Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-08-31 / 1439. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. augusztus 31. Japán demokrácia amerikai fűszerezéssel (a.l.) A nagyon sokszor emlegetett demokrácia gyakorlatban egészen máskép érvényesül. Ezt nem a saját elgondolásunk szerint állapitjuk meg, hanem Mark Gayn, a Chicago Sun tokyoi tudósítója számol be a japán helyzetről. “ÉPITSÜK-E MI JAPÁNBAN A DEMOKRÁCIÁT?” Ezzel kapcsolatban idéz McAfthur generális beszédéből, amelyet a fegyverszünet egy éves évfordulóján tartott. “Megnyertük a háborút és ezzel kapcsolatban a békét és a demokrácia Japánban jól meg alapoztatott.” Garyn tudósitó ezzel kapcsolatban egészen másképpen nyilatkozik. “Mert az igazi helyzet egészen másképpen van. Minden jel arra mutat, ahogyan a helyzet ma van, hogy Japánban a demokrácia a 20-ik században nem lesz megvalósítható. Habár katonailag a japán militarizmust leszereltük és uj liberális alkotmányt léptettünk életbe, de mivel állandó félelmet kelt, hogy a baloldali elemek kerülnek az ország vezető helyére, azért inkább az amerikaiak sokkal szívesebben látják, hogy a régi kapitalista gárda maradjon uralmon. A legnagyobb baklövést ottan követték el az amerikaiak, hogy a Szovjet által ajánlott reformot feltűnő ellenvetéssel utasították vissza, amely reform a munkásokra vonatkozik olyanképpen, hogy heti 48 óra általános munkaidő, évente 2 heti vakáció fizetéssel, azon félül munkanélküü biztosítás.” McArthur képviseletében George Atcheson, Jr. a fentneve- zett munkás reformot kommunista propagandának minősítette, azzal a megjegyzéssel, mert az oroszoktól ered. Az amerikaiak által ajánlott, a munkásokat érintő javaslat ezzel szemben teljesen a kapitalisták érdekeit van hivatva szolgálni a munkások ellen. Azonkívül a munkásszervezetek vezetőit minden vád hiányában, de amerikai parancsra börtönbe dobják, azzal a megjegyzéssel, hogy nem kívánatosak és kommunisták. Ez a megjegyzés egy itteni lap hasábjain jelent meg, amely lapra egyáltalán nem lehet rá- foghi, hogy kommunista. Azonban, mi, a fentiekből megállapíthatjuk, hogy az amerikai kapitalizmusnak egyáltalában semmi hajlandósága nincsen arra, hogy azt a nagyon behirdetett “demokráciát” gyakorlatba is életbe léptesse. Amikor olyan sokszor halljuk és leírva látjuk, hogy az amerikai érdekeltségnek semmilyen más célja nincsen a fegyveres győzelem után, csak “demokratizálni” a különböző imperialista országokat, ugyérezzük, hogy azok az eddigi intézkedések egyáltalában nem bizonyítják, hogy Amerikának liberális programja van. Sőt ellenkezőleg, minden tekintetben nagy előszeretettel támogatnak minden reakciós megmozdulást. Hol vannak azok a nagyon szépen hangzó ígéretek, amelyeket a háború elején hallottunk? A háborúban rendkívül meggazdagodott amerikai kapitalizmus nem látja másképpen uralmát biztosítani, mint most a béke diktálásánál, minden olyan intézkedést támogatni, amely kizárólag a reakciós kapitalizmust szolgálja. Ezzel kapcsolatban az utóbbi napokban nagy feltűnést keltett a volt elnök fiának Elliott Rooseveltnek megjelent könyve, aki nyíltan Churchillt és az amerikai külügyi hivatalt vádolja, hogy teljesen eltértek Roosevelt volt elnök minden elfogadott intézkedésétől. Ugyanis a fiatal Roosevelt résztvett azokban a tárgyalásokban, amelyek Roosevelt, Churchill és Stalin között folytak. Ezen tárgyalások folyamán minden alkalommal Churchill mindig az imperialista reakciót igyekezett szolgálni. Amig Roosevelt állandóan a világ népeinek szabadságát tartotta szemelőtt. Halála után azonban a reakció került ismét előtérbe és tudjuk, hogy maga a reakciós Churchill úgyszólván nyíltan háborúra uszított Oroszország ellen. És most a külügyi hivatal Byrnes-el az élén folytatja Churchill taktikáját. Nem hittünk sohasem abban, hogy a kapitalista osztály bármikor is az igazi demokráciát akarná bárhol is megvalósítani. Mi tudjuk azt, amig a gazdasági alapot, vagyis magát az egész társadalmi rendszert a magántulajdon rendszerére alapozott kapitalizmus irányítja, mindaddig osztályintézményeit úgy rendezi be, hogy minden esetben a reakciós kapitalizmust szolgálja. Tudjuk, hogy éppen úgy Japánban, mint bárhol máshol igazi demokrácia csak akkor fog elkövetkezni, ha a megszervezett munkásosztály, maga veszi birtokába a termelő eszközöket és folytatni fogja a termelést nem profitra, hanem kizárólag használatra. Mostan csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy vájjon azok akiket olyan sokszor hallottunk úgy a rádión és olvastunk a napi sajtóban, hogy a legutóbbi háború után nem csak politikai, hanem gazdasági demokráciát is fognak biztosítani a népek számára, hogy hogyan értelmezték a demokráciát, különösen az ipari demokráciát, akkor, amikor a kizsákmányolás további folytatására olyan alapot biztosítanak, amely teljesen kizár minden, még csak gondolatbeli demokráciát is. A népek igazi demokráciáját maguknak a népeknek kell kiharcolni. SPEKULÁNSOK SÖPRIK AZ UTCÁKAT A belügyminiszter utasítására a főkapitányság gazdasági rendészeti osztálya fokozottabb mértékben folytatja a razziákat a spekulánsok, feketézők, láncolok és tőzsdések ellen. Azok a bűnözők, akik a legutóbbi razziák alkalmával kerültek kézre, már a csepeli Weiss Man- fréd gyár martinkemencéi mellett vagy a főváros tereinek és utcáinak tisztogatásán dolgoznak. ' JEGYE------------------------Ajánlja: Én már hajlandó vagyok elhinni, hogy Hitler meghalt, mert ha még élne, most olyan hangosan kacagna, hogy mindenki meghallhatná. Még talán jelentkezne is, hogy az újabb orosz ellenes blockban a vezető szerepet vállalja. A jelenlegi olasz kormány jobboldali és jó keresztény, még is tagad, hamisan állít. Azt akarja elhitetni, hogy ők nem hibásak a Mussolini kormányért, ők nem voltak harcban az egész világ ellen. Ők nem adták meg magukat feltételek nélkül, amikor a “tengely” hajó már sülyedt. “Hol vagy István király?” kiáltják az ultra hazafiak, azok akiknek az István királyi viszonyok nagyon tetszetős volt, még a Horthy idejében is és akik most is azokat az ősi viszonyokat sírják vissza. Hát ha éppen meg akarják találni István királyt, hát ott keressék ahová a testvérgyilkosok kerülnek. De figyelmeztetjük, hogy még ő se tudja megvédeni őket és ósdi rendszerüket. A görög politikusok, akik között sok pap is van azt állítják, hogy csak a királyság mentheti még Görögországot a káosztól, a pusztulástól és a kommunizmustól, mely az ők szemeiben egy. Hát már ezek az urak sem hisznek az istenben, vagy a porosz származású királyt nagyobbnak, hatalmasabbnak tartanak, mint az istent és az angol fegyverek társulását? Miháj lovits lelki üdvéért direkt Rómában mondtak misét. Ezzel azt is bizonyítják, hogy Mihajlovitsnak bizony olyan sok bűne volt, hogy csak is az isten földi székhelyén, az itteni helytartójának a birodalmában mondott mise mentheti meg. Legtöbb