Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-17 / 1437. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under tjie__Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 AUG. 17 NO. 1437 SZÄM Csehszlovákia határkiiga- zitást ajánl POZSONY KÖRNYÉKÉNEK MEGNAGYOBBITASAÉRT HAJ­LANDÓ A CSALLÓKÖZ VAGY A BODROGKÖZT VISSZAADNI MAGYARORSZÁGNAK. — A OROSZOK ÁLLÍTÓLAG HE­LYESLIK A TERVET. PARIS — A New York Times itteni levelezője értesülése sze­rint a csehek nagyon szeretnék kiterjeszteni Csehország határait Pozsony körül, hogy Szlovákia fővárosa ne essen mindjárt az or­szág határára. Csehszlovákia határa ugyan Pozsonynál jelenleg a Duna túlsó oldalán van és az osztrák lakossággal biró Engerau képezi a hídfőt, ezt azonban most szeretnék kibővíteni részben Ausztráiból, részben pedig Magyarországból vett sávval. Ausztriából Marcheg város- _____________________________ kát a környező 84 négyzetmér­föld területtel kérik, Magyaror­szágtól pedig 54 négyzetmérföl­det akarnak. Ellenérték gya­nánt a csehek Ausztriának jóval nagyobb területet hajlandók ad­ni valamivel északabbra. Ma­gyarországnak pedig a tiszta magyarság által lakott Csalló­közből, vagy a Bodrogközből hajlandók kárpótlást adni. Hogy mennyit, azt még nem mondot­ták meg. ELVÁGNÁ A BÉCS-BUDA­PEST VASÚTVONALAT Hogy vájjon akár az osztrá­kok, akár a magyarok elfogják- e fogadni az ajánlatot, nagyon kétséges, mert a szóbanforgó területen vezet át a Bécset és Budapestet összekötő vasútvo­nal. így ezt a vonalat, ami mind­két országra nagyon fontos, a csehek elvágnák. Ez annál is ká­rosabb lenne a két országra, mert az Ausztria és Magyaror­szág közötti dunai közlekedést már úgyis elvágta Csehország az engeraui hidfőnél. Az 54 mérföld hosszú Csalló­köznek 127,000 magyar lakosa van s ott a tótok száma igen ke­vés, a Bodrogköznek pedig 32,000 lakosa van, színtiszta magyarok. Miután ezeket Cseh­szlovákia ki akarja telepíteni, a magyarok joggal mondják, hogy ily nagy tömegeket nem tudnak elhelyezni a kis Magyar- országon. A magyar kormány állítása szerint Csehszlovákiában 612 magyar helység van, amelynek 3320 négyzetmérföld a területe. Ezek között vannak olyan váro­sok, mint Érsekújvár, Komá­rom, Párkány, Léva, Ipolyság, Losonc, Rimaszombat és Rozs­nyó. Az 1941-es magyar nép- számlálás szerint a magyar te­rületen 651,061 ember lakott, akiknek 92.7 százaléka 603.534 magyar nyelvű volt. A csehek azonban csak 71.8 százalékot is­mertek el 1930-ban. A magyar kormány békeajánlata tehát az, hogy miután Csehszlovákia nem HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . akar határain belül idegennyel- vü kissebbséget, szabják meg a határokat az etnikai követelmé­nyek szerint, vagyis úgy, hogy ez a nagy tömeg magyarság visszakerüljön Magyarország­hoz, ugyanakkor a magyarok hajlandók beleegyezni abba, hogy a Kassa körüli tótajku fal­vakat, amelyekben 18,000, több­ségben tót nyelvű ember él. csa­tolják Csehszlovákiához. MOSZKVA HELYESLI A TERVET Párisban úgy hírlik, hogy a csehek a határkiigazitásra vo­natkozó tervüket először Moszk­vában tették szóvá, ahol a terv helyesléssel találkozott. Gott- wald csehszlovákiai miniszter- elnök ebben az ügyben járt Moszkvában a múlt hetekben. Ugyancsak hire van annak is, hogy az Egyesült Államok kor­mánya is szívesen látná, ha a csehszlovák-magyar határkér­dés barátságos megegyezés ré­vén jutna valamilyen megoldás­hoz. A Párisban időző Jan Masa- ryk, csehszlovák külügyminisz­ter elismerte, hogy a csehszlo­vák kormánynak van valami­lyen ajánlata Magyarország ré­szére a határkérdésre vonatko­zólag, de a részleteket még nem mondotta meg. A hatalmas FBI, mely a leg­rafináltabb kémeket fölkutatni képes, telj esen tehetetlennek bizonyult a georgiai kis faluban megtalálni a lincselőket. Egy olyan területen, ahol alig van több néhány száz családnál, képzett detektívek időznek jó néhány hete, de a tetteseket még mindig nem sikerült nekik kézrekeriteni. Az egész ország­ban tiltakozó tömegek követe­lik a