Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-06-14 / 1480. szám
1947. junius 14. BÉRMUNKÁS 7 oldal Történelmi időket élünk közöket, mi csak lelkesedéssel telt üdvözletünket küldhessük hozzátok abban a reményben, hogy jelenlegi vívmányaitokat meg is tartsátok és tényleg szocializmussá fejlesztitek. (a.l.) A társadalmi fejlődés lassan utat tör magának. Azok, akik az idő haladó kerekét akarják mesterségesen visszatartani, rendesen rémületbe esnek, ha egyik vagy másik országban szoci- álista törekvések kerülnek előtérbe. Akik a társadálmi változást mindenképpen ellenzik, azok tudatosan a szocializmus célkitűzését félremagyarázzák, abból a célból, hogy a nem gondolkozó tömegeket továbbra is osztályérdekeik megvédésére bármikor igénybe vehessék. Ma például, ha a szociálista eszmék bárhol térthóditanak, szörnyű gyűlölettel telt kirohanásokat hallunk mindenfelől. “Az oroszok vannak a hétterében.” Pedig a szociálizmus nem is orosz patent. Tudnivaló dolog, hogy a szocializmus az egész világ kizsákmányolt dolgozóinak célkitűzése, megszüntetni a kizsákmányolással járó bérrendszert. Az uralmon levő kapitalizmus minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik a szocializmus terjeszkedésének megakadályozására. Talán ezen törekvésük sohasem nyüvánult meg olyan- nyíltan, mint éppen mostan. A múltban csak ijesztgették a tömegeket a szocializmustól. Gúnyosan nevetségesen, keresztülvihe- tetlennek tartották, hogy a munkásosztály valamikor ura lesz a társadalomnak. Ma már azonban nyüt harcot hirdetnek, félelmükben úgyszólván őrjöngenek, pénzel, fegyveres erővel igyekeznek a szocializmus terjedését megakadályozni, de nem csak az országok határain belül, hanem nemzetközileg igyekeznek hatalmukat tovább is biztosítani. Ahol azután sikerül a reakciót továbbra is nyeregtartani. Nagy demokrata győzelemről számolnak be. A mai magyarországi helyzettel kapcsolatban a világ kapitalistái háborús nyeregbe ültek. A magyar demokráciát féltik a magyar néptől. Siránkozásukban azt hozzák fel érvül, hogy a Kisgazdapárt a két év előtti választások alkalmával az összes szavazatok 57 százalékát kapta. Ez csak azért történhetett, mert a 26 évi fasiszta uralom után, amikor a magyar nép fölszabadult a háború és a fasizmus borzalma alól, még lélegzéshez sem jutott, amikor az első választások megtörténtek. A Horthy fasizmus támogatóinak a Kisgazdapárt lett a lerakodó helye. Nem is lehetett azon csodálkozni, hogy nagyon sokan a Kisgazdapárt kebelében, még mindig a régi Horthy állapotokat akarták vissza varázsolni. Természetesen az amerikai uralkodó osztály és a sajtójuk a tényleges történelmet mellőzik a magyar üggyel kapcsolatba. Nem is csodálkozunk a kapitalista közvélemény feljajdulásán, hiszen úgyszólván hisztérikusan nyöszörögnek, amikor tudomást szereznek arról, hogy még egy országot elvesztettek a magántulajdonra épült kapitalizmus számára. Arról egyáltalán hallani sem akarnak, hogy valaminek tényleg büz- leni kellett, ami a gyors magyar kormányváltozást létrehozta. Azokat a vádakat természetesen amit a magyar népbiróság már sokakra rábizonyított, hogy összeesküvést követtek a koalíciós kormány megszüntetésére, figyelmen kívül hagyják. Bizonyítékok vannak Franciaországban és Olaszországban, hogy a kom- munisátkat, akik úgyszólván többségben vannak a fent nevezett országokban mellőzik, erről azután az amerikai kormány és a kapitalizmust képviselő sajtó nagy megelégedéssel emlékszik meg. Nem ítélik el őket, hogy nem a többség akarata érvényesül. Náluk csak a kapitalista osztályt képviselő többség a mérvadó. Ma még nem tudjuk egészen biztosan, hogy mi történik Magyarországban, de ha tényleg úgy van, amint a rendelkezésünkre álló hírekből merítünk, hogy a munkások lefoglalták a gyárakat, a kormány pedig az összes bankokat és a régi banktisztviselők helyét megbízható újakkal helyettesítette, nem tartjuk elítélendőnek, mert hiszen az ipartelepek azokat illetik meg, akik tényleg a termelést végzik. Az osztálytudatos munkásoknak nem is kell krokodilus köny- nyeket hullatni azért, hogy a régi Horthy rendszer fentartói és imádói menekülnek az országból és külföldről próbálnak saját fészkeikbe rondítani. Valami természetesen nincsen rendben a szalmájuk körül, mert egészen bizonyos, hogy csak azért menekülnek, mert vaj van a fejükön. Reméljük, hogy a magyar munkások teljesen megértik a nagy változást és mint ténylegesen osztálytudatos forradalmárok úgy töltik be hivatásukat, hogy azok, akik még távolálltak a munkásmozgalomtól és úgyszólván elleneztek minden társadalmi változást, építőjévé váljanak egy igazságosabb társadalmi rendszernek. A forradalmi munkások azoknak érdekeit is szolgálják* akik gyáván vagy tudatlanul igyekeznek fentartani azt a rendszert, amely csak megalázkodást és bizonytalanságot jelentett a termelő munkások számára. Akárhogy is vélekednek sokan és nem akarják látni, hogy a fejlődés egy uj társadalmi kibontakozáshoz vezette az emberiséget és hogy a tényleges szocialista társadalom többé már utópia, hanem valósággá válik, ahol a munkásosztály szervezetei tervszerűen töltik be hivatásukat. Bármilyen nagy áldozatokat követel is a társadalmi átalakulás és bármilyen elkeseredett végső harcot fog folytatni a kapitalista osztály uralmának megtartására, a jelen század lesz az emberiség társadalmában a legkimagaslóbb történelmi esemény. MEG KELL, HOGY SZŰNJENEK AZ ORSZÁGHATÁROK. A kizsákmányolás a múlté kell, hogy legyen. Ha a magyar munkások tényleg kisajátították a termelő eszMOZGALMI HÍREK MAGYAR I.W.W. NÉPGYÜLÉSEK AZ ORSZÁG KÜLÖNBÖZŐ VÁROSAIBAN A háború előtti időkben általános szokás volt, hogy korunk nagy kérdéseit nyilvános nép- gyüléseken tárgyaljuk és állapítsuk meg, hogy azok miképpen érintik a munkásosztályt. A háborús nagy elfoglaltság azonban végetvetett ennek a szokásnak, amelynek hiányát úgy mi, mint általában az egész munkásmozgalom nagyon érzi. A forradalmi ipari unioniz- mus magyar ajkú követői igyekeztek felhasználni Fishbein László munkástársunknak cali- forniai látogatását, aki*a haza, vagyis New Yorkba visszatérő útjában számos városban megállt és az összehívott népgyülé- seken “Az általános világhelyzet és a munkásság” címen tartott előadásokat. Ilyen gyűlések voltak Los Angeles, Chicago, Akron, Cleveland East-side, Cleveland West-side, Pittsburgh és Philadelphia városokban. A los-angelesi, chicagói és akroni gyűléseket már ismertettük lapunkban. Fishbein munkástárs beszédében ismertette, hogy a második világháború tulajdonképpen nem 1939-ban, hanem már jóval előbb, a spanyolországi háborúval kezdődött, ahol a munkások és parasztok köztársaságát a kapitalista hatalmak segítségével Mussolini és Hitler hordái leverték és ültették hatalomba a még máig is ott ülő Franco fasiszta diktátort. A forradalmi ipari unioniz- mus hívei már akkor rámutattak a fasizmusban rejlő nagy veszedelemre és harcoltak is ellene minden tehetségük szerint. A tőkésosztály egyik csoportja csak akkor fordult ellenük, mikor látták, hogy Hitler-Mussoli- ni-Horthy banda és a japánok az egész világ felett uralkodni akarnak és igy a világpiacot is ki akarták sajátítani. Ekkor aztán leverték a fasiszta államokat, de nem a fasizmust, amelyet átvettek és amelynek segélyével most meg akarják szilárdítani a tőkés osztály további uralmát. Fishbein munkástárs érvekkel indokolta, hogy a tőkésosztály mai fegyveres hatalmával szemben csak az osztálytudatos ipari szervezettel vehetjük fel a küzdelmet. Olyan szervezettel, amely készen áll arra, hogy a tőkések támadásaira az általános sztrájkkal feleljen. Ismertette az előadó, hogy a mai iparok olvan összetettek és egymástól“ függőek, hogy _egyes iparok sztrájkjai megbénítják az összes termelést, mint láttuk ezt a bányászok sztrájkja alkalmával. Éppen azért nem tartja elegendőnek a CIO által kifejezésre juttatott ipari szervezkedést, mert az nem osztálytudatos és a munkáltatókkal való együttműködésen alapszik. Ennélfogva most sokkal nagyobb szükség van a munkásoknak arra az erőre, amit az osztálytudatos ipari szervezettel szerezhet meg. Ezt hirdeti az Industrial Workers of the World szervezet és ezen tény igazságában rejlik az, hogy ennek a szervezetnek nagy befolyása van az egész világ munkásmozgalmára és ez teszi szükségessé, hogy ezt a szervezetet építsük naggyá az egész világon. Az eddig beérkezett jelentések szerint Pit'tsburghban a gyűlésen Kucher András munkástárs elnökölt, aki IWW kötelességének tartotta a gyűlés megrendezését, amelynek látogatottságát akadályozta, hogy egyik aktív munkástárs leánya a szomszédban éppen ma ravatalon fekszik. Philadelphiában, ahová Fishben munkástársat a felesége is elkísérte, Shöpf munkástárs vezette be a gyűlést rövid, szép beszéd kíséretében. A Cleveland east-sidei, igen szépen látogatott gyűlésen Geréb munkástárs, a west-sidei gyűlésen pedig Gulyás János munkástárs elnököltek. A gyűlések résztvevői mindenütt adakoztak a gyűlés költségeinek fedezésére, amelyből a fenmaradt rész a Bérmunkás fentartására megy. így a gyűléseken nem csak erkölcsi, de anyagi siker is volt. Egyébiránt Fishbein munkástárs a körútjáról lapunk hasábjain részletes beszámolót fog adni, részletesen nyugtázva az egyes városokban gyűjtött ösz- szegeket és előfizetéseket meg felülfizetéseket is. Addig is ezúton köszönetét mondunk mindazoknak, akik a Fishbein munkástárs kőrútjának sikeréhez bármivel is hozzájárultak, (gb.) BÉREMELÉST NYERT IWW MUNKÁSOK CLEVELAND — A J.&L. Steel Barrel Co. munkásai, akik az Industrial Workers of the World szervezethez tartozó Metal and Machinery Workers Industrial Union 440 csoportjához tartoznak, 12 és fél centes általános béremelést vívtak ki. Az általános béremelésen kívül még kisebb, úgynevezett “fringe” engedményeket is kiharcoltak, így például elbocsájtásnál “kielégítést” kapnak, amely négy heti fizetés azoknak, akik már 3 éve ott dolgoznak és megy feljebb 8 heti fizetésig azok részére, akik 10 évi szinoritással bírnak. Ugyancsak javítottak valamit a vakációs egyezményen is. A 25 évi szenioritással biró emberek, — akik közül sokan vannak ebben a gyárban, — évi három heti fizetett vakációt fognak kapni. A fizetési rátát is javították egyes csoportoknál, mint például az embossing press és a towmotor kezelőknél, továbbá azoknál, akik az acél lemezek széthordásán dolgoznak.
