Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-01-25 / 1460. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. január 25. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK A MAGYARORSZÁGI LAPOKBÓL — Magyar földmivesszövetkezetek A magyar földreform végrehajtása után az átlagos egy-egy földhözjuttatott ujbirtokos r a eső birtok nagysága nem elegendő ahhoz, hogy külterjes gazdálkodás mellett eltartsa az ujgazdát és családját. De túl az egyéni érdekeken, az egész ország érdeke is követeli a belterjes, sok munkaerőt foglalkoztató gazdálkodásra való átállást. A belterjes gazdálkodásra való áttéréshez pénz kell, pénze az ujgazdának nincs. Pénz kell a szerszámokhoz, üzemanyaghoz, műtrágyához, de pénz kell a ruhaneműre, cipőre is. A magyar kormány a támogatásra szoruló ujbirtokos parasztság gazdaságainak megvédésére földmüvesszövetkezete- ket hivott életre, azok központja a Földmüvesszö vetkezetek Országos Központja. Az ország területén ma már több mint 1500 földmüvesszövetkezett működik, amely üzembehelyezett 62 malmot, 27 szeszgyárat, 19 olajütőt, 9 konzervfeldolgozót, 4 konzervgyárat, 2 gyümölcsaszalót, 30 egyéb mezőgazdasági ipari üzemet, 75 traktor és gépjavitómühelyt, 196 cséplőgépet, 143 traktort, 342 vetőgépet, 310 kilométer mezei vasutat, 877 csillét, 57 vetőmagtisztitó gépet, stb. Bekapcsolódtak a borvásárlásba, az állat, baromfi, tojás, zöldség és gyümölcsértékesítésbe. Több mint 500 szövetkezet foglalkozik gabona felvásárlással. A FOK nagyobb mennyiségű vasárut és bakancsot juttatott szövetkezeteinek. Mindehhez azonban — mint fentebb hangsúlyoztuk — pénz kell. Mig más* szövetkezeti központok hatalmas vagyonokat, székházakat örököltek, a FOKnak semmi sem jutott és az állam részéről sincs támogatás. Pénz kell a háború folyamán elpusztult, nagybirtok okról származó mezőgazdasági gépek kijavítására. Pénz kell a földreform során kapott, mintegy 401.000 hold gyümölcsös rend- behozatalára. Pénz kell a föld- müvesszövetkezetek tulajdonában levő ezerötszáz hold rizsterület öntözőberendezésének az üzembehelyezése és a vetőmag- szükséglet kielégítésére. Pénz kell a belterjes öntözéses kertgazdaságok létesítésére, a szántóföldi termelésnél jóval nagyobb jövedelmet hozó magtermesztésre, a még használaton kivül álló mezőgazdasági ipari üzemek kijavítására és nem utolsósorban pénz kell az ujgazdák termelvényeinek jobb értékesítése céljából a FOK által eszközlendő vásárlásokra. A földmüvesszövetkezetek segítésétől függ nagy mértékben a földreform és az általa föld- hözjutott 600.000 magyar paraszt — a legszegényebb réteg — sorsa is. A fiatal magyar demokrácia egyik legsürgősebb feladata az ujbirtokosok gazdasági megerősítése, élet- és kul- turnivójának emelése, mert a 600.000 újonnan földhözjuttatott szegény paraszt (családtagjaikkal együtt mintegy 2 és félmillió lélek) a magyar demokrácia egyik fő tartóoszlopa. L. B. (Uj Szó) vetkőztettek, mindenemet elvitték ... A rendőrök köpenyt terítettek rá, megmelengették a kályhánál és felvették a jegyzőkönyvet. Az “áldozat”, Nagy Lajos asztalossegéd siránkozva mondotta el, hogy éppen hazafelé sietett, amikor a Máytás téren három férfi megtámadta, valamivel fejbeütötték, elvették a kabátját és hétszáz forintját. Az ügyeletes rendőrtiszt igyekezett megnyugtatni a kétség- beesett