néger lincselők törvényes előállítását és méltó büntetését. De még mindig ott vannak az ügyben a hires detektívek, ahol a kezdetnél voltak. Senki se lát­ta és senkisem ismeri a lincse­lőket, ami persze csakis azt bi­zonyítja, hogy jól ismert ben- szülöttek voltak a tettesek. Hi­szen abban a faluban ha egy idegen végigmegy az utcán az ablakokhoz futnak és úgy né­zik meg. Nem kell hát ezen cso­dálkozni ha vannak sokan olya­nok, akik azt mondják, hogy a vizsgálók, a lincselők takará­sát intézik, nem pedig a földerí­tésüket. Egyébként is a kormányköze­gek lincselési vizsgálatát ma­guk a lincselők sem veszik ko­molyan, mert a vizsgálat meg­kezdése óta, többfelé az ország­ban újból voltak lincselések és az azokat megelőző kereszt ége­tések. Nem csak a délen, ahol az ilyesmi nem is feltűnő, hanem New York közvetlen közelében, Long Islandon és a közeli Brid­geport városban is. A bridge- porti keresztégetéssel akarunk egy kicsit foglalkozni, mert ez a város a Mi Lapunk papi újság főfészke. Mint tudjuk ennek az újságnak a szerkesztői naponta háromszor vörösöket falnak föl, mint legelvetemültebb embere­ket. Ezek oktatják Bridgeport népét a testvér szeretetre és vö­rös gyűlöletre. Vörösök alatt persze azok értelmezendők, akik nem járnak a templomba és kü­Az IWYV magyar tagjai, a Bérmunkás fentartói SZEPTEMBER 1-én, VASÁRNAP D. E. 9 ÓRAI KEZDETTEL ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Cleveland, O.-ban 8637 Buckeye Roadon levő Verho- vay teremben. Kérjük a magyar nyelvű ipari unionistákat és a Bérmun­kás olvasóit, hogy szeptember 1-én Clevelandon legyenek, hogy további irányát megszabják az ipari unionizmust hirdető Bér­munkásnak. Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. lönösen azok, akik a lelkipász­tor által kiosztott borítékokat üresen küldik vissza. Ezek meg­vetendő istentagadók, akiket el­átkozva, máris a kezükbe nyom­ták a pokolba szóló útlevelet a papi szószék gyűjtő mesterei. Egy ilyen területen a kereszt égetés valóban különleges jelen­ség, mondhatjuk égi tünemény. Nem akarjuk azt mondani, hogy isten jelent meg az égő kereszt mögött, akárcsak az égő csipke­bokorban, azt azonban biztosan tudjuk, hogy nem az istentaga­dó vörösök égették el, a bridge- porti néger negyed közelében a keresztet. Azt sem akarjuk mondani, hogy a kereszt égetők bolondok voltak, de azt biztosan merjük állítani, hogy valami­lyen más vallás istenhivői közé tartoznak. Hiszen nem kell kü­lön bizonyíték arra, hogy a Ku Klux Klan követői minden alka­lommal az istenhez szóló szent imával égetik a keresztet. Nem lepődünk meg azon sem, hogy a bridgeporti papok nem isten se­gítségét kérték, a kereszt égetés ellen, hanem azonnal a bridge­porti polgármester segítségéhez fordultak, hogy a további ke­reszt égetéseket akadályozza meg. A keresztégetések ellen éppen úgy, mint a lincselések ellen mi, a vörös vonalra helyezett isten­tagadók a legerélyesebben tilta­kozunk. Tiltakozunk még pedig azért, mert a keresztégetés az előhírnöke a keresztények ége­tésének. Már pedig mi, mint ön­tudatos munkások, nem aka­runk látni olyan helyzetet, ahol embereket a vallásuk vagy a szí­nük, avagy a társadalmi meg­győződésük miatt elégetnek. A szabadjára engedett keresztége­tések, Hitlerék és a Horthy nyi­lasok Amerikába importált rendszeréhez vezetnének el és csak természetes, ha az ilyen rendszerek letörését segítettük odaát, csak annál inkább harco­lunk ellene itt. Jó volna ha a bridgeporti keresztégetés a vö­rös falásba belekábult papjai, legalább csak annyira tisztessé­gesen észretérnének, hogy meg­látnák a keresztégetés lángjá­nál, hogy ott nem éppen vörösö­ket égetnek el. És meglátnák azt is, hogy az istentagadók “emberszeretetre” épült hitet­lensége, a legerősebb harci fegy­ver a vallásgyülölet megakadá­lyozására. Azt a bűzt, amit May képvi­selő megérintésével piszkáltak meg, már érzik nem csak Wash­ingtonban, hanem az egész or­(Folytatás az 5-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents