Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-04-05 / 1470. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. április 5. A Wall Street ügynökei a moszkvai konferencián (Vi.) Az orosz vezetők, de ál­talában minden ország vezérei és a munkásság örvendhet azon ténynek, hogy John Foster Dul­les, a Wall Street megbízottja, személyesen vesz részt a moszk­vai konferencián. Ha valaki más, akár választott képviselő, akár kormánymegbízott, akik nincsennek olyan szoros kapcso­latban a Wall Streettel szólalna fel a Wall Street érdekében, ak­kor arra rámondhatnák, hogy csak fogadatlan prókátor. De Mr. Dullest, direkt a Wall Street fizeti, még pedig olyan jól, hogy többet kap egyedül, mint az ösz- szes többi amerikai delegátus, beleértve Marshallt is. így megláthatja mindenki, hogy mit akar a Wall Street. Ez éppen olyan cselekedet volt, mintha Bevin elvitte volna Churchillt, hogy az angol ban­károkat, torykat és tőkéseket képviselje. De mivel itten a Wall Streeten van a világ bankárai­nak a központja, igy még lénye­gesebb, hogy ezek vannak di­rekt képviselve Dulles elvégzi Churchill helyett is a nemzetkö­zi bankárok védelmét. Az a hi­vatása, úgy itthon, mint a nem­zetközi téren, hogy a nagy tőkét védje minden oldalról. Amig a politikusok ,mint köz- tisztviselők, az ország érdekeit volnának hivatva védeni, na­gyon nehéz lett volna bebizonyí­tani, hogy direkt a Wall Street- nek dolgoznak, amint sokszor bizonyosnak látszik, igy Mr. Dulles nem tagadhatja, nem is kétséges. Mint a háború ideje- beli (dollár egy évre) fizetett iparfejedelmek, úgy ő is csak annyit kaphat, ha kap a kor­mánytól, ellenben a tőkések bő­ségesen megfizetik a munkáját. És az egész világ előtt el van is­merve, hogy legalább is az utób­bi 20 évben, csak is a Wall Stre­et védőügyvédé, szócsöve, hiva­talos ügynöke volt. Amig a múltban ezek a nem­zetközi bankárok megbíztak a fogadatlan prókátorokban, poli­tikai megbízottakban, most már annyira kényesnek látják a helyzetet, hogy a legjobb és di­rekt megbizottukat kellett vagy találták szükségesnek elküldeni, hogy az érdekeiket megvédje. Éppen ez teszi örvendetessé azt, hogy le kellett nekik a leplet dobni, már annyira fontosnak tartják az omladozó tőkés rend­szer védelmezését. Valamint minden ország emberei, munká­sai láthatják, hogy kik és miért fogják védeni a német iparfeje­delmeket, valmint minden olyan reakciós csoportot, amelyek még hűen szolgálják a Wall Streetet és a rendszert, mely a világnak ezen leghatalmasabb és mondhatni utolsó mentsvára képen próbálnak megtartani és megerősíteni. így valahányszor Mr. Dulles kinyitja száját, vagy súgni fog Marshallnak, vagy mint a kínai ügyben is Marshall időt kér, hogy meggondolja, megtárgyal­ja a dolgot tanácsadóival, Dul- lessal, akkor mindenki tudhat­ja, hogy a Wall Street ügynökét fogják megkérdezni, mielőtt ha­tározhatnak. Mind a mellett a Wall Street tartja a pénzes zsá­kot kontrolja alatt és azok az országok, kapnak egy pár száz milliós adományt, melyek nekik szót fogadnak és azok még mil­liós kölcsönöket sem fognak kapni, melyek a nagytőkét pró­bálják lerázni a nyakukról. Azt is tudja minden újságol­vasó, hogy Dulles-Churchill és sok más tory és nemzetközi bankárok ügynöke, egy orosz ellenes szövetséget akarnak ösz- szehozni, melynek az éle min­denfelé a szocialista törekvések ellen irányulna. Olyan szövetsé­get, melyet a nagytőke feltudna használni mint eszközt, a befek­tetéseit megvédeni