Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-01-11 / 1458. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. január 11. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK A MAGYARORSZÁGI LAPOKBÓL — Adatok a magyarországi szakszervezeti mozgalomról A szakszervezetek taglétszá ma Magyarországon 52,000 volt, ez a szám 1907-re 142,000-re ugrott. Ezután a létszámban visszaesés állt be, de 1912-ben a létszám ismét 112,000. Az első világháború kitörése után a létszám ismét csökkent, a háború második felében azonban emelkedett. 1917-ben már 215,000, 1918-ban, a forradalom évében 721,000 a szervezett dolgozók száma. Az ellen- forradalom, a Horthy rezsim munkásellenes terrorja ismét csökkentette a létszámot, de kisebb ingadozásokkal a szak- szervezeti tagok száma 1944-ig mindig 100,000-en felül volt. Az összeomlást követő felszabadulás óta uj életre keltek a szakszervezetek. 1945. januárban, a részben felszabaditott országban 10,140, februárban 40,552, 1946. januárban a teljesen felszabaditott és végleges kormányrendszerrel rendelkező országban 936,000 a szervezett dolgozók száma. Ma a szakszervezeti tagok — fizikai és szellemi munkások — száma meghaladja az egy milliót. 1946. nyarán legnagyobb létszámú szakszervezet — az ország erősen agrár jellegének megfelelően — a földmunkások szakszervezete, 208,000 fő. A kereskedelmi alkalmazottak száma 16,000, 35,000 közalkalmazott, 46,500 bányamunkás, 54,- 700 magánalkalmazott, 169,000 vas és fémmunkás, 114,000 vasutas és 62,000 a városi és vár- 1904-ben j megyei lakalmazottak szakszervezetének létszáma. A szakszervezetek ereje nem minden esetben áll arányban taglétszámukkal. Erejük és tekintélyük szervezetük szilárdságától, vezetőik munkásmozgalmi múltjától, tagjaik harci edzettségétől függ. A nyomdászok, az épitőipariak, a famunkások pl. kisebb létszámúak, de régebbi szervezetük szilárdsága következtében harcosabb szakszervezetek, mint a közalkalmazottak, vagy a vasutasok, amelyek teljesen uj szervezetek. A félfasiszta és teljesen fasiszta rendszerek Magyarországon nem tűrték, hogy az állammal szolgálati viszonyban állók önkéntes társuláson alapuló, alulról felépitett szervezetekben vegyenek részt. A többi dolgozók szervezkedését is igyekeztek meggátolni, igy például a mezőgazdasági munkásság szervezkedése mindenkor szembe találta magát a csendőrszuronyokkal és az állami közigazgatás teljes erejével, de a nehéziparban és általában az ipari munkásság körében az államilag szervezett terror ellenére a munkásság át tudta menteni régebben megalakított szervezeteit és ki tudta nevelni azokat a szak- szervezeti vezetőket, akik a föl- szabadulás után az egész dolgozó társadalmi szervezkedésének élére álltak. (Dunai Kurir) nyon helyett C a négyzeten-t tetszett Írni , . . A tanár megfordul. Fiatal ember. Nyugodtan, nyilt arccal, mosolyogva válaszol: — No, nem egészen. Nézze csak meg közelebbről ezt a képletet. Figyeljen ide. A derültség hangjai futnak át a padokon. A közbeszóló “felsült”. Persze, a fiatal tanárnak van igaza. Mindez valami végtelen kedvességgel történik. Ez az idősebb munkásember nem stréberségből jelentkezett, a tanár pedig nem gurult dühbe, nem torkolta le a tanítványt, hanem megértő gondossággal, szinte családias szeretettel világosította fel tévedéséről. Aki egy-egy ilyen előadást végighallgat, a lelki felüdülés