embert, autót szerzett és hazaküldte. Az R-csoport járőrautója azonnal a helyszínre robogott. Néhány perc alatt kiderült, hogy az utonállás pillanatában vagy tizenöten tartózkodtak a Mátyás téren, egy szerelmespár is bucsuzkodott jó félóra hosz- szat a kapu alatt, de vetközte- tést, leütött embert, menekülő banditákat senki sem látott. A nyomozók gyanút fogtak a járőrautó elindult az áldozat lakására . . . AKI ÖNMAGÁT VETKŐZ- TETTE LE A főkapitányság központi ügyeletén kétségbesett, didergő férfi jelent meg: — Segítsenek, az istenért, leNagy Lajos éppen szörnyű kalandját mesélte az egybegyűlteknek, amikor a nyomozók megjelentek. Az “áldozat” elsápadt, abbahagyta a történetet és szó nélkül követte a detekti- veket. A főkapitányságon aztán fény derült a különös mátyástéri vetköztetés részleteire: Nagy Lajos az egyik kiskocsmában elkártyázta a szomszédok pénzét, az utolsó forintig. Nem mert hazamenni, lődörgött az uccákon, amikor mentő ötlete támadt. Levetkőztette önmagát. Gyorsan eladta a télikabátját, majd felborzolta a haját, meghempergett a sárban és a főkapitányságra rohant. Az autóban hazafelé azt hitte, minden rendben van és otthon boldogan elmesélte lélegzeteállitó kalandját a károsult szomszédoknak. A rendőrségre nem haragszik, igazán nagyon előzékenyek voltak, csak azt árulják el az urak, hogy tudtak rájönni? JUSTUS EBERT na és 80 benszülött lett meggyilkolva az újabb harcokban. Ha igy folyik tovább a béke, nemsokára nem lesz elég holland katona, vagy újabb csapatokat kell küldeni, mint a franciáknak. Most Spitsbergen jéggelbori- tott szigete miatt vannak a politikusok felforrva. Ugyanis a norvégokkal megegyeztek az oroszok, hogy együttesen fogják ezt a szigetet védeni, mely mindkét országnak a bejáratát őrzi. Mindjárt Amerikai elleni hadjáratnak tekintették ezt, dacára annak, hogy 3,200 milera van Amerikától. De amikor Amerika Icelandon kérte a hadibázisokat, akkor azt helyesel- ták, az pedig csak 1,200 milera van Oroszországtól, amellett Spitsbergen az oroszoké volt az első világháború előtt és a vörösöktől vették el 1920-ban és adták Norvégiának. De ezt nem emlegetik a lapok. Az amerikaiak nagy erőlködéssel is, meg akarják akadályozni, hogy a lefegyverzési tárgyalások előtanácskozásait rögtön megkezdjék, még legkevesebb három hónapot akarnak, mielőtt a tanácskozásokat is megkezdenék, dacára hogy a Biztonsága Tanács legnagyobb része már most minden késedelem nélkül magakarja kezdeni legalább a tanácskozásokat. Michigan államban december 21-ike óta 100.000 munkanélküli jelentkezett munkanélküli segélyért, jelentik az állami hivatalból. Ezeket csak azóta fizették le a munkáról. Ugyan akkor egy másik jelentés szerint Michigan államban 10,000 egyén van a bolondok házában és több mint ezer vár már hónapok óta az ottani elhelyezésre. De ezeken kivül nagyon sok van, akiket nem is remélnek, hogy elhelyezhetnek. A fent említett számok azok, melyeket föltétien el kell ilyen intézményekben helyezni. Ezt a két hirt összetéve meglátjuk, milyen őrjítő ez a rendszer. Truman megtiltotta a kereszt égetést. De a négerek elégetéséről, megöléséről nem szólt semmit. Mert ahol a keresztet égetik a fenti dolgokat is nagyban gyakorolják. A karácsony napján elhunyt Justus Ebertben az amerikai munkásmozgalom egyik legerősebb és legőszintébb