Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-08 / 1435. szám

1946. augusztus 3. BÉRMUNKÁS 7 oldal A hold még köztulajdon tőségeket, hanem csak termel­nek, dolgoztatnak, mert nekik nagyon is kell a készáru, tekin­tet nélkül arra, hogy ki a volt tulajdonos vagy, hogy lesz-e ha­szon vagy nem. Ha nem tetszik az árszabá­lyozás eltörlése a hatalmas CIO és más szakszervezetek legoko­sabb tanácsa, hogy Írjatok a só­hivatalhoz, ahoz a kongresszus­hoz, amely azt eltörölte. Mi meg azt tanácsoljuk, hogy vegyétek a termelést és szétosztás a ke­zeitekbe. Az a legjobb és legkö­zelebbi ut a szükségleteink biz­tosítására. Majdnem minden országban az amerikai kormány a vesztes politikusokra fogadott mint Ba- doglio, Darlan, a londoni lengyel kormány, Mihajlovics. Most is a triesti ügyben, a lehetetlenséget próbálják. A nemzeti érzelmek ápolásával, egy nemzetközi zó­nát állítani fel, mint Danzing- ban is tették. Ugyan csak Kíná­ban is Chiangot és a sötét kor­szakba tartozó társait igyekez­tek napi kétmillió dollár költ­séggel fentartani. Eredmény . . A detroiti városi tanács tilta­kozó határozati javaslata éppen úgy mentette meg Mihajlochot, mint a CIO itten hatalmas nagy tüntetései és határozati javasla­tai megmentették az OPA-t. Most a lengyel hazafiak, akik nagyon is elégedetlenek a len­gyelországi kormánnyal és ők szeretnének ott is uralkodni, most Hamtramck-ban, egy itte­ni lengyel városban megmutat­ták, hogy szeretnék ők kormá­nyozni Lengyelországot. Csak úgy úsznak a korrupcióban, még a tanítói állásokat is pénz­ért adták el, mindenből pénzt csináltak, loptak, csaltak. A korrupciónak mely ezeket a ha­zafias lengyeleket körülveszi, még feneke sincsen. Most vizs­gálják ezen szemétdombokat és azok patkányait. Milyen őrült rendszernek néz ki ez a “Free Enterprise” min­den gondolkozó ember előtt, szemlélhetővé teszi az árszabá­lyozás körüli nagy harc. Egy- szersmint az is be lett bizonyít­va, hogy a tömegek kívánságát, akaratát, melyet levelekben kö­zöltek a törvényhozókkal, sem­mibe sem veszik. Ezen levelek közül 80 százaléka az OPA mel­lett volt. Mégis a NAM (gyáro­sok szövetsége) akaratát vitték keresztül, meggyilkolták az ár- szabályozást. írjatok a kong­resszusnak. A Huntington nevű amerikai cirkálót sürgősen Triesztbe ren­delték, hogy az ottani angol­amerikai hajókkal együtt meg­védjék a demokráciát, a népek önrendelkezési jogait, a benszü- löttek ellen. Igen a demokrácia, az igazság, a népek szabadsága olyan gyenge lábon áll ezen a vidéken, hogy rémséges nagy haderőnek kell azt alátámaszta­ni. Minden lakos ellen egy kato­na kell, hogy biztosítsák egyéni és politikai szabadságát. Már amint azt Mr. Byrnes és Bevin elvtársak elképzelték. (Vi.) Legjobb bizonyíték, hogy minden szükségleti cikk­nek gyártása, természeti kin­csek köztulajdonban kellene, hogy legyen, mint a levegő és a hold, ami még szabad mindenki részére, mivel az igazán köztu­lajdon. A délafrikai néger fia­talok, éppen úgy élvezhetik a levegőt és a hold mélabus fé­nyét, mint az afrikai gyémánt bányák főrészvényesei London­ban, vagy az amerikai gazdasá­gi hatalmat bitorló hatvan csa­lád gyermekei. Most a hold köztulajdonságá­nak előnyeit, nem csak a fiata­lok fogják élvezni, szerelmi má­mor minden díjazás nélküli elő­idézésére, hanem a tudomány is igénybe veszi a holdat és hangközvetitésre fogják fel­használni, anélkül, hogy ottan pénztárt és kollektorokat állí­tanának fel a dijakat behajtani ezen szolgálatért. Pedig a hol­don keresztül nagyon sok rádió- grarnot fognak a jövőben külde­ni. Ámbár én örvendek annak, hogy a hold még nem magán- tulajdon. De azt sem bánnám, hogy ha ezt a 60 amerikai csa­ládot, akik a termelési eszkö­zök feletti kontrolt bitoroják, mindet oda telepíthetnék és cse­rében itt hagynák nekünk a föl­det, amit köztulajdonná ten­nénk. így kilennének elégítve a köztulajdon hívei, valamint a magántulajdon hívei is. Mivel elég messze volnánk egymástól, hogy békességben élhetnénk. Nem régen a holdba küldött radar sugarak, vagy helyeseb­ben mondva hanghullámok visz- hangja idézte elő azt a terveze­tet, hogy a holdat nagyon is elő­nyösen felhasználhatnánk a rá­dió hanghullámok közvetítésé­re. Mert ha a földkörül küldik a hanghullámokat, például innen Észak Európába, akkor az ásza­ki sarok mágnesos kisugárzása azt sokszor megzavarja. Ha di­rekt a holdba küldik fel, onnan az minden zavar nélkül vissza hanzik a föld bármelyik részén, mint a “tihanyi visszhang”. Ezen célból épített az ameri­kai Radio Corporation egy ilyen közvetítő állomást Eszak-Afri- kában a Gibraltári szorossal szemben. Ezen a közvetítő állo­máson keresztül legbiztosabban kikerülhetik a északi sarok mágneses kisugárzásának zava­rait. De itt meg a tengeren gya­kori villamos árammal telitett viharok, cikkázások teszik za­varossá a közvetítést. Ha a há­romezer mérföld távolságának bármelyik pontján vannak ilyen villámlások, akkor az egész köz­vetítés zavarva van. De a hold­ba küldött hanghullámok, csak azon esetben lesznek megzavar­va, hogy ha a leadó állomás, vagy a felvevő állomások köz­vetlen közelében vannak ilyen villámlások. Mivel az ily hang­hullám egyenesen fel megy az atmoszférán keresztül és csak a felvevő állomás közelében jön vissza a földre, igy kikerüli nem csak a mágnesos kisugárzáso- sokat, hanem a villamos cikká­zásokat is. Most lázasan dolgoznak azon, hogy a rádió hanghullámokat nagyobb távolságokra a holdon keresztül küldjék széjjel, ez egy pár másodperccel tovább tarta­na, de sokkal tisztább és bizto­sabb lesz a közvetítés. Ez nagy mértékben áll a television ké- szülükekre is, amely nem más, mint a radar hanghullámokon való képvetítés. Van kilátás, hogy a köztulaj­donban hivő Szovjetek felküld- hetik a panaszaikat a holdba, ahonnan minden cenzúra nélkül és éppen olyan formában fogjuk itt meghallani, mint a holdban. És viszont az amerikaiak is sza­badon hatolhatnak keresztül a Churchül által vas függönynek nevezett orosz falon és az orosz nép is összehasonlíthatja a ma­gán és a köztulajdon rendszer előnyeit és hátrányait. Megbí­rálhatják majd, mennyi demok­rácia és egyenlőség van például a Ford, meg a nekik dolgozó 8 gyermekes családapák között, meg Mr. Bilbo és a mississippi feketbőrü munkások között. Nagyon sok jó származhat abból, hogy ha a holdat ilyen közcélokra fogják felhasználni és nem csak arra, hogy szerelmi ódák írásánál vegyék igénybe. Hírek jönnek arról, hogy a Ku Klux Klan lángoló keresztjei és fehér köpönyeges névtelenjei új­ra feltünedeznek Amerikában. Abban az országban, amelyet az emberek egyenlőségének és a korlátlan vallásszabadságnak el­vére alapítottak, a türelmetlen­séget hirdető szerevezeteknek nincs létjogosultságuk. De Ame­rika történelmében már több­ször előfordult, hogy ilyen elí­télendő mozgalmak kaptak láb­ra és bár néha félelmetes ará­nyokat öltöttek, az amerikai nép túlnyomó többségének józan fel­fogása visszaverte a támadáso­kat az emberiesség parancsai el­len- Ezek a szervezetek mindig a benszülöttek, a fehér fajuak és a protestánsok felsőbbrendű­ségét hirdették ebben az ország­ban. A tizenkilencedik században a legtevékenyebb ilyen szervezet a “Know Nothings” és később a Ku Klux Klan volt. Ezeket az amerikaiatlan kitöréseket a nemzet fejlődési zavarainak kell tekintenünk, a nemzetnek, mely nem századok, hanem évtizedek alatt érte el teljes kifejlettsé­gét. Ezek a kóros kinövések az egészséges közvélemény hatása alatt majdnem nyomtalanul fel­szívódtak. Az első ilyen titkos politikai szervezet a “Grand Council of the United States of North America” volt, (az Egyesült Ál­lamok Nagy Tanácsa), amelyet köznyelven “Know Nothings”- nak neveztek (mert esküvel kel­lett megfogadniok, hogy a be nem avatottak faggatásaira az­zal felelnek, hogy semmiről sem tudnak). Keletkezési idejüket nem állapították meg pontosan, de céljukat annál inkább: üldöz­ték a római katholikusokat és az idegen születésüeket. 1854­MOST VASÁRNAP! AKRON FIGYELEM! Szervezetünk tagjai és a Bér­munkás olvasói, KOSARAS CSA­LÁDI KIRÁNDULÁST tartanak AUGUSZTUS 4-ÉN, VASAKNAP, Farkas munkástárséknál. Hüsitó'kről gondoskodunk, de ennivalót mindenki hozzon magá­val. Kérjük lapunk olvasóit és is- meró'seit, hogy legyenek ott mind­nyájan, mert egy nagyon kellemes napot fogunk ott együtt eltölteni. Útirány: A South Arlingtonon a Krumray Roadig (Sanatorium Rd.) ott balra fordulni. A hely egy ne­gyed mile csak az Arlington St.- tó'l. A bejárat előtt jelzőtábla lesz. A Rendezőség­Tálán egy lecke, vagy egy pódi­um lesz arra, hogy az emberi­ség egymást jobban megértse, jobban megszeresse és végre a nagy nemzetköziséget, az embe­ri lények közös társadalmát, megmentse, melyhez már a le­vegő és a hold meg van, csak a kenyeret, más szükségleti cik­keket termelő eszközöket, köz­lekedési szerszámokat kell meg­szerezni és köztulajdonba ven­ni. 1855-ben elég nagy népszerűsé­get értek el és egyes helyi vá­lasztásokon eredményeket is. A kezdetben sikerüket annak kö­szönhették, hogy ügyesen kitér­tek azelől, hogy a rabszolgatar­tás kérdésében állást foglalja­nak el. Rövid ideig tehát a két egymással szemben álló nagy párt békitőjeként szerepeltek. De ez az ügyeskedés nem tart­hatott sokáig és 1856-b^n a párt már fel is oszlott. A Know Nothing-ok a republikánus párt­ba léptek be s majdnem tönkre­tették azt az organizációt. A re­publikánusok már 1860-ban ki­vetették magukból a titkos szer­vezethez tartozókat és a párt hivatalos programjába vették, hogy az idegen születésűek elle­ni hajszát elitélik. Lincoln Áb­rahám, aki 1860-ban a Republi­kánus Pártnak volt az elnök je­löltje, már 1855-ben igy nyilat­kozott a Know Nothing-ról: “Mikor a nemzet megalakult, azt vallottuk, hogy minden em­ber egyenlő. A mai gyakorlat­ban ezt úgy értelmezzük, hogy minden ember egyenlő, a nége­reket kivéve. Ha a Know Noth­ings kerülne uralomra, azt hir­detnék, hogy minden ember egyenlő, a négereket, az idege­neket és a katholikusokat kivé­ve.” Ha Lincoln megélhette volna, hogy a polgárháború utáni re­konstrukciót ő végezze el, talán sohasem alakult volna meg dé­le na Ku Klux Klan. Ennek a szervezetnek a neve a görög Kuklo szóból ered, amely kört jelent. A társaságot Tennessee- ben, 1866-ban alapították, ami­kor helyi kormányzat a felsza­badított négerek s csupán azok­nak a kezében volt, akiket nem fosztottak meg politikai jogaik­tól, azon a címen, hogy a konfe­Szervezett türelmetlenség Amerika történetében

Next

/
Thumbnails
Contents