000 magyar pa­raszt — a legszegényebb réteg — sorsa is. A fiatal magyar demokrácia egyik legsürgősebb feladata az ujbirtokosok gazda­sági megerősítése, élet- és kul- turnivójának emelése, mert a 600.000 újonnan földhözjutta­tott szegény paraszt (családtag­jaikkal együtt mintegy 2 és fél­millió lélek) a magyar demokrá­cia egyik fő tartóoszlopa. L. B. (Uj Szó) vetkőztettek, mindenemet elvit­ték ... A rendőrök köpenyt te­rítettek rá, megmelengették a kályhánál és felvették a jegyző­könyvet. Az “áldozat”, Nagy Lajos asztalossegéd siránkozva mondotta el, hogy éppen haza­felé sietett, amikor a Máytás té­ren három férfi megtámadta, valamivel fejbeütötték, elvették a kabátját és hétszáz forintját. Az ügyeletes rendőrtiszt igye­kezett megnyugtatni a kétség- beesett embert, autót szerzett és hazaküldte. Az R-csoport járőrautója azonnal a helyszínre robogott. Néhány perc alatt kiderült, hogy az utonállás pillanatában vagy tizenöten tartózkodtak a Mátyás téren, egy szerelmespár is bucsuzkodott jó félóra hosz- szat a kapu alatt, de vetközte- tést, leütött embert, menekülő banditákat senki sem látott. A nyomozók gyanút fogtak a járőrautó elindult az áldozat la­kására . . . AKI ÖNMAGÁT VETKŐZ- TETTE LE A főkapitányság központi ügyeletén kétségbesett, didergő férfi jelent meg: — Segítsenek, az istenért, le­Nagy Lajos éppen szörnyű kalandját mesélte az egybegyűl­teknek, amikor a nyomozók megjelentek. Az “áldozat” elsá­padt, abbahagyta a történetet és szó nélkül követte a detekti- veket. A főkapitányságon aztán fény derült a különös mátyás­téri vetköztetés részleteire: Nagy Lajos az egyik kiskocs­mában elkártyázta a szomszé­dok pénzét, az utolsó forintig. Nem mert hazamenni, lődörgött az uccákon, amikor mentő ötle­te támadt. Levetkőztette önma­gát. Gyorsan eladta a télikabát­ját, majd felborzolta a haját, meghempergett a sárban és a főkapitányságra rohant. Az autóban hazafelé azt hitte, min­den rendben van és otthon bol­dogan elmesélte lélegzeteállitó kalandját a károsult szomszé­doknak. A rendőrségre nem ha­ragszik, igazán nagyon előzéke­nyek voltak, csak azt árulják el az urak, hogy tudtak rájönni? JUSTUS EBERT na és 80 benszülött lett meggyil­kolva az újabb harcokban. Ha igy folyik tovább a béke, nem­sokára nem lesz elég holland katona, vagy újabb csapatokat kell küldeni, mint a franciák­nak. Most Spitsbergen jéggelbori- tott szigete miatt vannak a po­litikusok felforrva. Ugyanis a norvégokkal megegyeztek az oroszok, hogy együttesen fog­ják ezt a szigetet védeni, mely mindkét országnak a bejáratát őrzi. Mindjárt Amerikai elleni hadjáratnak tekintették ezt, da­cára annak, hogy 3,200 milera van Amerikától. De amikor Amerika Icelandon kérte a ha­dibázisokat, akkor azt helyesel- ták, az pedig csak 1,200 milera van Oroszországtól, amellett Spitsbergen az oroszoké volt az első világháború előtt és a vö­rösöktől vették el 1920-ban és adták Norvégiának. De ezt nem emlegetik a lapok. Az amerikaiak nagy erőlkö­déssel is, meg akarják akadá­lyozni, hogy a lefegyverzési tár­gyalások előtanácskozásait rög­tön megkezdjék, még legkeve­sebb három hónapot akarnak, mielőtt a tanácskozásokat is megkezdenék, dacára hogy a Biztonsága Tanács legnagyobb része már most minden késede­lem nélkül magakarja kezdeni legalább a tanácskozásokat. Michigan államban december 21-ike óta 100.000 munkanélkü­li jelentkezett munkanélküli se­gélyért, jelentik az állami hiva­talból. Ezeket csak azóta fizet­ték le a munkáról. Ugyan akkor egy másik je­lentés szerint Michigan állam­ban 10,000 egyén van a bolon­dok házában és több mint ezer vár már hónapok óta az ottani elhelyezésre. De ezeken kivül nagyon sok van, akiket nem is remélnek, hogy elhelyezhetnek. A fent említett számok azok, melyeket föltétien