Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-05-03 / 1474. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1947 május 3. ÜZLETI SZÜNET (a!.) Maga a kapitalista osztály azt hiszi, hogy rendszere örökkévaló. Ebben az irányban soha nem is hallunk más érvet, csak a kapitalista rendszer magasztalását. Annak dacára, hogy a sorozatos háborúk hátterébe mindig gazdasági érdekek voltak, ami elég bizonyiték arra, hogy a magántulajdon rendszerén alapuló társadalomnak legnagyobb hibája, a helytelen gazdasági berendezkedés. ^ Természetesen a mai társadalmat uraló kapitalista osztály saját osztályintézményeit úgy szervezte meg, hogy minden tekintetben gazdasági érdekeit legyen hivatva szolgálni. Mikor azután a helytelen gazdasági rendszerük termelési anarchiába kerül, mindenről szó esik, csak éppen arról nem, hogy a helytelen gazdasági alap okozója minden társadalmi bajoknak. A mai kapitalista rendszerben nem szükségletre, hanem kizárólag profitra megy a termelés. Azért azután a kapitalista osztály soha azzal nem törődik, hogy ténylegesen az emberek nagy tömege müyen körülmények között él, csak addig termeltet, amig áruinak számára piacot talál. De mivel a mai rendszerben a termelésben résztvevő munkások bér fejében a termelt javaknak csak a kisebb hányadát kapják vissza, azért azután természetes, különösen ott, ahol a géptermelés megsokszorozta magát a termelést, az ország határain belül, rövid idő alatt árutorlódás jön létre, különösen akkor, ha más országok népeinek vásárló képessége alacsonyabb százalékra esett. Ilyen gazdasági állapotok elé került éppen mostan a leghíresebb kapitalista ország, az Egyesült Államok. • Már jóelőre behirdetik, hogy mivel az áruk eladási árai igen magasak, igy a nagyközönség, értve alatt a bérért dolgozó munkásokat, nem tudják az árucikkeket megvásárolni. Különösen pedig a külföld nem tud vásárolni, mert legtöbbeknek pénzrendszere annyira leromlott, hogy az itteni árakat nem képes megfizetni. Azért mostan már állandóan halljuk a nagy siránkozást. Valamit tenni kell! De mit? Ez a legnehezebb kérdés. Arról beszélnek, hogy egy kis üzleti szünet (bussines recession) elfogja hárítani a komolyabb ipari pangást. Ugylátszik a kapitalisták ebben az országban mindig más nevet találnak ki a termelési anarchiába jutott rendszerük valamiképpeni igazolására. Azért most már előre nem akarják- nyíltan kimondani, hogy ennek az évnek végére egy az eddigieknél sokkal súlyosabb depresszió beköszöntését várják. Ebben az irányban már meg is kezdték a kellő lépéseket. Elsősorban a NAM utasítására a törvényhozó testületek, a munkásszervezetek letörésére a legszigorúbb törvényeket fogják erőre juttattni, számítva már jóelőre, hogy egy hosszabb munkanélküliség, megadásra fogja kényszeríteni a munkásokat. És szervezeteik megtörése által az igazi rabszolgaság láncát kényszeríthetik az itteni munkásokra. Ne gondolja senki, hogy az üzleti szünetet, készakarva akarják, de tudják, hogy termelési rendszerük, megint bizonyitékot szolgál arra, hogy befejezte hivatását, de mivel a kapitalista osztály soha hallani sem akar arról, hogy helyét átengedje egy tényleges igazságos gazdasági rendszernek. Azért a helytelen gazdasági rendszerét úgy próbálja még meghosszabbítani, hogy az ipari pangást arra fogja fölhasználni, hogy a munkásosztályt az ipari fasizmus zászlaja alatt mint tényleges középkori rabszolgákat, munkára kényszerítse. Ezáltal esetleg