tagját vesztette el. New York városban született 1869 február 27-én s ebben a városban érte utol a halál is 1946 december 25-én. Ebert szülei Németországból vándoroltak Amerikába, az apja egy időben Mannheim város polgármestere volt. Justus Ebert is, mint igen sok amerikai gyerek, már kora ifjúságában újság kihordással kezdte meg a kenyérkeresetet. Később inas- kodott egy üvegfúvó műhelyben, majd a drágakövek köszörülését próbálta megtanulni s végre lithográfus lett. Körülbelül 17 éves korában kezdte meg gondolatait papírra vetni. Első Írásai humoros természetűek voltak, amelyek a “New York Courier” folyóiratban jelentek meg. Huszas éveinek vége felé a társadalmi küzdelmek felé terelődött figyelme s rövidesen segéd szerkesztője lett a Dániel De Leon szerkesztésében megjelenő “Daily People” cimü Socialist-Labor Party újságnak. Ezt a tisztséget 1901- től 1907-ig töltötte be. De Leon, aki segített az Industrial Workers of the World szervezet megalakításában 1905-ben, ekkor kivált ebből a szervezetből, Justus Ebert azonban nem ment vele, hanem megmaradt az IWW mellett és egész haláláig ezt a szervezetet tartotta a munkás- osztály egyetlen igazi, harcos unionjának. Az IWW-val kapcsolatban nagyobb hírnévre 1912-ben tett szert, amikor a Lawrence, Mass, szövősztrájkból kifolyólag az IWW lapok szerkesztőjét, Gio- vannittit és Caruso szervezőt gyilkossággal vádolták. Valójában a kompánia fegyveres őrei lőtték le a sztrájkolok egyikét, Anna Lo Pizat, de az akkori szokásnak megfelelőleg az ily gyilkosságokért a union tisztviselőket tették felelőssé. Justus Ebert az egész országra kiterjedő publicitást adott ennek a pörnek és ezzel elejét vette az Amerikában gyakori “justice mord”-ok (bírósági gyilkosságok) egyikének. Az ezen üggyel kapcsolatban irt “The Trial of a New Society” (Bíráskodás az uj társadalom felett) cimü füzete még ma is igen érdekes olvasmány. Legismertebb és legértékesebb munkája azonban az “American Industrial Evolution — From Frontier to Factory” cimü. Ugyancsak nagy értékű a szakszervezetek történetével és bírálatával foglalkozó füzete is, amelyet csaknem minden müveit nyelvre lefordítottak. Tőle származók a “The I.W.W. in Theory and Practice“ cimü füzet is, amely már a negyedik kiadást is elérte. Keresett olvasmány volt egy időben a “What is the I.W.W. Preamble?” cimü füzete is, amelyben az IWW elvinyilatkozatát magyarázza. Egy időben Ebert szerkesztője volt az IWW központi lapjának, amely akkor az “Industrial Solidarity” név alatt jelent meg. Ugyancsak ő szerkesztette egy időben ä “The Industrial Pioneer” nevű IWW folyóiratot is. Utolsó éveiben a Lithographers’ Journalt szerkesztette, azonban az IWW lapoknak is állandóan küldött cikkeket. Csak halála előtt pár nappal szintén küldött egy igen értékes értekezést szervezetünk központi lapjához, amit legközelebbi számunkban mi is közölni fogunk. EGYESÜLT EURÓPÁT AKARNAK LONDON'— Winston Church- hill vezetése alatt angol bizottság alakult, amely az “Egyesült Európa” eszméjét propagálja. Miután a bizottságban papok is nagy számmal vesznek részt, azt mondják a bizottságról, hogy olyan Egyesült Európát akarnak, amelyből a Szovjet Uniont kizárnák, — más szóval, ez a bizottság orosz ellenes propaganda terjesztője. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
