Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-09-21 / 1442. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1946. szeptember 14. Egyről-Másról :ELMONDJA : J. Z. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK 1904 szeptember 15 — Olaszországban a munkásság Általá­nos Sztrájkot proklamált a katonaság brutalitása ellen. 1932 szeptember 16 — F. M. Brachter, harlani (Ky.) bá­nyászt az esküdtszék a harmadszori tárgyaláson is felmentette a gyilkosság vád alól, melyet a bányabárók a harlani sztrájkból ki­folyólag minden áron rá akartak kenni. 1935 szeptember 17 — Tom Mooney 18 évi raboskodás után kihallgatást kapott a califomiai felsőbb bíróságon, a Mooney Vé­delmi Bizottság fáradhatatlan aktivitása folytán. 1919 szeptember 18 — Az AFL kötelékébe tartozó 24 szak- szervezet közös bizottsága Wm. Z. Foster elnöklete alatt Általá­nos Sztrájkot proklamált az Egyesült Államok acéltelepein, mely 400,000 munkást érintett. A szakmai széttagoltság következtében azonban a szolidaritás a munkások között laza volt és három napi harc után, részleges győzelemmel fejeződött be. 1925 szeptember 18 — Richard Shur komlószedő munkást szabadlábra helyezte a californiai állami Pardon Board. (Shur és Ford a Durst testvérek calif orniai komló földjein dolgoztak 1914- ben, ahol a viszonyok oly gyalázatosak voltak, hogy a több ezer foglalkoztatott munkás fellázadt á rabszolga viszonyok ellen. A két szervezett munkst vádolták a lázadásra való szitással és ezen vád alapján Ítélték el.) 1793 szeptember 20 — Megszüntették a francia királyságot és kikiáltották az első Francia Köztársaságot. DIREKT AKCIÓ ÉS A MUNKÁSSÁG Az Industrial Workers of the World (IWW) több mint négy évtizedes működése alatt min­dig a legfontosabb teendőjének tartotta a munkásság nevelését forradalmi alapon; az osztály­harc alapján. Elsőrangú fontos­ságúnak tartotta, hogy a mun­kásság agyából kigyomlálja a polgári felfogású szakszerveze­tek által beplántált ferde elmé­letet, mely szerint a “tőke és munka testvérek” és ehelyett azt igyekezett megértetni a munkásság tömegeivel, hogy a “munkásosztály és a munkálta­tó osztály között semmi közös­ség nincs.” Ugyancsak nagy fontosságot helyezett az IWW arra, hogy a munkássággal megismertesse a Direkt Akció (közvetlen cselek­vés) üdvösségét, az indirekt ak­ció (közvetett cselekvés) káros voltával szemben. Bár az IWW (és a munkásság) ellenségei el­követtek mindent, hogy az ily tanitást ellenszenvessé tegyék a munkásság előtt — elnevezve azt anarchizmusnak, banditiz- musnak, stb. — az események és a viszonyok azonban rákény­szerítik a munkásságot, hogy amikor már minden más ezközt megpróbáltak és eredménytele­nül, a direkt akcióhoz folyamod­janak, amely meghozza a kivánt eredményt. A CLEVELANDICARPEN­TEREK DIREKT AKCIÓJA A polgári sajtó reakciós ré­sze egyáltalán nem, a liberáli- sabbak csak nagyon szűkszavú­an emlékeztek meg a clevelandi carpenterek határozatáról, való- szinüleg nem akarták, hogy a munkásság nagyobb rétegei tu­domást szerezzenek arról és ta­lán kövessék a carpenterek pél­dáját. Mint ismeretes az ipari váro­sokban a lakásínség már a há­ború alatt is idült volt, a háború befejezése óta pedig, amint a katonák hazatértek családjaik­hoz, a nőtlenek pedig megnősül­tek, az ínség még akutabb lett, de az illetékesek szószátyárko­dásnál egyebet nem tettek an­nak. orvoslására. x A National Housing Administration ugyan hozott határozatot, hogy meny­nyi lakóházat kell építeni, de a végrehajtással a kutya sem tö­rődött. Mivel a vállalkozók több pro­fitot láttak az üzleti célra szánt építkezésben — mint a szabad­téri színház, kutya versenytér, éjjeli mulatók, valamint a gaz­dagok részére nyaralók és club épületek, — természetesen azo­kat szorgalmazták és a munkás és — amint ma mindenki a vete­ránokra utal — veterán lakáso­kat csak oly esetben építenek, ha éppen más nincs, vagy ma­radt valami anyag, amit esetleg azokra felhasználhatnak. Bár a kormány illetékes köze­gei azt is megállapították, hogy épület anyagot mily célokra le­het felhasználni és ezek között első helyen van a “veteránok ré­szére lakóházak,” a profitolók azonban rá sem rántanak ezen utasításokra, ők arra használ­ják fel a rendelkezésre álló fa és más anyagot, ami legtöbb profitot igér és az pedig nem a lakóházak építése. Ezt látva a clevelandi carpen­terek elhatározták, hogy min­den más építkezésen megtagad­ják a munkát és minden idejü­ket a veteránok részére építen­dő lakásokra fordítják. Kétségtelen, hogy a direkt akciónak ily alkalmazása meg­hozta volna a kivánt eredményt, ha a Cleveland Building Trade Council kötelékébe tartozó 18 más szakszervezet szembe nem fordul a carpenterek határoza­tával. Nem állítjuk, hogy a cle­velandi carpenterek a munkás- mozgalom radikális árnyalatá­hoz tartoznak, sőt nagyon is konzervatívok, de látva a fer- deségeket, amelyek foglalkozá­sukkal kapcsolatosan felmerül­nek, a józan ész és a leszerelt katonák iránti szolidaritás meg­követelte ezen határozatot. Hogy azt végrehajtani nem tud­ták, azért nem a carpentereket, hanem az épület iparban foglal­koztatott más szakszervezet tagjait terheli a felelőség. Ezek nem csak helytelenítették a car­penterek határozatát, hanem egyenesen megakadályozták, an­! nak végrehajtását azáltal, hogy megtagadták a carpenterekkel együtt dolgozni és nyomást gyakoroltak a fuvaros szakszer­vezetének tagjaira, hogy ne szállítsanak anyagot a carpen- tereknek. Gyakorlati tapasztalataink is vannak arról, hogy az AFL ba­sái a munkások ily cselekvési jogának éppen oly ellenségei, mint a munkáltatók, csak még veszedelmesebbek, mert azáltal, hogy a szakszervezetekben a kontrol az ő kezükben van, igy módjukban van meghiúsítani a határozatok gyakorlati megva­lósulását. Élénk fényt vet a szakszerve­zeti mogulok szellemi színvona­lára Mr. Burns, a Building Tra­des Council elnökének nyilatko­zata a carpenterek határozatát illetőleg, melyet veszedelmes­nek tart, mert szerinte a mun­kásságnak ily határozatot nincs joga hozni. Mr. Burns megálla­pítja, hogy: “Minden kijáró tisz­telettel a Carpenters’ District Council tisztviselőinek vélemé­nye iránt, a Building Trades Council azt hiszi, hogy alapjá­ban helytelen és veszedelmes a munkásságnak bármikor meg­kísérelni diktálni, vagy kontro­lálni, hogy mily tipusu épületet lehessen építeni. Ez a funkció azokra hárul, akik építeni óhaj­tanak, a kormányunk által gya­korolt kontrol alatt, melyet a törvény szabott meg.” Nyilvánvaló tehát, hogy amig a szakszervezetek tagsága meg nem tanul a saját fejével gon­dolkodni és a saját lábán járni és ki nem akolbólintják az üd­vös és szükségszerű akcióikat elgáncsoló basákat, addig ily csalódásokban lesz részük. A NASH MUNKÁSOK IS A DIREKT AKCIÓHOZ FOLYAMODTAK A legtöbb európai országban az automobil fényüzési cikk, mert csak a kiváltságos osztály­nak van módjában azokat meg­vásárolni. A munkásság, még normális viszonyok között is, csak távolról láthatja azokat, amint a spekulánsok, bankárok, kizsákmányolok stb. korzóznak azokon és esetleg kivannak té­ve annak, hogy elgázolja őket, ha nem vigyáznak