Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-04-05 / 1470. szám

1947. április 5. BÉRMUNKÁS ■ MUNKA KÖZBEN--------------------------(gb) ROVATA-------------------------­ROKONLELKEK A napokban az amerikai nagy lapok első oldalainak nagy cím­sorai ordították világgá, hogy Herbert Hoover ex-elnök a né­met gazdasági élet helyreállítá­sát sürgeti, mert mint mondot­ta, máskülönben az éhező német népet nekünk kell eltartani. Ho­over urnák fáj a szive az éhező, szenvedő németekért; az a jó szive, amely nem dobogott gyor­sabban midőn Washingtonból katonasággal verette ki a bo­nuszt kérő veteránokat; vagy az a jó szive, amelynek sugala- tára éhhalálra Ítélte a forradal­makon átment Magyarorszá­got 1919-ben. Igaz, hogy jóval később a münichi paktum után, sőt még a második világháború idején is náci Németország igen jó barát­jának tartotta Hoovert. Hitle- rék lesték minden szavát, és rék lestek minden szavát és azonnal kinyomatták az általuk kontrolált sajtóban és leadták rádió állomásaikon. Máskor vi­szont az amerikai antifasiszta sajtó mutatta ki, hogy Hoover ur, ez a kiváló amerikai patrió­ta, valójában a nácik által világ­gá kürtőit jelszavakat ismétel­geti. Azért említem fel most ezt a dolgot, mert ugyanaz nap, ami­kor Hoover ur nyilatkozatát kö­zölték a lapok, annak a nyilat­kozatnak a lényegét hozták egy integritásának védő eszközeit modernizálja.” Törökország tehát kimondot­tan a hadsereg modernizálására kért és kap 150 millió dollárt. Vájjon miért oly szívügye az Egyesült Államoknak, hogy Tö­rökország az egymilliós hadse­regét a legmodernebb gyilkoló eszközökkel lássa el? Ennek a magyarázata két irányban található meg. Az egyik, hogy a Dardanellák Tö­rökország fenhatósága alatt . vannak és Szovjet Oroszország­nak ez az egyetlen vizi útja a Földközi tengerre. Oroszor­szág ismételt kísérletet tett ar­ra, hogy ezt a kijárót felszaba­dítsa. Anglia és az Egyesült Ál­lamok azonban minden lehetőt elkövetnek, hogy ezt megakadá­lyozzák és az orosz hajók csak a félvilág megkerülésével érhes­sék el az európai partokat. Eb­ben Törökország jó eszköznek bizonyult és kinevezték “demok­ráciának”, amelyet minden esz­közzel meg kell védeni az orosz totalitär törekvés ellen. A másik oka Törökország fel- fegyverezésének, a közel keleti olajforrásokban található meg. Mint ismeretes, Anglia és az Egyesült Államok olajbárói nagy összegekkel vannak érde­kelve ezen olajforrásokban. Ezen olajforrásoknak nagy sze­repe lesz a harmadik világhábo­rúban és a milliós török hadse­reggel igyekeznek biztosítani, hogy ezek a források Oroszor­szág részére elérhetetlenek le­gyenek. Truman beszéde előtt pár nap­pal, a Standard Oil Co. elhatá­rozta, hogy újabb 300 millió dol­másik cikkben is, noha nem oly prominensen, mint a kiváló bá­nyarészvény spekuláns ex-elnö- két, bár ez a másik cikk sokkal érdekesebb volt. ÚJRA KEZDIK A “BUND” MOZGALMAT Ez a másik cikk John Mc­Dowell, Pennsylvania államba való republikánus képviselőtől ered, aki tagja az alsóház hír­hedt Un-American Activities bi­zottságának. Ez a régi Dies bi­zottság, amelyet “boszorkányo­kat kereső bizottságnak” is csú­folnak, mert mindazokra, akik valami oknál fogva nem tetszet­tek a bizottság vezetőinek, rá­fogták, hogy kommunista, vagy legalább is azokkal szimpatizá­ló. Ez a John McDowell talán va- valmivel lelkiismeretesebb, mint a bizottság többi tagja, mert ko­molyan veszi, hogy a bizottság­nak nem csak a kommunistákat, hanem a fasisztákat is meg kel­lene vizsgálni. Azért, amikor egy vidéki lapban meglátott egy hirdetést, amelyben egy volt bundista, aki mostanában sza­badult ki a börtönből, találkozó­ra hívta ismerőseit, elhatározta, hogy ő is elmegy a gyűlésre. És mint ahogyan számított, valóban amerikai német nácik gyűlésére bukkant. Mint a la­pokban beszámolt, körülbelül százan jelentek meg ezen a gyű­lésen, hogy újból megalakítsák lárt fektetnek be ezen olajfor­rásokba — bár ezt Truman nem mondotta — és ezen befektetést meg kell védelmezni. Azonban, hogy egyelőre az imperialista törekvést palástolják és még egy ideig a “demokrácia” álar­cában tündökölhessenek, a tö­rök hadsereg ezt a célt is szol­gálni fogja, mert ez “területi in­tegritás” védelmezése. VIGYÁZAT, VESZÉLY Régi közmondás, hogy “akit az istenek elakarnak veszíteni, előbb az eszét veszik el” és ez jelképezi ma a kapitalizmus vi­selkedését. A fejlődés törvényei ellenére, a kapitalizmus úgy in­tézkedik, mintha örökidőkig uralni akarná a világot. Pedig minden őrült rugkapálódzása dacára, napjai megvannak már számlálva és át kell adja helyét egy humánusabb, tökéletesebb társadalmi rendszernek. A világ dolgozóitól függ, hogy a kapitalizmus távozása és az azt felváltó rendszer megvaló­sulása, mily pusztítást visz vég­be sorainkban. Ha a kapitaliz­mus szabja meg az átalakulás körülményeit, a munkásosztály belátható időn belül egy újabb és borzalmasabb világháború pusztításáéinak néz elébe. Ha azonban ezt a veszélyt elakarja kerülni a világ munkássága, ak­kor nem bízza a kapitalizmusra az átalakulás módozatait, ha­nem szervezkedik Egy Nagy Szervezetbe, ott ahol szervezett erejének hatalma van — a ter­melés szinterén — és megálljt kiált a kapitalizmus őrült fegy­verkezésének, amig nem késő. 3 oldal KERÜLETI ÉRTEKEZLET CLEVELANDON A Bérmunkás olvasói Cleveland körzetben ÁPRILIS 20- án, vasárnap reggel 9 órai kezdettel KERÜLETI ÉRTEKEZ­LETET tartanak a Bérmunkás, 8618 Buckeye Roadi iroda helyiségében, amelyen megbeszélik a lapnak újabb terjesz­kedési lehetőségeit. A Bérmunkás olvasóit ezúttal is meghívjuk erre a kon­ferenciára. Ugyancsak kérjük azokat, akik munkájuk miatt nem tudnának személyesen eljönni, hogy a lapra és annak ter­jesztésére vonatkozó javaslataikat postán küldjék el az ér­tekezleten való megbeszélésre, Tisztelettel, a BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. a náci mozgalmat New Yorkban és más keleti városokban is, mert mint mondották, Chicagó­ban és más helyeken már újból felélesztették a Bund-ot. (Ger- man-American-Bund volt a hi­vatalos neve az itteni náci moz­galomnak.) EGYFORMÁN BESZÉLNEK A gyűlésen a szónokok egyik a másik után hangoztatta, hogy milyen kegyetlenül elnyomják és kifosztják a szegény német népet. Mintha csak a Hoover szavait ismételték volna. Avagy talán Hoover ismételte a bund- isták szavait? Vagy talán az is lehet, hogy a közös érzés egy­forma szavakat csalt ki belő­lük? Persze azon a gyűlésen mon­dottak még sok más egyebet is. így például azt hangoztatták, hogy “görbe-orrú zsidó tisztek” vezetik az amerikai megszálló csapatokat, azért olyan vérszo­pó ez a megszálló hadsereg. Az éhséget meg annak tulajdonít­ják, hogy az a sok idegen mun­kás, akik a háború alatt a nagy fizetésekért Németorsz ágba mentek, most elesznek mindent a németek elől. Hogy milyen nagy fizetéseket kaptak a rab­szolga munkára vitt munkások, bizonyára azok egész életűik­ben arról beszélnek! A Hoover ur feljajdulásával persze nem volna érdemes fog­lalkozni még akkor sem, ha a csatornákból előbujó amerikai nácik is ugyanazt mondják, mint a tokás arcú, de hájfejü, ex-elnök. Azonban a Moszkvá­ból jövő táviratokból látjuk, hogy a külügyminiszterek kon­ferenciáján is ugyanilyen véle­ménynek adnak kifejezést, ha­bár más szavakkal is, az ameri­kai küldöttek, akiket most John Foster Dulles new yorki ügyvéd dirigál. Ennek a Dullesnak tulajdon­képpen semmiféle hivatalos ál­lása sincs a kormányban. Dew­ey kormányzó, amikor elnökje­lölt volt, kinevezte a republiká­nus párt külügyi tanácsadójá­nak és ez a cim meg tisztség rajta maradt. Már előre elha­tározott tény, hogy a republiká­nus párt győzelme esetén ez a John Foster Dulles lenne a kül­ügyminiszter. DULLES KAPCSOLATA A NÁCIKKAL Erről a Dulles ügyvédről már többször megírták a liberális la­pok, hogy a nácikkal összeköt­tetése volt. Dulles tagja a new yorki Sullivan & Cromwell ügy­védi irodának, amely képviselte és képviseli még ma is a legna­gyobb náci bankcégek egyikét, a Schroeder bankházat. Ez a Schroeder cég vezette az Egye­sült Államok elleni kartel hábo­rút, amely segítette náci Német­országot a felfegyverkezésben. De azonkívül az állásától meg­fosztott O. John Rogge, az áru- lási pör vádlóügyésze is meg­említette, hogy ez a Dulles igen szoros baráti viszonyt tartott fenn Hitler egyik legfontosabb ügynökével, Gerhardt Westrick- kel, akinek még 1940-ben elkel­tett hagynia az Egyesült Álla­mokat. A Moszkvából jövő táviratok szerint Dulles a német nagyipa­rok újbóli felépítését követeli. Az oroszok is hajlandók a né­met ipar bizonyos részének a helyreállítására, hogy azokban jóvátételre dolgozzanak, de na­gyon ügyelni akarnak arra, hogy a háborús ipar többé ki ne fejlődhessen Németországban. Ezzel szemben Dulles csak azt nézi, hogy a nagy német érde­keltségek, tehát a Schroeder bankház is, újra visszakapják ipartelepeiket tekintet nélkül ar­ra, hogy mit fognak benne gyártani. GAZDASÁGI ÉRDEK Olvastam egyszer részletes kimutatást arról, hogy Herbert Hoover hány millió dollárt ve­szített, amikor aranybánya vál­lalatai az orosz forradalom kö­vetkeztében mint a köd oszlot­tak szét. Nem csoda tehát, ha ezt a veszteséget soha sem fog­ja elfelejteni és amig csak él, [mindig halálos ellensége lesz az oroszoknak. Ezért szeretne egy erős, a háborúra kész uj Német­országot visszaállítani a Szovjet Union szomszédságában. Ugy- látszik, hogy ugyanily motívu­mok jöhetnek számításba Dul- lesnál is. Mert ha mint ügyvéd képviseli a Schroeder bankcé­get, bizonyára kapna egy pár centet abból a sok-sok millióból, amit a Schroeder bankház visz- szakapna. így aztán már meg tudjuk ér­teni^ hogy lényegében miért halljuk ugyanazon dolgokat a bundistáktól, Hoovertől, Dulles- tól, meg másoktól, akiknek az újra életre keltett náci Német­ország újból vagyont és hatal­mat jelentene. A kérdés csupán az, hogy az ilyen durva csalással meddig le­het még félrevezetni a világot?

Next

/
Thumbnails
Contents