Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-03-29 / 1469. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. március 29. Burgonyabogár Európában AZ AMERIKAI FARMEROKNAK IGEN NAGY , KÁROKAT OKOZÓ KRUMPLI BOGARAT MÁR BEHURCOLTÁK EURÓPÁBA IS. — MAGYARORSZÁGON IS KÉSZÜLNEK A VÉDEKEZÉSRE COLORADÓBÓLINDULT A burgonyabogár, vagy más néven: kolorádiói bogár (Dory- phora Decemlineata) az Északamerikai Egyesült Államok Co- rado államában a múlt század elején még csupán kevés számban élt a Sziklás hegység lejtőin, vadburgonyafélén. Mikor a burgonya termőterülete a múlt század közepén keletről nyugat felé terjeszkedve, elérte Colorado államot, ez a bogár rávetette magát a termesztett burgonyára és mivel igy zavartalan és kiváló életfeltételeket talált, hamarosan alig hihető mértékben elszaporodott. Első kártételeit 1865-ből jegyezték fel és 1872- ben már a bogár seregei elérték az Atlanti-óceánt, miközben 3200 kilométert tettek meg, mászva, szárnyon, a szél vagy az meberek gondatlanságából eredt széthurcolás segitségével. HAJÓN JÖTT EURÓPÁBA Az Európába induló hajókon és az európai kikötőkben többször találtak burgonyabogarakat és 1877-ben Németországban már kárt is tett a bogár, de sikerült a legerélyesebb rendszabályok alkalmazásával még abban az évben kiirtani. Az éberség és ellenőrzőszolgálat lazulásával magyarázható, hogy az első világháború alatt, illetve után sikerült a burgonyabogárnak észrevétlenül bejutni Franciaországba (valószínűen a csapatszállító hajókkal érkezett) és mire felfedezték kártételét már 250 négyzetkilométer területen pusztított Bordeaux környékén. Ilyen nagyarányú elszaporodása miatt reménytelenek voltak a kilátására irányuló próbálkozások és csak szaporodásának, továbbterjedésének korlátozása lehetett a cél, ami szintén nem sok reménnyel biztatott. A bogár ugyanis, különösen nyár végén, mikor tápláléka fogytán van, nagyon vándorló- kedvű, szívesen viteti magát a szelekkel. így kedvező esetben naponta 20—30 kilométert is berepülhet, átlagos évi, saját erejéből való tovaterjedése pedig 150 kilométer is lehet. Tehát az összes lehető védekezési és irtási módok alkalmazása nem akadályozhatta meg a burgonyabogár tovaterjedését és 1942-ben már Európa hét államában meghonosodott. A HÁBORÚ ELŐSEGÍTETTE TERJEDÉSÉT Az első világháború lehetővé tette a burgonyabogár sikeres partraszállását Európában, a második világháború pedig hozzásegítette, hogy ismét az óvórendszabályok lazulása, sőt teljes megszűnése miatt jelentős mértékben szétterjedhessen. Németország összeomlását követő nagy népvándorlás hurcolhatta a burgonyabogarat egyre közelebb határainkhoz. Úgy hírlik, hogy 1946-ban már megtalálták Zágráb mellett. Zágráb és déli határaink között, alig van 100 km. távolság, tehát a jövő évben már számíthatunk arra, hogy a Dunántúlon megjelenik ez a kártevők legvesze- delmesebbike. A burgonyabogár kissé nagyobb (1 cm.) a katicabogárnál, teste szintén félgömbhöz hasonló. A katicabogártól azonban könnyen megkülönböztethető: testének alapszíne világos agyagsárga, a hátán (szőrnyfe- dőjén) sz hosszában lefutó, keskeny fekete esik húzódik a test vége felé. A bogár torának közepén V rajzolatban csoportosulnak a fekete foltok, a csápok vége és a lábfejek is feketék. HOGYAN FEJLŐDÖTT KI A nőstény bogár élete folyamán 700—800, esetleg 1000 egy mm. hosszú, narancsvörös tojást rak tizes-huszas csoportokban a burgonyalevél fonákára. A tojásokból 5—8 nap múlva kelnek ki az először vérpiros, majd növekedésük során fokozatosan narancsvörös színűvé váló lárvák. A fiatal lárvák először a burgonyalevél fonákán, majd később a színén is tartózkodnak, lyukakat rágva a levelekbe, ha pedig megnőnek, a levél szélét kezdik ki nagy karéjo- ’ kát kanyaritva. A lárvák háta jellegzetesen púpos, testük fényes, oldalukat két sor kerek, fekete folt díszíti, nagyságuk kifejlődve 16 mi- liméter. A rendkívül falánk lárvák két és fél-három hét alatt kifejlődnek és átalakulás céljából a földbe bújnak, hol 20—30 cm. mélységben bábkamrát tapasztva maguknak piszkosvörös szinü bábbá alakulnak át, 10—14 napi bábnyugalom után ismét megjelenik a napvilágon a bogár, mely két hét múlva már javában rakja tojásait. A tojásrakás több hétig is elhu- zódhatik és ezért az összes fejlődési alakokat egyszerre is megtaláljuk az egész tenyészidő alatt. A bogár, miként a lárvája, szintén a burgonya lombjával táplálkozik. NAGYON SZAPORA A burgonyabogár veszedel- messége nagyarányú szaporasá- gával magyarázható, óvatos számítások szerint is egy nőstény egy nyári ivadékainak száma a 30,000.000-t is meghaladja és ezek táplálására 30.000 köbméter burgonyaföld szükséges. A burgonyabogéinak évente éghajlatunk alatt legalább kettő, de valószínűen három nemzedéke is van. A védekezést az teszi rendkívül nehézzé, hogy az egymás- bafolyó nemzedékek közül egy mindig báb alakjában a földben tartózkodik. A földben nyugvó bábok elpusztítása pedig nagyon nehéz és kötlséges azért is, mert az áttelelő bábok a nyáriakkal ellentétben 80—90 cm. mélyen vannak a földben. Az áttelelt bábokból korán, néha már március végén, de leggyakrabban április közepén előbujnak a bogarak és rögtön nekiesnek a burgonya levelének, amint az kihajtott. A burgonyabogár tehát márciustól novemberig található meg a szabadban. IGÉNYTELEN Életszokásaikról szólva, ki kell emelni, vándorlási kedve és gyors szaporodóképessége mellett, rendkívül szívósságát és igénytelenségét. A koplalást nagyon sokáig kibírja és szükségből néha még a szántóföldi gyomokkal is megelégszik (nem számítva most ide az ebszőlőt és fekete csucsort). A burgonyában elsősorban a vékony és gyengelevelü fajtákat részesíti előnyben, mig a vastag, durvalevelüeket lehetőén elkerüli. További kedvenc táplálónővényei: a paradicsom és a tojásgyümölcs, ezenkívül a nálunk közönséges gyomnövények: a piros ebszőlő és a fekete csucsor. E két utóbbi gyomnövény most már rendszeresen irtandó és mivel ezeket sokszor még a burgonyával szemben is előnyben részesítik, ezeket is permetezni kell a bogarak megjelenése esetén. Figyelnünk kell továbbá a dohányt is. A burgonyabogár féktelen elszaporodását nagyban elősegíti az, hogy komoly természetes ellensége, parazitája sem eredeti hazájában,» sem pedig Európában nincsen. Nálunk egyedül a fogoly gyéritheti még legjobban a bogarakat és lárvák számát, de a tömeghez képest ez alig számit valamit. Dr. Surányi Pál (Magyar Mezőgazdaság) A FRANCIÁK IS MEGIJEDTEK PARIS — Leon Blum, a francia szociálista párt vezére, aki már többször volt miniszterelnök is, nyíltan kijelentette, hogy az uj amerikai külügyi politika, amelyet Truman elnök a görögök támogatására kért kölcsönnel kapcsolatban jelentett be, nagyon megijesztette a franciákat is, mert attól tartanak, hogy most majd Francia- ország is csak úgy kaphat kölcsönt, ha nyíltan ellenségesen viselkedik a Szovjet Unionnal. “Nem tetszenek nekem Truman elnök beszédében sem a nyers kifejezések, sem pedig azon érvek, amikkel a görög kölcsönt megindokolta”, — mondotta Leon Blum — “az Atlantic Óceán másik oldalán azon veszélyes szokás lesz úrrá, hogy a hitlerizmust meg a síovjet uralmat azonosítják. Jogos tehát az a félelem, hogy az Egyesült Államok Franciaországnak is oly feltételek mellett ajánl fel kölcsönt, mint teszi Görögországnak, — vagyis pénzügyi felügyelet mellett és azért, hogy a kommunizmust elnyomja.” Miután Európa csaknem minden országa gazdasági zavarokkal küzd, szeretne kölcsönöket, igy attól tartanak, hogy ezen kölcsönök révén az Egyesült Államok be fog avatkozni a “támogatott” országok belügyeibe. JŐ TIPP LONDON — A Daily Mirror cimü lapban egy olvasó tippet ad arra, hogyan kaphat Anglia még néhány billió dollár kölcsönt Amerikától. “Ez igen könnyű,” — Írja az illető, — “csak néhány angol kommunistát kell rávenni, hogy az északi skót hegyekben alakítsanak guerilla csapatokat. A többi aztán már nagyon könnyű! Ezzel a “guerilla business-szel” pár billiót bizonyára kapnánk Uncle Samtől.” KINEK VAN URÁNIUM JA? WASHINGTON — Az amerikai Atomic Energy Commission bejelentette, hogy április elsőtől fogva szigorú kontrol alá veszi az összes urániumot és tho- riumot, vagyis azon anyagokat, amikből atombombát lehet csinálni. Akinek ezen anyagokból több mint 10 font van, a jelzett dátumra kötelesek bejelenteni. ÚJABB JEGYZÉKVÁLTÁS A MAGYAR ÜGYBEN WASHINGTON — Oroszország újból visszautasította az Egyesült Államok azon ajánlatát, hogy a közös kontroláló bizottság vizsgálja meg a magyar összeesküvésre szóló vádakat. Valamint az első jegyzéknél, úgy most is a szovjet hatóságok szerint ez Magyarország belügyeibe való beavatkozást jelentene. A második amerikai jegyzékre szintén V. P. Sviridov tábornok, az Allied Control Commission elnöke válaszolt. “Már egy alkalommal alkalmam nyílt kifejteni”, — mondja az orosz válasz, — “hogy az ily vizsgálat beavatkozást jelentene Magyar- ország belügyeibe. Miután önök ennek dacára is újból előhozták ezt az ügyet s miután szeretném a tovább hasonló tévedésektől megóvni önöket, informálhatom arról, hogy Kovács Béla beismerte az orosz hadsereg elleni bűntényben való, valamint az összeesküvésbeni részességét.” ÚJSÁGÍRÓI kellék MOSZKVA — Azon a banketten, amit Molotov külügyminiszter a kollégái részére adott, Andrey Y. Vishinsky helyettes külügyminiszter az újságírókkal beszélgetve megkérdezte, hogy a jó újságírónak mire van legnagyobb szüksége: Az egyik riporter azt találta mondani, hogy gyenge észre, de annál erősebb hátra. — Dehogy is arra, — mondotta Vishinsky, — erős lábakra van legnagyobb szüksége. — Miért éppen erős lábakra? — kérdezték tőle. — Azért, — válaszolta Vishinsky, — mert először is utói kell érnie azt, akit meg akar in- tervjuolni; másodszor meg azért, hogy amikor az intervju már megjelent, utói ne érhesse az, akit megintervjuolt. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna borítékban küldje el az előfizetését is.