felemelő érzésével távozik és önkéntelenül is arra gondol, hogy egy uj világ felé vezető utón járt, amelynek csúcsa és végcélja: az igazi demokrácia. ruhasegély 21.712, pénzsegély 192, munkaalkalom 3.721 családnak. Állandó munkaképtelenék száma 2.231. Sokgyermekes családok száma 4.556. Hadigondozottak száma a polgári gondozottakkal együtt 12.177. Hadiözvegy 7.605. Hadirokkant 4.170. Hadiárva 380. Elhagyottá nyilvánított gyermekek száma 226. Kihelyezett menhelyi gyermekek száma 436. Dr. Rátkai Károly (Szabadság) NINCS MÁR ROMISKOLA BUDAPESTEN A főváros közoktatásügyi gyakbizottságának ülésén dr Szoboszlay Ferenc tanácsnok bejelentette, hogy a főváros 167 iskolaépülete közül 75-öt teljesen, a többit nagy részben helyreállították, úgyhogy romiskola már nincsen. Az ostrom előtt rendelkezésre állott 2710 tanteremből 2392- őt már használnak. 312 tanterem helyreyllitása pedgi folyamatban van. Az épületeket egyszeri üvegezéssel látták el. A szükséges 1000 vágón tüzelőbő' 363 vagont már megkaptak. Az idén előreláthatóan olyan formában, mint a múltban volt; nem lesz iskolai szénszünet. A dolgozók iskolái A közigagatás demokratikus átszervezésének legsikerültebb alkotásai: a Dolgozók Iskolái. Munkában elfáradt emberek, fiatalok és öregek, bámulatos lelkesedéssel tanulnak, hogy pótolják a hiányt, ami náluk a szellemiek terén mutatkozik. Amire nem volt mód és lehetőség, mert a proletárgyereknek korafijuságában már kenyeret kellett keresnie, most a fővárosi Dolgozók Iskolájában egyszerre eléje tárul. Amig a kultuszminisztériumban a legminimálisabb jeleit is alig látjuk a demokratikus szellemben való komoly átalakítási törekvéseknek, addig a főváros tanügyi vezetősége megnyitotta a tudás kapuit mindazok számára, akik szegénységük, ifjúkori kenyérkeseti elfoglaltságuk és egyéb akadályok miatt nem járhattak iskolába. A Dolgozók Iskolája fejlődésképes intézmény, mely már eddig is igen nagy eredményeket produkált. Szoboszlay Ferenc tanácsnok ,a főváros tanügyi osztályának vezetője elmondja, hogy a Dolgozók Iskolája pótolni igyekszik mindazt, amit mai látogatói, hibájukon kívül, elmulasztottak. Tudásra, szomjas férfiak és nők százai tódulnak a Dolgozók Iskoláiba, ahol rendszeres és módszeres munka és FATÖNR IRTÁS GRÁNÁTTAL Négy zalaboldogfai erdőirtó a vitnyédszentpáli erdőben sehogy sem tudott megbirkózni egy két méter átmérőjű, tönkkel. Farkas Géza 27 éves fiatalember egy fel nem robbant bombát talált. Azt a tönk alá ásta be és tüzet gyújtott alatta. A bomba felrobbant és szétszakította a fiatalembert. A, másik erdőritót egy közeli fa deraká- hoz vágta a robbanás ereje. tanítás utján nemcsak képesítést, de képességet is szereznek. A főváros ezidőszerint tizenkét ilyen iskolát tart fenn, hat polgári iskolát 809 tanulóval; négy gimnáziumot 1215 tanulóval; két kereskedelmi középiskolát 365 tanulóval, tehát összesen 2389 férfi és nő tanul a fővárosi Dolgozók Iskolájában. A legtöbb iskolában kora reggeltől késő estig folyik a tanítás. A fővárosi tanintézeteknek csupán kétharmada van beüvegezve, tehát az üvegezetten ablaku iskolák tanulóit ezekbe a beüvegezett épületekbe kellett áthelyezni. Délelőtt és délután felváltva tanulnak az anyaiskola és vendégiskola növendékei, este pedig megnyílnak a tantermek a Dolgozók Iskolájának hallgatói részére. A legtöbb megviselt, kopár épület. A tantermek