el kell ilyen intézményekben helyezni. Ezt a két hirt összetéve meglátjuk, milyen őrjítő ez a rendszer. Truman megtiltotta a kereszt égetést. De a négerek elégeté­séről, megöléséről nem szólt semmit. Mert ahol a keresztet égetik a fenti dolgokat is nagy­ban gyakorolják. A karácsony napján elhunyt Justus Ebertben az amerikai munkásmozgalom egyik legerő­sebb és legőszintébb tagját vesz­tette el. New York városban született 1869 február 27-én s ebben a városban érte utol a halál is 1946 december 25-én. Ebert szülei Németországból vándoroltak Amerikába, az ap­ja egy időben Mannheim város polgármestere volt. Justus Ebert is, mint igen sok amerikai gyerek, már kora ifjúságában újság kihordással kezdte meg a kenyérkeresetet. Később inas- kodott egy üvegfúvó műhely­ben, majd a drágakövek köszö­rülését próbálta megtanulni s végre lithográfus lett. Körülbelül 17 éves korában kezdte meg gondolatait papírra vetni. Első Írásai humoros ter­mészetűek voltak, amelyek a “New York Courier” folyóirat­ban jelentek meg. Huszas évei­nek vége felé a társadalmi küz­delmek felé terelődött figyelme s rövidesen segéd szerkesztője lett a Dániel De Leon szerkesz­tésében megjelenő “Daily Peo­ple” cimü Socialist-Labor Party újságnak. Ezt a tisztséget 1901- től 1907-ig töltötte be. De Leon, aki segített az Industrial Work­ers of the World szervezet meg­alakításában 1905-ben, ekkor kivált ebből a szervezetből, Jus­tus Ebert azonban nem ment ve­le, hanem megmaradt az IWW mellett és egész haláláig ezt a szervezetet tartotta a munkás- osztály egyetlen igazi, harcos unionjának. Az IWW-val kapcsolatban na­gyobb hírnévre 1912-ben tett szert, amikor a Lawrence, Mass, szövősztrájkból kifolyólag az IWW lapok szerkesztőjét, Gio- vannittit és Caruso szervezőt gyilkossággal vádolták. Valójá­ban a kompánia fegyveres őrei lőtték le a sztrájkolok egyikét, Anna Lo Pizat, de az akkori szokásnak megfelelőleg az ily gyilkosságokért a union tisztvi­selőket tették felelőssé. Justus Ebert az egész országra kiter­jedő publicitást adott ennek a pörnek és ezzel elejét vette az Amerikában gyakori “justice mord”-ok (bírósági gyilkossá­gok) egyikének. Az ezen üggyel kapcsolatban irt “The Trial of a New Society” (Bíráskodás az uj társadalom felett) cimü fü­zete még ma is igen érdekes ol­vasmány. Legismertebb és legértéke­sebb munkája azonban az “American Industrial Evolution — From Frontier to Factory” cimü. Ugyancsak nagy értékű a szakszervezetek történetével és bírálatával foglalkozó füzete is, amelyet csaknem minden mü­veit nyelvre lefordítottak. Tőle származók a “The I.W.W. in Theory and Practice“ cimü fü­zet is, amely már a negyedik ki­adást is elérte. Keresett olvas­mány volt egy időben a “What is the I.W.W. Preamble?” cimü füzete is, amelyben az IWW el­vinyilatkozatát magyarázza. Egy időben Ebert szerkesz­tője volt az IWW központi lap­jának, amely akkor az “Indust­rial Solidarity” név alatt jelent meg. Ugyancsak ő szerkesztette egy időben ä “The Industrial Pioneer” nevű IWW folyóira­tot is. Utolsó éveiben a Lithog­raphers’ Journalt szerkesztette, azonban az IWW lapoknak is állandóan küldött cikkeket. Csak halála előtt pár nappal szintén küldött egy igen értékes értekezést szervezetünk közpon­ti lapjához, amit legközelebbi számunkban mi is közölni fo­gunk. EGYESÜLT EURÓPÁT AKARNAK LONDON'— Winston Church- hill vezetése alatt angol bizott­ság alakult, amely az “Egyesült Európa” eszméjét propagálja. Miután a bizottságban papok is nagy számmal vesznek részt, azt mondják a bizottságról, hogy olyan Egyesült Európát akar­nak, amelyből a Szovjet Uniont kizárnák, — más szóval, ez a bizottság orosz ellenes propa­ganda terjesztője. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe?

Next

/
Thumbnails
Contents