Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-04-19 / 1472. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. április 19. JEGYEZD MEG .----------------------—Ajánlja: St. Visi.-------------------------Az amerikai “vasfüggöny”, ha nem hiszed el hogy ilyesmi is létezik tud meg, hogy William Shirer, Frank Kingdon és sok más liberális rádió kommentátor le lett a rádióról véve és reakciósokkal helyettesitve, mert liberálisan, reakció ellenesen merészeltek beszélni. Shirer, aki még a háború előtt meglátta a náci-fasiszta veszedelmet és meg is merte Írni, most is meglátta és megmerte mondani. Amerika az utóbbi 18 hónapban több mint hét billió dollárt adott kölcsönbe vagy ajándékba a válogatott országoknak. Ez még csak a kezdet, most Törökországnak felajánlott kölcsön megnyitja az utat a nagyméretű pumpolásra, minden kis reakciós banda és ország vezérei részéről. Csak kacsintani kell és megy az amerikai adófizetők pénze. Törökországban is volt mostanában választás, de még a polgári demokraták sem vettek abban részt, mert semmi lehetőséget nem láttak egy demokratikus választásra. Nem remélték, hogy a kormány által megszabott engedelmek és megszorítások mellett, lehetne másoknak is alkalma mint, a kormány embereinek. A diktátorsággal vádolt Molotov azt javasolja, hogy a német nép szavazzon afelett, hogy fe- derációs, vagy egységes kormányt akar-e? Ezt a minta demokrata Marshall és Bevinék ellenzik legjobban, ők nem bíznak a népszavazásban, ők diktálni akarják, hogy milyen kormányforma alatt éljenek a németek. Ford, a profitrendszer legközismertebb képviselője, a munkásokból az utolsó energia egysén get is kipréselő rendszer legnagyobb mértékben való használója, aki egy emberéleten a világ leggazdagabbjai közé dolgoztatta fel magát a munkások munkaerején, meghalt. És megindult a dicsőítő hangverseny. A régi szokások szerint a halottról csak jót mondanak, de amig élt is csak a jót mondták meg róla, a rosszakat agyonhallgatták, eltakarták. Mert csak is úgy kapták a zsíros hirdetések halmazát. Most legújabban azon 300.000 ukrániai érdekében simák az amerikai lapok és hazafiak, akik Németországba menekültek a nácikkal és nem mernek visszamenni hazájukba, ne hogy kimérjék rájuk a méltó büntetést a hazaárulások miatt. Most azt akarják, hogy idehozzák be őket, mert amint állítják azok méltók az amerikai demokrácia védelmére. De nagyszerű terror fiuk lennének belőlük a vörösök ellen. Ez a fő ok. Zigler kormányzó ur, nagy baklövést csinált. A detroiti “Council of Youth Service” szervezetet vörösnek bélyegezte, de mivel sok reakciós van ezen csoport vezérei között, köztük Chester M. Culvert a gyárosok szövetségének tagja, tiltakoztak ezen vörösre festés ellen. így a nagy nyomásra, nem az igazság szempontjából, Ziegler visszakozott,és azt mondta, hogy az állami rendőrség vezetői mondták, neki, hogy mennyi sok hamis vádak és ártatlanok üldözése lesz a része a munkásoknak, uni- onoknak, de még a liberális mozgalmak híveinek is. Metaxas, a görög diktátor idejében Pál a mostani király, a fasiszta fiatalságnak volt a fővezére a háború előtt, valamint felesége, aki német hercegnő, még a háború alatt is a náci vezérek képeit biggyesztette ki a cairoi otthonukban az angolamerikai tisztek bosszantására, de a tény, hogy nagyon sok rokona nagy és befolyásos náci tiszt volt. És mindketten, férjével együtt, azokkal érzett . . . és érez ma is. McArthur naponta hadi felvonulást rendez Japánban. Éppen a héten, amikor ott választások vannak. A teljes hadifelszereléssel felvonuló amerikai hadsereg, figyelmeztetés a japán népnek, hogy jó lesz nem a vörösökre szavazni, akik ellen Truman elnök, McArthurnak a főnöke, hadatüzent. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található s dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket ftrade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai he- süntessék a_ munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért. tisztességes napi • munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR RENDSZERREL^ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpnsztult. Az ipari szervezkedéssel a» íj társadalom szerkezetét építjük u régi társadalom keretein belül A TRUMAN DOKTRÍNA KÖLTSÉGEI (Folytatás az 1-sö oldalról) fák annak a gondolatát, hogy Oroszországgal meg is lehetne egyezni. Ehelyett mindenáron a beavatkozást sürgetik, ha az mindjárt el is pusztítja a United Nations szervezetet. Pedig ezt a szervezetet most már semmi mással sem lehet helyettesíteni., A görög hegyekben harcoló guerilla csapatokról még soha senki sem állította, hogy nem görögök, hanem más nemzetiségűek. Hogyan lehet tehát azt állítani, hogy a görög kormányt külső országok támadása éri?” A Colorado államba való Edwin C. Johnson, ugyancsak demokrata szenátor Törökországot támadta a vita folyamán. Elmondotta, hogy Törökország a háború alatt mindkét félnek hizelgett, minkét féltől háborús felszerelést és financiális támogatást csalt ki. “Most úgy néz ki”, — mondotta Johnson szenátor, — “hogy megint amerikai felszereléssel és pénzzel fogjuk segíteni azt a kormányt, amelyik a háború alatti kétkula- csos (double-crossing) viselkedésével segítette meghosszabbítani a háborút, tehát segítséget nyújtott sok ezer amerikai életének a kioltásához. NAGY SZÉLVIHAROK AMERIKÁBAN WASHINGTON — Az a nagy tornádó, amely április 9-én Texas és Oklahoma államokban 111 embert ölt meg, egyike volt Amerika legnagyobb szélviharának, noha voltak olyanok, amelyek több emberáldozattal jártak. Az Associated Press jelentése szerint 1884 óta, — amióta az ilyen viharokról feljegyzést vezetnek, a nagy szélviharok az Egyesült Államok középnyugati részében körülbelül 3000 embert pusztítottak el. Az American Red Cross jelentése szerint legtöbb áldozata volt az Illinois államból a Gulf of Mexico irányába vonuló tornádónak 1884 február 9-én, amely alkalommal 800 ember veszítette életét és igen sokan megsebesültek. Az utóbbi évek nagyobb viharai a következők: 1932 március, havában a déli államokban, 372 halott; 1936 tavaszán több egymásutáni vihar a délkeleti államokban, 352 halott; 1944 junius havában, West Virginiai és Pennsylvania államokban, 107 halott; 1945 április havában, Kansas és Oklahoma államokban, 110 halottal. BÉREMELÉS AZ ALUMINIUM IPARBAN PITTSBURGH — Az Aluminum Corporation of America nevű cég, amely teljesen uralja az aluminium ipart, 10 centes órabér emelésben egyezett meg az Aluminum Workers Union (AFL) szervezettel. Az egyezség azonban csak körülbelül 8000 munkást érint. Ennek a cégnek több mint 25.000 alkalmazottja a CIO unionhoz tartozik, akikkel a béremelésre vonatkozó tárgyalások csak a jövő héten kezdődnek. STASSEN-STALIN TALÁLKOZÓ MOSZKVA — Az itteni diplomata körökben sok pletykára adott okot, hogy Stalin miniszterelnök kihallgatáson fogadta az átutazóban lévő Harold Stas- sent, akit mint a republikánus párt elnökjelölt aspiránsát említik, mielőtt Marshall külügyminisztert fogadta volna ily kihallgatáson. Ebben az ügyben a Kremlin részéről is nyilatkozatot adtak ki, amely szerint Stalin fogadta Stassent, mert ez utóbbi kérte az ilyen kihallgatást, Marshall ellenben még nem kért találkozót. RAVASZ KIS TERV MÜNCHEN, Németország — A “Storm Troop” tisztekből alakult “Szabadság és Béke” nevű földalatti náci szervezet vezetőinek tárgyalásán a vádlottak egyike, Herman Figer elmondotta, hogy a szervezet tagjai biztosra vették, hogy a Nyugat (ami alatt Angliát és Amerikát értik) meg a Szovjet Union között hamarosan háborúra kerül a dolog. A “Szabadság és Béke” szervezetnek az volt a célja, hogy fegyveres erőt gyűjtsön és a Nyugat meg az oroszok között folyó harcban beavatkozzon, de már csak akkor, amikor biztosan látható lesz, hogy melyik győz. így a győzők oldalán mint “szövetségesek” kerültek volna ki ebből a háborúból és követelhették volna a “győzteseknek” kijáró minden jogokat és előnyöket. NEM JELENTEK MEG A KIHALLGATÁSON WASHINGTON — Richard N. Nixon republikánus képviselő ajánlatára bíróság elé fogják állítani Eugene Dennist, az amerikai kommunista párt titkárát, továbbá Gerhardt Eislert, akit nem engednek visszamenni Ausztriába és Josephon, New Jersey államban lakó ügyvédet, mert nem jelentek meg a bizottság előtt, hogy kikérdezzék őket. Dennist Daniel Lapidus nevű ügyvéd képviselte, aki bejelentette, hogy Dennis, meg a többiek nem jöttek el, mert úgy tartják, hogy az alsóház “Commitee on Un-American Activities” nevű bizottsága, a törvény értelmében nem jogos arra, hogy bárkit is rendőri utón maga elé idézzen. Dennis és társai úgy tartják, hogy úgy ez, mint a többi hasonló kongresszusi vizsgálóbizottság csak “kérhet” egyeseket arra, hogy a bizottság előtt megjelenjenek és tanúvallomást tegyenek. A megjelenés azonban nem kötelező, hanem pusztán a beidézett tanútól függ, hogy megjelenjen-e vagy sem. Miután erre még eddig nem volt bírósági döntés, Lapidus bejelentette, hogy elább a bíróságnak ebben a kérdésben kell dönteni. A “boszorkányokat üldöző” bizottság tagjai, de különösen Rankin képviselő nem igy látják a dolgot és azért azt akarják, hogy az idézésnek nem en- gedelmeskedőket az ügyvédjeikkel egyetemben a kongresszus elleni összeesküvés cimén kell a bíróság elé állítani.