magukra. Más a helyzet az Egyesült Ál­lamokban, ahol az autó a mun­kásság jelentékeny százaléká­nak az egyedüli közlekedési ez- köze. Az utóbbi három évti­zedben az autó meglehetősen el­terjedt és a legizoláltabb helye­ket is hozzáférhetővé tett, a munkásság aszerint helyezke­dett el. Oly helyekre mentek lakni, ki a nagy városokból, ahol nincsen más közlekedési eszköz és autó nélkül nem tud­nak munkába menni, amely nél­kül nincs megélhetési lehetőség. Mint minden nagyobb iparte­lepen, ez a helyzet a Nash autó gyárban is. És mivel a háborús évek alatt nem csináltak autó­kat csakis a hadsereg részére, a használatban levő autók nagy­része használhatatlanná vált és még nagyobb része oly rossz ál­lapotban van, hogy azokon utaz­ni életveszélyes, de más hijján kénytelenek azokat használni, amig teljesen össze nem esnek. Lévén ez a helyzet és a Nash autókat készítő munkások lát­va, hogy a készülő autók na-1 gyobb része külföldre készül — BÁRMUNKÁS PIKNIK A SOUTH GATE PARKBAN Los Angeles, Cal. lapolva­sók szeptember 29-én, vasár­nap a South Gate Park 6-os helyén PIKNIKET tartanak. Kitűnő ételek és hűsítők. Los Angelesből, vegye a Manchester Ave.-t és tovább a Fireston Blvd.-on a Hild- rett Ave.-ig, jobbra ez visz a South Gate Parkba. Mindenkit szívesen lát a Rendező Bizottság amit könnyen felismernek, mert azokon a kormánykerék a jobb oldalon van — és azt tudva, hogy azok nem munkásoknak szolgáltatnak közlekedési esz­közt, hanem a parazitáknak fényűzést, megtagadták a kül­földre készülő autókon dolgozni. A Nash igazgatósága termé­szetesen felháborodott a mun­kások ily “precedens nélküli vakmerőségén” és lezárta a te­lepeit Milwaukee, Detroit és Ke- noshában. Néhány napi szünet után a vállalat Ígéretet tett ar­ra, hogy a készülő gépkocsikból nagyobb mennyiséget fognak el­adni a munkásoknak, akik vásá­rolni akarnak autókat. Ezen szórványos esetek lát­szólag jelentéktelenek, de ha fi­gyelembe vesszük, hogy a fent említett munkások oly területre léptek, amely eddig csak a mun­káltatók kizárólagos területe volt, lehetetlen meg nem látni, hogy ezek a nagyobb horderejű akcióknak az előzményei. A vi­szonyok odafejlődtek, amikor a munkásság szükségszerűnek lát­ja a beleszólást, hogy mi történ­jék az áruval, amit termelnek. Sem a clevelandi carpenterek, sem pedig a Nash autó munká­sok nem forradalmárok és nem is gondoltak arra, hogy a forra­dalmi munkásmozgalomnak is szolgálatot tesznek, de a körül­mények odafejlődtek, hogy ösz- tönszerüen erre a lépésre szán­ták magukat, mert ez látszott észszerűnek és ettől reméltek orvoslást. Ez pedig Direkt Ak­ció és mennél előbb ismeri fel a munkásság ennek eredményes­ségét és céltudatosan gyakorol­ja azt, annál közelebb jut az Ipari Demokráciához. ÚJABB CSEH KÖVETELÉS Magyarországon országszerte nagy megdöbbenést okozott Csehszlovákia újabb területi kö­vetelése. Csehszlovákia most a Dunántúlon fekvő öt magyar falut követel. Ezen falvak, — Oroszvár, Horvátjárfalu, Duna- csun, Rajka és Besztenye — la­kói különösen nagy felháboro- rással fogadták a hirt. KÁROLYI A BÉKETÁRGYA­LÁSON Nagy Ferenc magyar minisz­terelnök táviratot intézett a je­lenleg Londonban tartózkodó Károlyi Mihályhoz, hogy utaz­zon Párisba, ahol személyes presztízsével és nagy nemzetkö­zi tekintélyével a béketárgyalá­sokon nagy segítséget nyújthat a magyar ügynek. A United Press jelentése sze­rint 43 amerikai korporáció, amelyeknek a “billiomos klub” nevet adták, 192 billió dollár va­gyon felett rendelkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents