Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-24 / 1438. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 AUG. 24 NO. 1438 SZÄM A magyar küldöttség kérelme a Békekonferenciához GYÖNGYÖSI JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER TERJESZTETTE ELŐ A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG KÉRELMÉT A PÁRISI BÉKE- KONFERENCIÁN. — KEVÉS EREDMÉNYT VÁRNAK. HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI (L) PARIS — A Magyar Békedelgáció nevében Gyöngyösi János külügyminiszter terjesztette elő a magyar nép kérését a Békekon­ferenciához. Gyöngyösit a konferencián elnöklő James F. Byrnes, amerikai külügyminiszter szólította a pódiumra. A magyar kül­ügyminiszter francia nyelven adta elő mondanivalóját. Számada­tokat tartalmazó beszédét papírlapról olvasta fel. Gyorsan, de az­ért érthető módon olvasta fel a*-------------------;-----------------­leírt beszedet es közben állandó­an a kéziraton tartotta szemeit, nem figyelte, hogy mily hatást ért el. Beszédét azzal kezdte, hogy Magyarország sokat vétett, mert kétszer is Németország mellett harcolt. Azonban a múlt bűnei, úgy mennyiségileg, mint minőségileg vizsgálva azon múlt uralkodó osztályt terhelik. Most egy uj, demokratikus Ma­gyarország áll a konférencia előtt s kér igazságos békét a magyarok számára. Ilyen igaz­ság nélkül a béke nem lehet tar­tós. Az első világháború után a magyarság egy-negyed része idegen országok uralma alá ke­rült, ahol mint kissebbségek él­nek. Azonban úgy Romániában, mint Csehszlovákiában megvon­ták a magyaroktól a kissebsé- geknek járó jogokat. A demok­ratikus Magyarország megütkö­zéssel látta, hogy Csehszlováki­ában 650,000 magyart miként fosztottak meg a legelemibb emberi jogaiktól. Kéri tehát a Békekonferenciát, hogy utasít­sa úgy Románia, mint Csehszlo­vákia kormányait, hogy a ma­gyar kissebbségeknek adják meg az .elemi emberi jogokat. Utasítsák ezen országokat, hogy erre vonatkozólag a ma­gyar kormánnyal tárgyalások­ba bocsáj tkozzanak és végre ké­ri a Békekonferenciát, hogy egy bizottságot küldjön ki, hogy helyszíni vizsgálat alapján sze­rezzen pontos képet a kissebb­ségek helyzetéről. A HATÁRMÓDOSITÁSRÓL Az országhatárok módosítása is azért szükséges, — mondotta Gyöngyösi, -----hogy azon ma­gyarok, akik a szóbanforgó te­rületeken laknak, szabadon él­hessék életüket, menten minden további félelemtől, menten a nagy nyomortól és hogy élvez­hessék a legelemibb emberi jo­gokat. Az amerikai hírszolgáltató vállalatok jelentése szerint Gyöngyösi beszéde mély benyo­mást tett a Békekonferencia de­legátusaira. Ezért Clementis, a csehszlovák külügyminiszter helyettes azonnal válaszolt és “abszurdumnak” nevezte Gyön­gyösi beszédének Csehszlováki­ára vonatkozó részét. Azonban dacára a magyar delegáció ké­relme jogosságának, az előzetes megállapodásokon egyenlő r e nem igen változtatnak. Egyébiránt a konferencia elő­ző napjain úgy Románia, mint Ausztria is reparációt követel­tek Magyarországtól, most már öt ország akar kártérítést. Ma­gyarország legnagyobb bűne ab­ban áll, hogy legtovább kitar­tott Németország mellett. Amig a többi csatlós államok hama­rább frontot változtattak és most nem mint “legyőzöttek”, hanem mint “co-belligerent” (hadviselő társak) akarnak sze­repelni. KISZÁRAD A KÄSPI TENGER LONDON — Egy moszkvai tudományos expedíció megálla­pította, hogy a Káspi tenger vi­ze egyre alacsonyabb lesz. Az utolsó 10 év alatt 8,000,000,000 köbméter vizet veszített. Ez há­romszor annyi viz, mint jelenleg az Azov tenger tartalmaz. A Káspi tenger vize, olyan gyorsan esik, hogy az utóbbi né­hány év alatt három öbölből a viz behúzódott, uj szigetek buk­kantak fel és a Cheleken sziget most már csak félsziget. Annyit halljuk a harmadik vi­lágháborút emlegetni, mintha csak egész biztos volna, hogy bekövetkezik. Az egész világ forrong és még ott is ahol a puskalövések zaja nem is hallat­szik, egy újabb háború jelei mu­tatkoznak. Vegyünk csak látcső alá két egymástól távol eső he­lyet. Palesztinát és Csehszlová­kiát. Az egyik helyen bomba és fegyverek ropogása jelzi az uj háborút, a másik helyen a nem­zeti följajdulások képezik az uj háború előhírnökét. A palesztinai kérdés különö­sen kényes kérdéssé fajult azó­ta, amióta az ott letelepedett és odatelepülni akaró zsidóság be­látta azt, hogy az istenhez való imádkozás már nem ér semmit és ha helyzetükben változást akarnak, úgy azt fegyverrel a kézben kell kiharcolniok. A min­den országból kiebrudalt zsidó­ság, akik ugylátszott, hogy a különböző nemzetek soraiban már-már asszimilálódnak, mint uj zsidó nemzet akarnak meg­szabadulni attól, hogy a fasisz­ta uralom alatti keserű sorsba kerüljenek ismét. A rájuk kény- szeritett ilyen helyzet folytán könnyen megérthető, hogy az eddigi vallási bigottság erős nemzeti érzéssé fajult bennük. És mivel a mai világrendszer a nemzeti érzés és nemzeti hatá­rok pillérein nyugszik, igy ezen jogok alapján úgyszólván törvé­nyesen illeszkednek bele a nem­zeti érzelem láncolatába. Annál érthetetlenebb az an­golok álláspontja a zsidó kér­désben. Az az Anglia, melynek határain sohasem nyugszik le a nap, melynek hatalmas földte­rületéhez hasonlítva a paleszti­nai terület csak inkább egy csa­ládi sírhely nagyságához hason­lítható és mégis a nagy hadiha­jókat állitoták szembe az oda rozoga csónakokon menekülő zsidóság ellen. Érthetetlen c'su­Az IWW magyar tagjai, a Bérmunkás fentartói SZEPTEMBER 1-én, VASÁRNAP D. E. 9 ÓRAI KEZDETTEL ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Cleveland, O.-ban 8637 Buckeye Roadon levő Verho- vay teremben. Kérjük a magyar nyelvű ipari unionistákat és a Bérmun­kás olvasóit, hogy szeptember 1-én Clevelandon legyenek, hogy további irányát megszabják az ipari unionizmust hirdető Bér­munkásnak. Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. pán csak a humánus emberi ér­zés alapján, mert csak azért hogy zsidók még sem szabad a tengerbe fojtani, néhány száz­ezer embert. És érthetetlen har­madszor, de a mi- felfogásunk szerint elsősorban azért, mert Angliának jelenleg mégis csak munkáspárti kormányzati rend­szere van. Mi mindenkor han­goztattuk. hogy a politikai kor­mányzat csak a cselédje és ki­szolgálója a gazdasági hatalmat tartó úri osztálynak. De azt az­ért még sem gondoltuk, hogy minden áron kiszolgálója. A munkásság legalább annyit remélt, a hosszú és energikus propaganda után hatalomra ju­tott politikai párttól, hogy lega­lább apró reformokat és eddig nem ismert politikai jogokat fognak kicsikarni az uralkodó osztálytól. Az angol munkáspárt a kormányhatalom gyakorlásá­nak második évében még keve­sebb példát npitat ily irányban, mint kezdetben mutatott. Sőt a sztrájkok és a gyarmati harcok­nál gyakorolt terror eszközök használatával inkább azt bizo­nyítják, hogy sokkal hűsége­sebb védelmezői az angol ural­kodó osztálynak, mint Churchill kormánya, sőt talán mint Cham­berlain kormány rendszere volt. Nem várta senki az angol munkáspárttól, hogy megoldja a palesztinai kérdést, melynek hátterében az angol uralkodó osztály erős gazdasági érdeke rejlik. De annyit azonban min­denki elvárt volna, hogy ezt a gazdasági érdeket nem erősíte­ni, hanem inkább gyöngíteni igyekszenek, a kizsákmányolt népmilliók javára. A munkás­párt viselkedésére, leginkább a “gyalázatos” jelző a legmegfe­lelőbb, munkás szempontból és azok a jóakaratu munkástöme­gek, melyek a munkáspártot uralomra segítették, most aztán kérdezhetik maguktól, hogy ér­demes volt-e? A palesztinai kér­dés nem munkáskérdés, de vi­szont a lázadó néptömeg agyon- lövöldözése, a munkáspárti kor­mány által kirendelt katonaság által, ez nagyon is fontos mun­káskérdés. Annyira fontos, hogy a világ nemzetközi munkásosz­tályának kellene közös akcióba lépni annak megakadályozására. Ha a munkáskormány telje­sen tehetetlen a munkásosztály javára működni mintahogy az, úgy az egyedüli helyes cselek­ménye az volna, ha ezt az igaz­ságot nyíltan megmondaná a néptömegeknek és elősegítené a helyzetet arra, hogy a politi­(Folytatás az 5-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents