Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-05-24 / 1477. szám

8 oldal BÉRMUNKA "Az igazság fáj // (Vi.) mondja a régi magyar közmondás. Ez történt meg a napokban, amikor hírül vették a kapitalista lapok, ügynökök, hogy az oroszok egy történelmi filmre “Stalingrad” címmel megörökítették mindazokat a fontos eseményeket, melyek a háborúval kapcsolatosan tör­téntek. Ezek között kimutatták Churchillnek azon végtelen gyű­löletét a szovjetek ellen, mely­nek hatása folytán megszegték azon egyezményt, hogy még 1943-ban megindítják az invá­ziót a francia partokon keresz­tül nyugatról. Kimutatja, hogy Churchill hogyan befolyásolta még Rooseveltet is és az ameri­kai hadvezetó'séget, hogy ne Franciaország felől, hanem a Balkánon keresztül siessenek az orosz határ felé, mielőtt az oroszok odaérnek. Ugyancsak kimutatják a je­lentések szerint ezen történelmi filmen, hogy a háború elején Churchill és társai nyütan azon reményüknek adtak kifejezést, hogy a nácik annyira elgyengí­tik az oroszokat és viszont az oroszok a nácikat, hogy az an­gol-amerikai urak fogják a bé­két diktálni. Annak idején min­den tőkéslap nagy örömmel kö­zölte ezen tényeket, de mostan mivel ez visszafelé sült el, sze­retnék letagadni, agyonhallgat­ni. Azóta több amerikai generá­lis és vezető egyén könyvbe foglalta mindezeket, köztük El­liot Roosevelt is az apja élmé­nyei folytán. Mindazon dolgo­kat, melyeket az oroszok ezen filmbe foglaltak mint a háborús történelmi tényeket,' bárki is megnézheti az irattárakban, az akkori lapok, folyóiratok jeleté- sei folytán is. . Ugyanis, azóta a hadi okira­tokból kimutatták, hogy még 1942- ben az angol-amerikai had­vezetőség megegyezett, hogy 1943- ban a francia partokon ke­resztül, megkezdik az inváziót. És azt is mindenki tudhatja, akik olvasták az akkori híre­ket, hogy ezt Churchill, Mount- batten herceg közbejárásával megmásította és kédvenc Bal­kán akcióját indíttatta meg, mely az afrikai homoksivatago­kon keresztül egy egész évet el­pazarolt. Közben égett az egész világ. Mind ezt okiratokkal tud­ják bizonyítani, mégis a tőkés lapok most mind ezt leakarják tagadni, mert annyira fáj ezen egyszerű igazság. Azt remélik, hogy kevesen emlékeznek visz- sza négy-öt évre. Kevesen ol­vasták Elliot Roosevelt és má­sok könyveit. Még kevesebben lesznek, akik az adatokat kutat­nák és megnéznék. De ezen film vászonra vetíté­se folytán, éppen azon országok népei, a közép európai népek látják, miért kellett nekik egy évvel tovább szenvedni. Az orosz nép is meglátja, hogy mi­ért kellett nekik egy pár millió emberélettel többet áldozni, mi­ért kellett egy egész évvel, vagy még többel is tovább háborús­kodni és szenvedni. A lengyel nép is megtudja miért kellett nekik is másodszor végig szenvedni a háború dü­höngését. pusztítását, Warso felégetését. Azt is meglátja a balkáni nép, hogy ha még 1943-ban francia földön keresz­tül támadtak volna, akkor talán őket is kikerülte volna a hábo­rú, minden nagyobb harcok nél­kül visszaszorultak volna a ná­cik. Az angol nép is megláthatja, hogy ha 1943-ban kezdték vol­na meg nyugatról az inváziót, akkor a buzz és robot bombák nem tettek volna olyan nagy károkat Angliában, nem lett volna idejük a náciknak azokat felállítani és működésbe hozni. Az olasz nép is kikerülhette vol­na azt a kétéves harcot, mely keresztül vonult Olaszországon. Valamint azon német tisztek is talán életben maradtak volna és társaikkal egyetemben hatalom­ra kerültek volna, akik a szö­vetségesek segítségére készen voltak azon reményben, hogy az inváziót megkezdik Hitler ellen és még talán le is rakhatták vol­na a fegyvert, mielőtt az egész Németországon keresztül rom­bolt a háború, vagy mielőtt még az oroszok odaértek volna. Ez­zel nagyban megrövidítették volna a háborút, tehát a rombo­lást mendenfelé. Ezen történelmi fűm bemu­tatását nem tudják megakadá­lyozni Churchillék, Trumanék és reakciós társaik. Legalább is azon országokban, melyeket ér­dekel és nagyban érint, azaz a Balkánon. Mely országokat a görögök sorsára akart juttatni Churchill. Még talán az angol nép is ki­váncsi lesz rá, hiszen Angliá­ban még a gyermek is tudta, hogy Churchill mennyire gyűlö­li a szovjeteket, a szocializmust és a haladó elemeket mindenfe­lé, beleértve az angliait is. Tud­ják, hogy a robot bombák.kese­rű priuláit nem kellett volna ne­kik lenyelni, ha nem adtak vol­na egy egész évet a náciknak a bombázó telepek kiépítésére és megszervezésére. Ha Churchill cselszövései szerint nem az af­rikai homoksivatagokban kel­lett volna egy évet elpazarolni, csak azért, hogy azon keresztül a Balkánt elkaparinthassák az oroszok elől, hanem ezen bom­bázó állomások ellen indult vol­na meg az invázió, még idejé­ben. Az igazság fáj! De csak hadd jajgassanak azok akiknek fáj, annál többen megismerik és ta­nulnak a múltak eseményeiből, hogy máskor kikerülhessék a háborút, a Churchill féle politi­kusokat és a tőkés rendszer uralmát, mely azokat adja és okozza. ' Magyar paprikatermesztés A fűszerező anyagok a kony­hasóval kezdve igen sokfélék. Köztük első helyen a magyar paprika áll, mert az étvágy fel­gerjesztéséhez és az emésztés serkentéséhez egymaga is több­féle hatással: tüzespiros szép színnel, kellemes illattal, jó Íz­zel és zamattal járul hozzá. Ez­ért lett a paprika már 200 éve nemzeti fűszerünk, de azért vált nemzetgagazdasági jelentőségű, valutaszerző, keresett kiviteli cikké is. A hazai paprikatermesztés az ország két táján: Szeged és Ka­locsa vidékén honosodott meg nagy mértékben és 1943-ra elér­te Szegeden a 8000, Kalocsán a 6000 kát. holdat. Az időbeli el­sőbbség is Szegedé, ahol papri­ka 110 éve kereskedelmi és 60 éve kiviteli cikk s az édesnemes paprika költséges és nagy szak­értelmet igénylő előállítása im­már 52 éves múltra tekint visz- sza. Kalocsa csak az 1880-as évek dohánykrizise nyomán vált nagyobb mértékben paprikater­mesztővé s ott az édesnemes paprika készítése csak 1920-ban kezdődött. A magyar fűszerpaprika az ország melegebb tájain minde­nütt beérik. De a termelt pap­rika átlagos mennyisége és fő­leg minősége tekintetében még a fő termesztési gócpontok sem egyenrangúak és tájanként vál­tozik a termesztésben szükség­szerűen követett eljárás is. FÜSZERP ARIRA A fűszerpaprikát nem elég nagyban megtermeszteni, ha­nem fel is kell fűzni, meg is kell szárítani, őrlésre elő kell készí­teni, megőrölni és az őrleményt raktározni, vagy értékesíteni. Ez olyan tudomány és olyan szervezett berendezést tesz szükségessé, hogy emiatt a ma­gyar fűszerpaprika általános nagybani szántóföldi termesz­tésére gondolni sem lehet. De nem is korlátlanul elhelyezhető kereskedelmi cikk a paprika s ezért azoknak kell vele foglal­koznak, akik annak termeszté­sét, feldolgozási eljárásait év­százados munkával megalapítot­ták, szorgalommal és találé­konysággal kifejlesztették s akik éghajlati és szociális viszo­nyaiknál fogva erre a termesz­tési ágra rá vannak utalva. Szegeden és Kalocsán száraz a kiima, nem lehet öntözni s egy paprikatermesztőre átlag­ban csak egy holdnál kisebb paprikaföld jut. Nagybirtokok hiányában Szegeden már a föld­reform előtt is egyedül a papri­katermesztés és feldolgozása biztosította a nagycsaládu tör­pebirtokosokat és zsellérek csa­ládi munkaerejének kihasználá­sát és igy megélhetésüket. Ez­ért és ezek érdekében kellett a kormánynak a fűszerpaprika szántóföldi termesztését már 1934-ben zárt és a magyar pap­rika kiváló minősége szempont- ) jából legbiztonsságosabb terü­letre korlátoznia. Ez a terület bőségesen elegendő arra, hogy a hires magyar papriká bel és külföldi keresletét tartósan ki­elégítse. A PAPRIKA NEMESÍTÉSE A magyar őrölt paprika leg­nagyobb világpiaci versenytár­sa a spanyol paprika. A spanyol paprikafajta termése nem szo­rul drága kézi hasításra és kie- rezésre, mert nincs csípőssége; a murciai éghajlat alatt termé­szetes utón kiszárad; olcsó viz- malmokban őrlik, tengerentúl­ra hajón szállítják; rendszeres árasztó öntözéssel művelve a magyar fűszerpaprika ötszörös termését adja, hiszen fagyos tél hiányában tenyészideje, úgy­szólván az egész év. Minthogy a világ paprikafogyasztói túlnyo­mórészt a nem csípős paprikát kedvelik, a hazai külkereskede­lem régi keletű óhaja olyan ma­gyar füszerpaprikafajta, amely természettől nem csip és igy ol­csóbban kikészíthető. A spanyol bola-fajtát meg­próbálták meghonosítani, de az nálunk nem érik be. Szegedi paprikával előállított kereszte­zésnél vagy csípősek lettek, vagy késői érésüek. Végre a század harmincas évei elején Kalocsán lelték fel azt a vélet­len és nem spanyol keresztezés­ből eredő nemesitett alapanya­got, mely a növénytermesztési kísérleti állomáson párhuzamo­san kitenyésztve a ma már köz­ismert uj, csípősségtől mentes magyar füszerpaprikafaj tát hozta létre. KÍSÉRLETI telepek Ez az uj fajta alakjában és előnyös tulajdonságaiban igen hasonlatos az ősi szegedi papri­kához és tényleg nincs csípős­sége, illetőleg csak a csőtermé­sek tört százalékában tartalmaz capsiacint. Kalocsa már majd­nem teljesen áttért e fajtára. Szegedet most kényszerítik rá erősebben a munkabérviszo­nyok. A szegedi és kalocsai állami kísérleti intézmények elsőrendű és állandó feladata, hogy évről- évre folytatott anyatőkiválasz- tással és családtenyésztéssel a fajta elcsipősödését megaka­dályozzák, azt különösen az érés koraisága, a termésfal festő­anyagtartalma és vastagsága tekintetében tökéletesítsék és kísérleti telepeiken olyan mérté­kű vetőmagszaporitást végezze­nek, hogy vidékük paprikater­mesztő gazdáinak időnként le­hetővé váljék leromlott fajtaér- tékü vetőmagjuk felújítása iga­zán megbízható eredeti nemesí­tett állami vetőmaggal. A sze­gedi növénytermesztési és ne­mesitő intézetnek ezenkívül fe­ladata marad az is, hogy kísér­leti telepén a régi csípős szegedi fűszerpaprika nemesitett válfa­ját is eredeti minőségében fenn­tartsa és tovább tökéletesítse. Obermayer Ernő (Magyar Mezőgazdaság). A posta-hatóság megkívánja, hogy ott, ahol a város zónákra van osztva, a lakosság a ZÓNA SZÁMÁT TÜNTESSE FEL A LEVELEIN hogy az ilyen he­lyekre MENŐ levelekre is nem­csak a hozzánk küldött levele­iken, de MINDEN LEVELÜ­KÖN jelezzék a város mellett a zóna számot. Ezzel gyorsítják a posta forgalmát. Az Egyesült Államok népe 1946-ban 8,700,000,000 dollárt költött alkoholt tartalmazó ita­lokra, — jelenti a kereske- delmügyi minisztérium. Esze­rint minden 18 éven felüli lakos­ra évi 99 dollár esik az alkohol fogyasztásból.

Next

/
Thumbnails
Contents