mindenfelé. Ezen készülő szovjet ellenes szö­vetséget nagyban támogatják úgy az angol, mint az amerikai reakciósok. Ez egy része a mos­tani görög krízisnek. Valamint Törökország megmentésének, a kínai, koreai, majd később az olasz francia kríziseknek, me­lyeket biztosra vesznek és amint nyíltan kimondták, hogy nekik segíteni kell minden olyan or­szágot, csoportot, mely SZOV­JET ELLENES. Ezideig csak a Wall Street titkos ügynökei, most már nyíl­tan a legközismertebb ügynökei végzik ezt a szervezési munká­latokat minden olyan ország el­len, melyek a köztulajdon rend­szerét próbálják megvalósítani, így csak a vakok nem fogják látni mi és kik által készül. A DRÁGA NADRÁG NEW YORK — A new yorki rendőrség három speciális ren­dőrt adott a Baroda (India) Ma- harata védelmére, amig New Yorkban időzött, mert a Maha- rata olyan nadrágban járt, amelyre 50,000 dollár értékű drágakő volt rávarva. A new yorki rendőrség attól tartott, hogy valaki még lehúzza a Ma- harataról a drága nadrágot és a fenséges ur nem valami jól mutatott volna alsó nadrágban, a drága gyöngyök nélkül. ANGOL SEGÍTSÉG A GÖRÖ­GÖKNEK LONDON — Az angol kül­ügyminisztériumban beismerték, hogy Anglia úgy financiális, mint katonai segítséget is adott a görög kormánynak arra, hogy tavaszi offenzivát kezdjen az északi hegyekbe vonult guerilla csapatok ellen. Ezen beismerő adatok szerint nem csak kisebb fegyvereket, hanem “Spitfire” repülőgépeket és tankokat is küldtek Görögországba. AMIT MÉG EGY KÉPVISELŐ SEM ÉRT WASHINGTON — Az Ohio államba való Bender kongressz- man a görög-török kölcsönnel kapcsolatban az alsóház vitáján többek között ezeket mondotta: “Mint az amerikai nép általá­ban, úgy én is megértem, hogy az éhező népeknek miért kell eledelt adni; a ruhátlanoknak miért kell ruhát adni, de hogy miért kell azon népeket az an­gol birodalom fentartása érde­kében egy újabb világháborúra lekötni, azt nem értem. És azt sem, hogy miért kell nekünk a világ összes azon gazembereit lekenyereznünk, akik a kom­munizmus ellen rikoltoznak ?” PARISBAN IS TILTAKOZTAK PARIS — Március 24-én, hét­főn, körülbelül 200,000 ember hagyta abba a munkát két órá­val hamarább, hogy résztvegye- nek a nagy tiltakozó népgyiilé- seken, amelyeken a szónokok éles szavakkal Ítélték el Tru­man elnöknek a görögök és a törökök felfegyverzésére tett ajánlatát. A szónokok szerint az amerikai imperializmus egészen a fasiszta módszereket kezdi kö­vetni. AZ IMA NEM ELEGENDŐ PROVIDENCE, R. I. — A Bristol Shoe Manufacturing Company felfogadta Dale D. Dutton methodista papot, hogy a gyár munkásait a “jó keresz­tény életre oktassa”. Ez azt je­lenti, hogy a pap beszélje tele az emberek fejeit, hogy legye­nek megelégedettek. A cég tel­jes évi fizetést ád a papnak, aki igy már nem is tart istentiszte­letet, hanem csak a munkások­nak “dumál”. AMERIKAI REPARÁCIÓ MOSZKVA — A külügymi­niszterek tanácsán az amerikai küldöttség bejelentette, hogy az Egyesült Államok eddig körül­belül 275 millió dollárt kitevő jóvátételt kapott Németország­tól. Ebből 250 milliót hajókban és hajó felszerelésben, 150 mil­liót amerikai német vagyonban, 5 milliót ipari felszerelésben, 10 milliót pedig “közvetlenül” ka­pott. SOK PÉNZ KELL A GÖRÖ­GÖKNEK WASHINGTON — John J. McCloy, a “World Bank” igaz­gatója jelenti, hogy a görög kormány 500 millió dollár köl­csönt kért ettől a banktól. Len­gyelországot leszámítva, amely 600 millió dollár kölcsönt kért, Görögország kérte