Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-24 / 1438. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1946 AUG. 24

NO. 1438 SZÄM

A magyar küldöttség kérelme a Békekonferenciához

GYÖNGYÖSI JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER TERJESZTETTE ELŐ A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG KÉRELMÉT A PÁRISI BÉKE- KONFERENCIÁN. — KEVÉS EREDMÉNYT VÁRNAK.

HETI KRÓNIKA

ÖSSZEGYŰJTI

(L)

PARIS — A Magyar Békedelgáció nevében Gyöngyösi János külügyminiszter terjesztette elő a magyar nép kérését a Békekonferenciához. Gyöngyösit a konferencián elnöklő James F. Byrnes, amerikai külügyminiszter szólította a pódiumra. A magyar külügyminiszter francia nyelven adta elő mondanivalóját. Számadatokat tartalmazó beszédét papírlapról olvasta fel. Gyorsan, de azért érthető módon olvasta fel a*-------------------;-----------------leírt beszedet es közben állandóan a kéziraton tartotta szemeit, nem figyelte, hogy mily hatást ért el.

Beszédét azzal kezdte, hogy Magyarország sokat vétett, mert kétszer is Németország mellett harcolt. Azonban a múlt bűnei, úgy mennyiségileg, mint minőségileg vizsgálva azon múlt uralkodó osztályt terhelik. Most egy uj, demokratikus Magyarország áll a konférencia előtt s kér igazságos békét a magyarok számára. Ilyen igazság nélkül a béke nem lehet tartós.

Az első világháború után a magyarság egy-negyed része idegen országok uralma alá került, ahol mint kissebbségek élnek. Azonban úgy Romániában, mint Csehszlovákiában megvonták a magyaroktól a kissebsé- geknek járó jogokat. A demokratikus Magyarország megütközéssel látta, hogy Csehszlovákiában 650,000 magyart miként fosztottak meg a legelemibb emberi jogaiktól. Kéri tehát a Békekonferenciát, hogy utasítsa úgy Románia, mint Csehszlovákia kormányait, hogy a magyar kissebbségeknek adják meg az .elemi emberi jogokat. Utasítsák ezen országokat, hogy erre vonatkozólag a magyar kormánnyal tárgyalásokba bocsáj tkozzanak és végre kéri a Békekonferenciát, hogy egy bizottságot küldjön ki, hogy helyszíni vizsgálat alapján szerezzen pontos képet a kissebbségek helyzetéről.

A HATÁRMÓDOSITÁSRÓL

Az országhatárok módosítása is azért szükséges, — mondotta Gyöngyösi, -----hogy azon magyarok, akik a szóbanforgó területeken laknak, szabadon élhessék életüket, menten minden további félelemtől, menten a nagy nyomortól és hogy élvezhessék a legelemibb emberi jogokat.

Az amerikai hírszolgáltató vállalatok jelentése szerint Gyöngyösi beszéde mély benyomást tett a Békekonferencia delegátusaira. Ezért Clementis, a csehszlovák külügyminiszter helyettes azonnal válaszolt és “abszurdumnak” nevezte Gyöngyösi beszédének Csehszlovákiára vonatkozó részét. Azonban dacára a magyar delegáció kérelme jogosságának, az előzetes megállapodásokon egyenlő r e nem igen változtatnak.

Egyébiránt a konferencia előző napjain úgy Románia, mint Ausztria is reparációt követeltek Magyarországtól, most már öt ország akar kártérítést. Magyarország legnagyobb bűne abban áll, hogy legtovább kitartott Németország mellett. Amig a többi csatlós államok hamarább frontot változtattak és most nem mint “legyőzöttek”, hanem mint “co-belligerent” (hadviselő társak) akarnak szerepelni.

KISZÁRAD A KÄSPI TENGER

LONDON — Egy moszkvai tudományos expedíció megállapította, hogy a Káspi tenger vize egyre alacsonyabb lesz. Az utolsó 10 év alatt 8,000,000,000 köbméter vizet veszített. Ez háromszor annyi viz, mint jelenleg az Azov tenger tartalmaz.

A Káspi tenger vize, olyan gyorsan esik, hogy az utóbbi néhány év alatt három öbölből a viz behúzódott, uj szigetek bukkantak fel és a Cheleken sziget most már csak félsziget.

Annyit halljuk a harmadik világháborút emlegetni, mintha csak egész biztos volna, hogy bekövetkezik. Az egész világ forrong és még ott is ahol a puskalövések zaja nem is hallatszik, egy újabb háború jelei mutatkoznak. Vegyünk csak látcső alá két egymástól távol eső helyet. Palesztinát és Csehszlovákiát. Az egyik helyen bomba és fegyverek ropogása jelzi az uj háborút, a másik helyen a nemzeti följajdulások képezik az uj háború előhírnökét.

A palesztinai kérdés különösen kényes kérdéssé fajult azóta, amióta az ott letelepedett és odatelepülni akaró zsidóság belátta azt, hogy az istenhez való imádkozás már nem ér semmit és ha helyzetükben változást akarnak, úgy azt fegyverrel a kézben kell kiharcolniok. A minden országból kiebrudalt zsidóság, akik ugylátszott, hogy a különböző nemzetek soraiban már-már asszimilálódnak, mint uj zsidó nemzet akarnak megszabadulni attól, hogy a fasiszta uralom alatti keserű sorsba kerüljenek ismét. A rájuk kény- szeritett ilyen helyzet folytán könnyen megérthető, hogy az eddigi vallási bigottság erős nemzeti érzéssé fajult bennük. És mivel a mai világrendszer a nemzeti érzés és nemzeti határok pillérein nyugszik, igy ezen jogok alapján úgyszólván törvényesen illeszkednek bele a nemzeti érzelem láncolatába.

Annál érthetetlenebb az angolok álláspontja a zsidó kérdésben. Az az Anglia, melynek határain sohasem nyugszik le a nap, melynek hatalmas földterületéhez hasonlítva a palesztinai terület csak inkább egy családi sírhely nagyságához hasonlítható és mégis a nagy hadihajókat állitoták szembe az oda rozoga csónakokon menekülő zsidóság ellen. Érthetetlen c'suAz IWW magyar tagjai, a Bérmunkás fentartói SZEPTEMBER 1-én, VASÁRNAP D. E. 9 ÓRAI KEZDETTEL

ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET

tartanak Cleveland, O.-ban 8637 Buckeye Roadon levő Verho- vay teremben.

Kérjük a magyar nyelvű ipari unionistákat és a Bérmunkás olvasóit, hogy szeptember 1-én Clevelandon legyenek, hogy további irányát megszabják az ipari unionizmust hirdető Bérmunkásnak.

Munkástársi üdvözlettel,

a Bérmunkás Lapbizottsága.

pán csak a humánus emberi érzés alapján, mert csak azért hogy zsidók még sem szabad a tengerbe fojtani, néhány százezer embert. És érthetetlen harmadszor, de a mi- felfogásunk szerint elsősorban azért, mert Angliának jelenleg mégis csak munkáspárti kormányzati rendszere van. Mi mindenkor hangoztattuk. hogy a politikai kormányzat csak a cselédje és kiszolgálója a gazdasági hatalmat tartó úri osztálynak. De azt azért még sem gondoltuk, hogy minden áron kiszolgálója.

A munkásság legalább annyit remélt, a hosszú és energikus propaganda után hatalomra jutott politikai párttól, hogy legalább apró reformokat és eddig nem ismert politikai jogokat fognak kicsikarni az uralkodó osztálytól. Az angol munkáspárt a kormányhatalom gyakorlásának második évében még kevesebb példát npitat ily irányban, mint kezdetben mutatott. Sőt a sztrájkok és a gyarmati harcoknál gyakorolt terror eszközök használatával inkább azt bizonyítják, hogy sokkal hűségesebb védelmezői az angol uralkodó osztálynak, mint Churchill kormánya, sőt talán mint Chamberlain kormány rendszere volt.

Nem várta senki az angol munkáspárttól, hogy megoldja a palesztinai kérdést, melynek hátterében az angol uralkodó osztály erős gazdasági érdeke rejlik. De annyit azonban mindenki elvárt volna, hogy ezt a gazdasági érdeket nem erősíteni, hanem inkább gyöngíteni igyekszenek, a kizsákmányolt népmilliók javára. A munkáspárt viselkedésére, leginkább a “gyalázatos” jelző a legmegfelelőbb, munkás szempontból és azok a jóakaratu munkástömegek, melyek a munkáspártot uralomra segítették, most aztán kérdezhetik maguktól, hogy érdemes volt-e? A palesztinai kérdés nem munkáskérdés, de viszont a lázadó néptömeg agyon- lövöldözése, a munkáspárti kormány által kirendelt katonaság által, ez nagyon is fontos munkáskérdés. Annyira fontos, hogy a világ nemzetközi munkásosztályának kellene közös akcióba lépni annak megakadályozására.

Ha a munkáskormány teljesen tehetetlen a munkásosztály javára működni mintahogy az, úgy az egyedüli helyes cselekménye az volna, ha ezt az igazságot nyíltan megmondaná a néptömegeknek és elősegítené a helyzetet arra, hogy a politi(Folytatás az 5-ik oldalon)