amerikaiak, kik még két évvel ezelőtt hajlandók voltak viselt ruháikat elküldeni az oroszoknak, mostan már az atombombát akarják nekik odadobni. Ezt nevezik közvéleménynek, melyet máról holnapra csinálnak a nagy lapok, még gyorsabban, mint egy öltöny ruhát. A nyomást mostan Tito ellen központosítják, úgy annyira, hogy már majdnem úgy ismerik Titot a torzképekből, mint Sta- lint. És a világért sem ismernék be, hogy nem Tito, nem Stalin ellen folyik a harc, hanem azon eszme ellen, melyet ezek képviselnek és elősegítenek. De még az jó jel, mert már ők is beismerik ezen cudar beállításon keresztül, hogy amig személyek ellen igen, de már a szocializmus eszméje ellen nem igen volna könnyű a népet uszítani. Még a repülőgépeken keresztül megtekintve is igen nagy ez a világ, nem csoda, hogy olyan nagy kínokkal kell neki újjászületni. Az amerikai háborús uszítok között legfőbb helyet és mégis legjobban leplezett helyet éppen Z D M E G St. Visi,---------------------------Leahy admirális tölti be. Ö a főtanácsadója Trumannak és azt állítják, hogy az ő nyomására változtatott hangot Jimmie Byr- ness is. Ő kezdte meg a “most már az oroszokat meg kell állítani” uj külügyi politikát. A lapokban kicsi, eldugott hírek között találjuk, hogy a Kínában állomásozó katonaság sokkal nagyobb mértékben rokonszenvezik az úgynevezett vörösökkel, mint Chianggal. És nagyon követelik, hogy hozzák haza őket, ne hogy a harcba keverjék őket is. Ez visszaidézi az oroszok ellen küldött angolamerikai csapatok helyzetét, akiket 1918-ban szintén visszavontak, mert attól féltek, hogy azok is vörösökké vállnak és a lázadások, tiltakozások napirenden voltak. Nem éppen véletlenség, hogy Chiang és családja, társai, akik a vassarok uralmát megalapozták és mostan védik, mint keresztények. H. H. Kung, T. V. Soong, Chiang és sok mások. De ugyan akkor a demokráciát védők között sok misszionárust is találunk, pedig a vezérek nem keresztények. Úgy látják ezek a misszionárusok, hogy nagyon nehéz a kereszténységet a kínaiak között terjeszteni, ha olyan minta keresztényeket neveltek, mint Chiang és bandája. GYENGE BÜNTETÉS TIRSCHENREUTH — L. R. Mariels, az amerikai katonai bíróság képviselője, ebben a kis bajor városban rendeletet kapott, hogy ásássá ki az ideiglenes helyre eltemetett azon 36 zsidó holttestét, akik a Buchenwald haláltáborba való vitel alkalmával már itt elhultak. A katonai hatóság elhatározta a holttesteknek a legközelebbi zsidó temetőbe való átszállítását. Mariels kapitány a rendeletet úgy hajtotta végre, hogy kirendelte a városka' legismertebb náciait, — számszerint 98-at, ásót, csákányt adatott nekik és a holttestek kiásását, átszállítását a náciknak kellett végezni az amerikai katonák felügyelete alatt. A BÉRMUNKÁS NŐI GÁRDÁJA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S.-né, Hollywood 8.00 Helen Bercsa, L. Angeles 1.00 Deák J.-né, Akron ........... 2.00 id. Farkas J.-né, Akron .... 7.00 Farkas J.-né, Akron ....... 7 00 Mrs. M. Fay, Akron ....... 4.00 Feczkó J.-né, New York 12.00 Fodor J.-né, Cuyah. Falls 12.00 Gáncs. L.-né, Carolina ......12.00 Suzan Hering, Buffalo .... 6.00 Kanchar J.-né, Bay City 12.00 Kern P.-né, Akron ........... 7.00 Kucher A.-né, Pittsburgh 12.00 Lefkovits L.-né, Cleveland 12.00 Mary Mayer, Phila ....... 9.00.. Molnár A.-né, Cleveland 12.00 Udvarnoky Károlyné, Flint 6.00 Mrs. Vizi J.-né, Akron ....12.00 Zára J.-né, Chicago .........12.00