a legtöbbet az eddig kölcsönért jelentkező országok közül. New York államban törvényt hoztak, hogy most már hitelben is adhatnak szeszes italokat, — másszóval kontóra is be lehet rúgni. Ha a rossz ital fejfájást okoz, akkor a hitelbe vett ital nagyon rossz lehet, mert a vá­sárlójának sokáig azért fáj a feje,' hogy miből fogja kifizetni az arat. TERJED A FAJGYŰLÖLET COLUMBUS, Ohio — A CIO szervezet Nevelésügyi Kongresz- szusának néhány delegátusa a Neil House étkezőjébe ment lunchra, ahol azonban nem szol­gálták ki őket, mert néger dele­gátus is volt közöttük. Miután ezt felemlítették a konferencián, másnap, vasárnap a kongresz- szus 150 delegátusa ment el az étterembe, ahol reggel fél nyolc­tól délután 4 óráig hiába vár­tak, hogy kiszolgálták volna őket. Az étterem vezetője azt mondotta, miután a delegá­tusok között négerek is voltak, a pincérnők hazamentek. A CIO nyilatkozatában rá­mutatott arra, hogy a “Flemish Room” név alatt is ismert étte­remben ki van függesztve Lin­coln arcképe, “de a Lincoln szel­leme hiányzik abból az intéz­ményből.” KÜLFÖLDIEK SEGÍTÉSE WASHINGTON — A keres- kedelmügyi minisztérium jelen­tése szerint amerikaiak az el­múlt 1946-os évben 296,9000.000 dollárt küldtek külföldre bará­toknak és rokonoknak. Az ugyanily célra küldött csoma­gok értékét 125,500,000 dollár­ra becsülik. 1946-ban tiz és fél millió dollárral küldtek többet, mint az előző évben. Ennek az összegnek körülbe­lül a fele, 143,800,000 dollár ment Európába, 86,500,00 Ka­nadába és Dél-Amerikába, 60 millió dollár Ázsiába, 1,900,000 dollár Afrikába és 4,700,00 dol­lár Ausztráliába és a Csendes tengeri szigetekre. Görögország, amely most a nagy kölcsönt kéri, 11,000,000 dollárt kapott. Ezzel szemben a sokkal nagyobb Oroszországba csak 600,000 dollárt küldtek. SZTRÄJKTILALOM NEW YORK ÁLLAMBAN ALBANY, N. Y. — Dewey kormányzó a szervezett mun- aláirta a Condon-Wadlin tör­vényjavaslatot, amely eltiltja a kásság tiltakozása dacára is közalkalmazottakat a sztrájk­tól. Ezen állami törvény ki­mondja, hogy a sztrájkoló köz- alkalmazottak automatikusan elveszítik munkájukat. A tör­vény hatáskörébe tartoznak a tanítók, a városi és megyei al­kalmazottak, villamos közúti és egyéb szállítási alkalmazottak, ha a vállalat városi vagy állami kezelésben van. ÉPITŐGÁRD A 1946-47-ik évre J. Bercsa, Los Ang............. 2.00 Birtalan L., Cleveland..... 5.00 Buzay J. Cleveland........... 4.00 L. Decsi, Akron ................ 5.00 Farkas J., Akron .............. 5.00 Feczkó J., New York....... 2.00 Fodor J., Cuy.’Falls ..........10.00 L. Gáncs, Carolina ............12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland........... 6.00 Hering P., Buffalo ............ 8.00 Kollár J., Cleveland .......... 4.00 Kucher A., Pittsburgh ___ 7.00 Kovach E., Cleveland....... 2.00 Lelkó A., Pittsburgh ____ 5.00 Lefkovits ^.ajos, Cleveland 6.00 Mácsay J., Detroit ______ 6.00 Mogor J., Cleveland ____ 3.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Molnár A., Cleveland ____ 5.00 Munczi J., Cleveland ........ 2.00 Pika P., Chicago ................ 5.00 Páll L., Ambridge- ........... 6.00 J. Policsányi, Elm Grove 5.00 J. Reppman, Detroit .......... 6.00 Z. Revesz, Hollywood........12.00 Szigeti E., New York....... 2.00 A. Székely, Cleveland___ 6.25 St. Visi, Detroit................. 6.00 Vizi J., Akron ................... 7.00 Zára J., Chicago ................ 6.00

Next

/
Thumbnails
Contents