ablakain egysoros üvegezés, a folyosókon azonban zug a szél, becsap az eső, mert ide már nem jutott ablaküveg. A dolgozók egyik iskolájában a tanár számtani képletet ir a táblára. Az egyik “tanuló”, — halántékán ezüstös hajszálak csillannak, — szorgalmas jegyzés közben egyszerre csak felkapja -a fejét. Két ujjával felmutat a táblára és megszólal: — Tanár ur, kérem, tévedni tetszett. C a harmadik hatváTIÉTEK MAGYARORSZÁG’ Károlyi Mihály, a II. Magyar Köztársaság elnöke Szombathelyen beszédet tartott az Újonnan Földhözjutottak Szövetségének nagygyűlésén, ahol töb- aek között ezt mondotta: “A emigrációban röpiratot bocsátottam ki ezzel a címmel: ‘Tiétek a föld!’ Most már ezzel nem elégszünk meg, hanem ezt mondom: Tiétek Magyarország!” “Magyarországon eddig önző politikát folytattak, olyat, ami a reakció útját egyengette. A reakció szövetségesei: a nagy- birtokos osztály és a főpapok arra törekedtek, hogy ne legyen demokrácia ebben az országban. Ők kergették az országot az első világháborúba. Ezt a világháborút, elvesztették. Ezután jött az októberi forradalom, utána a magyar urak szövetséget találtak a magyar nép ellenségeivel, mert nem az angol, a francia, vagy az amerikai nép volt az ellenségünk, hanem az úri osztály.” A LEROMBOLT HIDAK HELYREÁLLÍTÁSA Magyarországon 1946 november 1-ig bezárólag a lerombolt hidak közül 133-at, 2344 folyóméter hosszúságban, fél-állandó jellegüen 196-ot, 4.650 folyóméter hosszúságban, ideiglenes jellegüen 536-ot 6.120 folyóméter hosszúságban vashidat 40-et 3.924 folyóméter hosszúságban, kőhidat 13-at 68 folyóméter hosszúságban és fahidat 766-ot 8.847 folyóméter hosszúságban állítottak helyre. HEVESMEGYE LAKOSSÁGÁNAK SZOCIÁLIS HELYZETE EPITOGÁRDA 1946-47-ik évre A szociális felügyelőség adatai alapján: A vármegye lakossága az 1946. évi közmunkaösszeirás adatai szerint 329.056 lélek. A lakosság 100.958 családot alkot. Ebből megélhetése állandóan biztosítva van 72.611 családnak, megélhetése időlegesen biztosítva van 28.347-nek, hatósági támogatásra szorul 5.230, társadalmi támogatásra 2,054 család. A támogatásra szorult családok közül: élelmiszer segélyre 4.914 család, ruhasegélyre 21.- 712, pénzsegélyre 2.894, munka- alkalom biztosítására 7.006 család. Támogatásból és segélyből helyileg nem biztosítható: élelmiszer segély 4.814 családnak, J. Bercsa, Los Ang........... 2.00 Birtalan L., Cleveland .... 3.00 Buzay J. Cleveland........... 4.00 L. Decsi, Akron .............. 5.00 Farkas J., Akron ............. 1.00 Feczkó J., New York ....... 2.00 Fodor J., Cuy. Falls ....... 7.00 L. Gáncs, Carolina ..........12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland........... 6.00 Hering P., Buffalo ........... 4.00 Kollár J., Cleveland........... 2.00 Kucher A., Pittsburgh .... 4.00 Kovách E., Cleveland....... 2.00 Lelkó A,, Pittsburgh ....... 3.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 4.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Mácsai J., Detroit............. 1.00 Molnár A., Cleveland ....... 3.00 Mogor J., Cleveland ......... 1.00 Munczi J., Cleveland ....... 2.00 Pika P., Chicago ............... 3.00 Páll L., Ambridge ........... 6.00 Székely A., Cleveland .. ___ 1.00 Szigeti E., New York....... 2.00 St. Visi, Detroit ............... 2.00 Vizi J., Akron ................... 2.00 Zára J., Chicago ............... 4.00
