Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-04-12 / 1471. szám

1947. április 12. BÉRMUNKÁS 7 oldal A görög polgárháború (Vi.) Mát két éve, tehát még a háború befejezése előtt, nem a nácikat kizavarni, hanem a vörösöket leszerelni, Görögor­szágba küldték az angol hadse­reget és még most is ott van. Most már hivatalosan elismerik, hogy ott polgárháború dühöng, mely nem hogy kisebb, hanem nagyobb mértéket ölt. Az ango­lok ezt látva, már szeretnének onnan menekülni. De azt elisme­rik és hivatalosan megmondták az amerikaiaknak, hogy ha ők onnan kivonulnak, akkor a vö­rösök veszik át a hatalmat és a király őfenségét az isten sem fogja tudni a trónon megtarta­ni még egy hónapig sem az an­gol fegyverek segitsége nélkül. Persze a királlyal minden más ócskaság és a reakció is a lom­tárba kerülne. Hogy milyen költséges üzlet ez a királyi támogatás, az ame­rikai jelentés szerint, már ed­dig az utóbbi két évben 400 mil­lió dollárt adtak a görögök tá­mogatására, részben “Lend lea­se”, részben “UNRRA”, de leg­nagyobb részben mint kölcsönt, melyet soha sem számítanak megkapni. Most Truman elnök és társai ajánlották, hogy az összes költségek fizetését vegye át Amerika, mely évente 250 millió dollárt tenne ki, csak a véres üzleti részt, a nyers erő­szak használatát szolgáltassák az angolok. Mert amint mond­ják, csak is igy tudják ezt a szerencsétlen országot az angol­amerikai járszalagon megtarta­ni. Vagy amint vezércikkekben Kínával kapcsolatban mondták, csak bábunak használni a politi­kai csatározásokban. így a hat millió lakosú Gö­rögország már közel egy billió dollár kölcsönt, ajándékot ka­pott a háború óta. De Csehszlo­vákia, Lengyelország vagy Ju­goszlávia, még azt az ötven mil­lió dolláros kölcsönt sem kapta meg, melyet kértek a múlt év közepén, hogy amerikai hadi dolgokat tudjanak vásárolni, melyekből nagyon sok megy tönkre most Európában. Ezzel azt is megmutatták, hogy kiket gyűlölnek az angol-amerikai urak, nemzetközi bankárok, akik a pénzes zsákokon ül­nek és csak kedvenceik részére markolnak bele. REKVIRÁLNAK Mindezen nagymérvű támoga­tás mellett, Görögországban van ma legnagyobb nyomor, mert az odaadott kölcsönök, se­gítségek legnagyobb részét arra adják és használják fel, hogy a termelő munkásságot leverjék, gyilkolják. És a polgárháború idején minden országban, úgy Görögországban is, mindkét ha­dakozó fél rekvirál, ottan szedik össze a szükséges élelmiszert, ahol találják. A falvakban en­nek következtében a görög föld­műves sem mer vetni, termelni, mert egyik fél sem fizet az ily rekvirált dolgokért, vagy ha fi­zetnek is, csak értéktelen pénz­zel. Mert még a magyar inflációt is utolérte a görög pénz értékte­lenség. Ezt nem a külföldi se­gély elmaradása, hanem éppen annak a bősége okozta, mivel az országot a polgárháború rom­boló rémségei elé állította. így annak a pénznek, melyet az a kormány nyomtat, nincs értéke, nem bíznak benne. Minden segély dacára, azt amit a görögök akarnak, nem kapják meg. Ezt a napokban kö­zölt felvételek alapján mutat­ták be, amikor több százezer görög tüntetett, követelte, hogy az angol csapatokat vonják ki az országból és akkor rendezze­nek újabb választásokat. Ezt Anglia, Amerika és a királyi kormány sem merné megtenni, mert tudják, hogy akkor elbuk­nak. De ezt leginkább követeli a görög nép és amig ezt meg j nem teszik, addig ott nem lesz béke, rend és termelés. Ahol ezek a tényezők nem találhatók, ott nagy a nyomor és a harc, minden kölcsön, segély és támo­gatás dacára is. A sok-sok ame­rikai milliók nem fogják megol­dani a helyzetet, csak még job­ban elmérgesitik, amint Kíná­ban is tették. Az ilyen közismert és a népe­ik által megutált reakció támo­gatását, szinte természetesnek találják az amerikaiak, dacára hogy a sikertelenség már a múltban is általános volt, amit az olasz, lengyel, jugoszláv, kí­nai francia és számtalan más esetek bizonyítják és ez lesz a részük Koreában, valamint Gö­rögországban is, mentői jobban erősködnek, hogy ezeket a vé-> rengző fenevadakat a népeik nyakán tartsák, annál jobban tömörítik a népet ellenszegülés­re. Mert már nem lehet őket annyira elnyomni, hogy semmi reményt ne láthatnának a fel- szabadulásra, leginkább akik­nek már olyan megértő és segí­tő szomsézdjaik lesznek, mint a görög nép is számíthat. Vagy ahol már a társadalmi forrada­lom, ha késve is, de olyan erő­ket gyűjtött össze, hogy nem lehet többé lecsapolni, megsem­misíteni. AZ ADÓFIZETŐK TERHÉRE Sőt nagyon ébresztő hatással lesz majd az amerikai adófize­tőkre is, ezen billiók kidobálása csak azért, hogy a reakciót, a nemzetközi bankárok kedvence­it, csatlósait hatalmon tartsák. Mert ha sikerülne, akkor még az elnyomott népekkel megfizettet­hetnék a költségeket. De ha nem sikerül, amint több esetben már nem is sikerült, akkor nem igen fogják visszafizetni a billi­ókat, melyeket az elnyomatá­sukra adtak az amerikai banká­rok és a kormány az adófizetők pénzéből. így a mai, átlag 35 cent egy-egy dollár utáni adót, hamarosan megduplázhatják és több mint félét a keresetünknek adókba fogják elszedni. Ez talán minden alvó polgár­társra, legnagyobb ébresztő ha­tással van, a nagy adók lefize­tése. Ezt itten nagyban használ­ni a jövőben minden politikai ígérgetések dacára. Mert azo­kat a kidobott billiókat be kell hajtani valahonnan. És legjobb fizető alany a jámbor adófizető polgár, amig fel nem ébred, mert mentői nagyobb a teher, annál hamarább összeroskad alatta. Az ilyen reakció támogatása az egész világon megmutatja a népeknek, hogy nagyon össze kell nekik fogni azok ellen, akik mostan az angol-amerikai ban­károkkal, a múltban pedig a ná- cikkel szövetkeztek, hogy féken tartsák a saját munkástömegei­ket. így könnyebbé tették a ra­dikális munkásoknak kimutatni, megértetni a néppel, hogy nem (lehet béke, az angol-amerikai fegyverek alapján és azokkal, akik őket otthon is állandóan kizsákmányolták, elnyomták. Nem lehet béke amig az ország egyik része ur, a másik dolgozó és amig éhség és nélkülözés van a dolgozók között, de fényes jó­lét, dőzsölés, mulatás a parazita osztály tagjai között. TRUMAN ELNÖK NEM FÉL A KOMMUNIZMUSTÓL WASHINGTON — Truman elnök nem fél attól, hogy az amerikai kormányt a kommu­nisták meg fogják dönteni, je­lentette ki az újságíróknak a legutóbbi sajtókonferenciáján, amikor megkérdezték, hogy mi­ért adta ki azt a rendeletet, hogy a kormányhivatalokat meg kell tisztítani a kommunistáktól. Truman hivatkozott egy le­vélre, amit a multkorában irt a kommunizmus ellen ácsárkodó George Earle, volt pennsylva­niai kormányzónak, aki a kom­munisták elleni akcióra sürget­te az elnököt. Ebben a levelében Mr. Truman a hazai (amerikai) kommunizmust mumusnak (bu­gaboo) nevezte. Az események azonban azt mutatják, hogy dacára ezen fel­fogásának sietett eleget tenni Earle és társai kívánságának. AKIKET NEM LEHET BECSAPNI BOMBAY — A napokban el­hunyt Nizamuddin Querishi iz- lam újságszerkesztő és kiadó­ról beszélik, hogy évekkel eze­lőtt megsajnálta a szegény né­peket, akik nem olvashattak jó újságot, miután képtelenek vol­tak megfizetni a napilapnak 18- 20 “pie”-t kitevő árát. (Egy “pie” körülbelül egy-hatoda az amerikai centnek). Hogy segítsen a szegényeken, a város szegényebb részébe kül­dött lapokat egy “pie”-ért adta. Két hét múltán azonban abba kellett hagyni ezt a kísérletet, mert az olcsó lapot senki sem vásárolta. Az olvasók képtele­nek voltak elhinni, hogy akad­jon olyan bolond, aki egy “pie”- ért is ugyanazt adja, mint 18-20 “pie”-ért. PONYVA LETT A NÁCI ZÁSZLÓBÓL WHITE PLAINS, N.Y. — Joe Magaletti szobafestő két nagy náci zászlót használ ponyva he­lyett a munkájánál. Ezt a két zászlót a Rhineland területen folyó ütközetek idején kerítet­te, amikor mint őrmester vett részt a harcokban. Érdekes Magalettinek az a megfigyelése, hogy az igazi anti- nácik nagy előszeretettel tapos­nak a zászló horogkereszt jelvé­nyére és valóságosan élvezik, hogy sáros cipőiket a náci zász­lóba törülhetik. Azonban akad­nak olyanok is, akik amikor a svastikát meglátják, nagyon gondosan elkerülik, nehogy rá­lépjenek. Joe azt mondja, hogy azok valószínűleg náci szimpati­zálók. Egyébiránt Magaletti úgy tartja, hogy a náci zászló ren­delésében nem történt semmi lényeges változás azzal, hogy ponyva lett belőle, — hiszen az­előtt is csak rengeteg piszkot takart. NAGYON SOKAT KÖVETEL­TEK NEW HAVEN, CONN. — A Winchester Arm kompániához tartozó Olin Industries pár hó­nappal ezelőtt 300,000 dollár kártérítési port indított az Elec­trical, Radio and Machine Work­ers (CIO) Union 282-es lokálja ellen, mert a munkások sztrájk­ba mentek a törvény által előirt 30 napi bejelentés nélkül. Hosz- szas tárgyalás után, éppen mie­lőtt az ügy az esküdtek elé ke­rült volna, a cég és a union ki­egyeztek úgy, hogy a vádlottak­ként szereplő 17 tisztviselők tiz tiz dollárt fizetnek. így a kom­pánia 300,000 dollár helyett csak 170 dollárt kapott. HÚSVÉTI HANGULAT Kilakoltatták a beteg, két gyermekes anyát NEW YORK — Mrs. Olga Coliért, két gyermek anyját há­rom héttel ezelőtt sürgősen kór­házba kellett szállítani. A gyer­mekeket addig a rokonok vették magukhoz. Nagypénteken a U.S. Marshall jelent meg a Broome St. 127 szám alatt lévő házban, ahol az asszony lakik és kihord- ták az utcára a beteg asszony bútorait, mert két hónapi lak­bérrel, összesen 32 dollárral hát­ralékban volt. A posta-hatóság megkívánja, hogy ott, ahol a város zónákra van osztva, a lakosság a ZÓNA SZÁMÁT TÜNTESSE FEL A LEVELEIN hogy az ilyen he­lyekre MENŐ levelekre is nem­csak a hozzánk küldött levele­iken, de MINDEN LEVELÜ­KÖN jelezzék a város mellett a zóna számot. Ezzel gyorsítják a posta forgalmát. A BÉRMUNKÁS FENTARTÄ- SÄHOZ AZ ELŐFIZETÉSÜ­KÖN KÍVÜL HOZAJÁ- RULTAK április 5-ig: J. Roskovics, New York .... 5.00 M. Földi, Detroit............... 1.00 J. Widlicska, Cincinnati .... 2.00 Bérm. Olv., Bruswick ...... 30.00 A. Klein, Buffalo .....................50 A. Miklós, Chicago ........ 2.00 J. Mácsay, Detroit _____ 2.50 S. Gafrik, Chicago ........... 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 1.00 A. Bukovszky, Berwyn..... 2.00 J. Asztalos, Phila................ 1.50 St. Szedlák, New York __ 2.00 R. Klinkó, Cleveland ___ 2.00 P. Csorba, New York ___ 1.00 St. Juhász, Akron ..................50 St. Kecskés, Ferndale ..... 2.00 S. Bihary, Newark ........... 4.00 Wendel Carl, Cleveland .... 1.50 A. Csury, Akron ............... 1.00

Next

/
Thumbnails
Contents