alacsony munkabérek mellett, olcsóbb árukat tudnak majd előállítani. így aztán majd számíthatnak esetleg külföldi piacokra. A kapitalizmus szempontjából nagyon fontos az, hogy az egész földtekét elárassza áruival, mert csak saját országának határain belül nem tud létezni. Hiszen ez természetes is, amikor a munkások bérért dolgoznak és bér fejében az összes általuk készített javaknak csak egy kis százalékát kapják vissza, akkor hogyan tudják abból az összes árucikkeket visszavásárolni? Azt tudjuk, hogy a kapitalista osztály sohasem fogja elismerni, hogy rendszere nem jó. Azonfelül mindent el fog követni, hogy amig csak lehet, meg is tartsa. Az amerikai kapitalizmus éppen ma nagyon szívesen siett segíteni akár pénzzel vagy fegyverekkel azon országokat, ahol a kapitalista rendszer még esetleg ideig-óráig menthető. Azért én magam nem vagyok meglepve azon, hogy a “demokrata” Amerika, természetesen értessék alatta, már amilyen “demokrácia” egy kapitalista rendszerben lehet, segíti a görög vagy török fasizmust a nyeregben tartani. Nem meglepő, csak osztály hivatását hűen teljesiti, hiszen ezt nem is tartják titokban. Az Egyesült Államok jelenlegi elnöke nyíltan megmondta, hogy azért kell a görögöket, meg a törököket támogatni, mert ellenkező esetben elvész a kapitalizmus részére és kommunista befolyás alá kerül. Ez pedig nagyon nagy baj, mert a telhetetlen magántulajdon rendszerének befellegzett. Alig ért befejezést a rémséges háború, amikor a termelésnek legnagyobb része nem a szükségleti célokra lett használva, hanem rombolásra. Mostan azután, hogy másfél éve nem háborús célokra megy a termelés, már is a háború előtti termelési anarchiának néz elébe ez az ország. Nekünk azonban egészen mindegy, hogy milyen néven nevezik el. Nem is fontos, hogy üzleti szünet, vagy ipari pangásnak nevezik. Mindig tudtuk és számtalanszor megírtuk, hogy a technika fejlődése fogja előkészíteni a kapitalizmus sírját. A modern gépek bevonultak a termelésbe, ezáltal a tömeg- termelés megsokszorozta az áruk fölhalmozódását. A kapitalista osztály állandóan ragaszkodik a hosszú munkaidőhöz, azonfelül profitja óriási arányban nőt. Ennek következtében a munkások vásárló képessége állandóan csökken. Ma nagy feladat előtt áll az amerikai munkásság. Vagy aláfogja vetni magát az ipari fasizmusnak az eljövendő üzleti szünet alatt, vagy pedig kifogja harcolni megillető helyét és átveszi a termelő eszközöket és folytatni fogja a termelést, de már többé nem az üzleti érdekeltség számára, hamen kizárólag használatra. JEGYEZD MEG i- Ajánlja: St. Visi,—-----------------------Szicília, Olaszország legelmaradottabb része. Leginkább földművelők, elszórtan lakják, hegyes területe is elzártságot okoz, mégis a most megejtett választásoknál, kilenc kerület közül hétben a radikális egységfront, egyben a reakciós egységfront, meg a katholikus párt nyert többséget. Magyarországnak a napokban adtak vissza 25 millió dollár értékű ezüst és más történelmi és szépművészeti tárgyakat, melyeket a nyilasok a nácikkal egyetemben nyugatra cipeltek és a fegyver lerakásnál foglalták le az amerikaiak. A tőkés osztálynak sok sok millió dollárja van a rendszerének megvédésére. A szocializmusnak sok sok millió embere a kapitalizmus megdöntésére. A győzelem a szocializmus részére nem kétséges. 1945-től 1947 első negyed éve között, a lakosság megtakarított pénze 33 billióról 16 billióra csökkent. Vagyis 17 billió dollárral kellett pótolni a munkabéreket, hogy a családjainkat fentarthassuk. Ezt jelentette a kereskedelmi kamara kormány bizottsága. Tehát nem vörös propaganda, de annak is nagyon jó. 1941-ben vörös veszély helyett vörös segélyt prédikált minden politikus. Most megfordítva áll a helyzet. A régi hangok, régi alakok kerülnek felszínre. Csak is a vörös veszélyről szónokol minden politikus. Chile délamerikai államban 73 radikális és 74 reakciós képviselő van a parlamentben. így a kormány nagyon gyenge lábon áll, hol jobbra, hol balra lengedezik. Szenátor Aiken azt mondta szenátor társainak, hogy amig itt Amerikában az állami költségeknek csak egy és fél százalékát adják iskolákra, ezzel szemben Oroszországban 7 százalékát az állami költségvetésnek. Ehhez nem kell kommentár. Johnson coloradioi szenátor odavágta szenátor társainak, hogy az amerikai State Department, mint kifutó gyerek szerepet tölt be a nagy olaj társulatoknak. — Megmondta az igazat. Churchill egy erősebb és nagyobb hadseregben és fegyverekben látja a béke biztosítását. Ezzel szemben Wallace és sok más egyén, csak békés megbeszélésekben és megegyezések- Den látja a békét biztosítva. Az amerikai kongresszus tagjainak évente egyenként 15 ezer dollárt fizetnek, de ez nem elég még azon pótlékkal sem, melyeket a gyárosok és más vállalatok mint direktori, vagy más szolgálatokért adnak, hanem legtöbben gyermekeiket, vagy feleségeiket is az állami pozíciókba teszik. A michigani képviselők, John O. Dingell, George D. Sadowszky, a feleségeiket tették meg magántitkárnőjüknek, ötezer dollár évi fizetéssel, az állam számláján. Minden benfentes újságíró jelenti, hogy Truman elnök barátságos viszony megteremtését akarja Argentínával. “Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni.” így ez nagyon természetes törekvés. A nagy haszon hajsza mellett amikor sokan óriási nagy hasznot csinálnak, érdemes megjegyezni, hogy a bűnözések, csalás, lopás, gyilkosságok száma is rekordot ért el. A nagyobb bűnök száma elérte az 1,685.203 számot, ez az utóbbi tíz évben a legnagyobb szám. KIDOBOTT PÉNZ WASHINGTON — Az American Federation of Labor végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a jelenlegi munkásellenes hisztéria ellen az újságokban közzétett hirdetésekkel fog küzdeni. Erre a célra másfél millió dollárt szavaztak meg. A hirdetési kampányt Green elnök és Meany titkáron kívül a Matthew Woll, David Dubinsky és George Harrison alelnökökből álló bizottság fogja intézni. NEM HASZNÁL A KÖNYÖRGÉS NEW YORK — Az Associated Press hírszolgáltató vállalat még április 10-én kérdést intézett a National Association of Manufacturers (Gyárosok Országos Szövetsége) 16.553 tagjához, hogy hallgatnak-e Truman elnök “rábeszélésére” és hajlandók-e leszállítani termel- vényeik árát? Két hét leteltével csak 5.742 gyáros tartotta érdemesnek felelni a körkérdésre. Ezen feleletek közül is csak minden ötödik mutat arra, hogy a kérdezett cég megkísérel valamilyen árleszállítást. Az A.P. körkérdésének eredménye tehát az, hogy a gyárosoknak csak 20 százaléka vette tudomásul Truman elnök könyörgéseit, mig 80 százalék egyáltalán nem törődik vele. A NAM tagjai közül számosán megindokolták, hogy miért nem eszközölhetnek árleszállítást. Ez az indokolás egyforma mintára szabva a “nyugtalan” munkaviszonyokat említi, ami alatt azt értik, hogy a munkások a drágaság emelkedésének megfelelőleg béremeléseket követelnek.
