Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-07-27 / 1434. szám
1946. julius 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal Őszinte szavak Csak köszönetét kapnak Az éhező magyar nép segélyezését megköszönő beszédében, Dr. Borsody István washingtoni magyar követségi tanácsos, julius 4-én, meglepően őszinte szavakkal sorolta fel azon tényeket, amelyek a magyarságot mai szerencsétlenségébe döntötték. Az álhazafiság romantikáját még mindig művelők figyelmébe ajánljuk Dr. Borsody beszédének alábbi szakaszait. — Szerk. HARC A DEMOKRATIKUS JOGOKÉRT Amit 170 évvel ezelőtt Amerikában kihirdettek és azóta meg- valósitottak, az sok helyütt még ma is kihirdetésre és megvalósításra vár. A legújabb kor történetét és különösen a két világháború utolsó negyedszázadát nem ok nélkül nevezik a társadalmi szabadságért dúló forradalmak korának. Ezt a korszakot a demokratikus jogokért vívott harc jellemzi, s ez a történelmi folyamat addig nem érhet véget, amig a föld minden népe, minden -embere számára nem biztosítják azokat az úgynevezett elidegeníthetetlen jogokat, melyekről a függetlenségi nyilatkozat tesz említést, vagyis az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz való jogot. Ezekért a jogokért azóta sok helyütt és sokan harcoltak és harcolnak ma is. A második világháború is ezekért a jogokért folyt. A függetlenségi nyilatkozat elveit Írták az Egyesült Nemzetek is harci lobogójukra és a függetlenségi nyilatkozat elveit fejezte ki modern formában Roosevelt elnök amikor kihirdette a négy szabadságot, amelyet biztosítani kell mindenki számára ezen a földön. LEMARADTUNK Mi magyarok, sajnos, lemaradtunk az emberiség szabadságáért vívott nagy történelmi küzdelemben. Száz évvel ezelőtt még a keleteurópai népek élén haladtunk és a világ úgy tisztelt bennünket, mint a szabadság bajnokait. Itt, amerikai földön, Kossuth Lajost még úgy ünnepelték, mint a szabadság- harcos nemzet forradalmi követét. Azóta, sajnos, hírünk a világban fájdalmas csorbát szenvedett. Magyarország rossz útra tért és ahelyett, hogy a szabadságharcos nemzetek sorába maradt volna, a világszabadság törekvéseivel szembehe- lyezkedők táborába került. Magyarországot nem sikerült idejében bevezetni a demokratikus népek közösségébe. Magyarország a társadalmi elmaradottság kátyújába jutott, a magyar népet megfosztották & demokratikus társadalmi fejlődés előnyeitől s ez szörnyű katasztrófák okozója lett. MIÉRT HAGYTAK EL MAGYARORSZÁGOT A magyar társadalmi viszonyok elmaradottsága kényszeri- tette többnyire önöket is, hogy elhagyják régi hazájukat, mert odahaza nem kapták meg az érvényesülés, a boldogulás lehetőségeit. Önök itt találták meg azt a hazát, amelyett otthon kellett volna megtalálniok, ha Magyar- ország is olyan elvek szerint élt volna, amilyeneket itt Amerika földjén vallottak a függetlenségi nyilatkozat hirdetői és annak 170 év óta követői. De bármennyire fájdalmas és tragikus, hogy a magyar nemzet százezrei Amerika földjére vetődtek, ma mégis biztat és vigasztal, ha azt látjuk, hogy az amerikai magyarság támasza és segítője egyik erőforrása a mélyre süly- lyedt magyar nemzetnek. Az amerikai magyarok bebizonyították, hogy mire képes a magyar, ha demokratikus lehe- ! tőségek közt élhet. Az amerikai magyarság életformája biztató példa arra, milyen eredményeket érhet el a demokrácia a magyarok közt. S erre a példára ma sokan szegezik tekintetüket, éppen ma, amikor végre Magyarországon is megnyílt a lehetősége a demokratikus társadalmi átalakulásnak. Dr. Borsody István FÉLNEK A SPANYOL FASIZ- TÁK MADRID — Az idén elmaradt a spanyol fallangistáknak az eddig mindig nagy parádékkal ünnepelt julius 17-iki ünnepségük. holott most éppen a tízéves évfordulóhoz érkeztek el. A spanyol fasizták minden évben hivatalosan ünnepelték meg a polgárháború kitörésének napját, most azonban csak kisebb családi összejöveteleket tartottak. Még Franco diktátor szokott beszéde is elmaradt, aki a mostani évfordulón meglátogatta Brunete nevű falucskát, melyet annakidején leromboltak, de azóta újból felépítettek. Franco most ezen kis falu felépítését mint valami nagy falan- gista teljesítményt mutatta be. PARIS — A Párisban időző Jose Giral, a menekült spanyol köztársasági kormány feje rádió utján szózatot intézett a spanyol néphez, hogy kergesse el a Franco kormányt. LONDON — Százhárom angol képviselő aláírásával ellátót kérvényt nyújtottak be az angol kormányhoz, hogy szakítsa meg diplomáciai összeköttetését Franco kormányával és ismerje el a Giral által vezetett kormányt. A kérvényt 99 laborpárti, 2 konzervatív, egy liberális és egy független pártállásu képviselő irta alá. Magyarországon kiadták az 1 quadrilliós bankjegyet. (Az 1 után 15 zérót kell tenni. Itt nem tudjuk kiírni, mert nincs annyi nulla a szedőgépünkben). Ez világrekordot jelent, mert ilyen nagy számot még soha sem Írtak egy darab bankjegyre. És az értéke? Arról jobb lesz nem beszélni. — Úgy hallottuk, Albert Einstein Magyarországra készül menni, hogy számtani tudományát kibővitse. Pár héttel ezelőtt körlevelet küldtünk olvasóinkhoz, amelyben nyílt őszinteséggel megmondtuk, hogy a jelenlegi magas árak miatt a két dollár évi előfizetési dij nem fedezi lapunk előállítási költségeit. És miután a Bérmunkás semmiféle hirdetéseket sem fogad el, ezt a lapot már a múltban is az olvasók táborának az adományai, felülfizetései tartották el. Az ily adományok és felül- fizetések legnagyobb részét a minden évben megejtett országos sorsolás, mulatságok, továbbá a gyűlések és háziagitáció révén hoztuk össze. Az utóbbi években azonban a viszonyok nagyon megváltoztak, részben a háború, részben pedig az amerikai magyarság elöregedése folytán. A gyűlések, mulatságok és egyébb összejövetelek mind ritkábbá válnak. így úgyszólván csaknem összes támogatóink helyeslésével találkozott az a kérelmünk, hogy a lapunk számára szánt támogatást küldjék hozzánk közvetlenül ne várjanak sorsolási vagy mulatsági alkalmakra. A körlevelek egy részét már visszakaptuk és tudjuk jól, hogy a Bérmunkás hívei közül, aki csak teheti, válaszolni fog a kérelmünkre tehetsége szerint. Hisszük és tudjuk, hogy akiknek a nevei még nem szerepeltek a kimutatásban, ott lesznek a jövő számok valamelyikében. És noha az ily támogatásért kijár a köszönet, jelen sorokkal azonban mégis inkább a körlevélben adott kérelmünk másik részéről akarunk valamit mondani. Mint olvasóink emlékeznek, abban a körlevélben arra is kértük őket, hogy támogatásaikkal egyidősen küldjék be azon ismerőseik címeit, akiknek lapunkat meg- indihatjuk és akiket, amikor már lapunkat alkalmuk volt megismerni, felszólíthatunk az előfizetésre. A Bérmunkás olvasói nagyon jól tudják, hogy az anyagi támogatáson kívül a lapoknak szükségük van a terjeszkedésre is. De különösen nagy szükségét látjuk az olyan lap további terjeszkedésének, mint a Bérmunkás, amely egy uj, jobb, tökéletesebb társadalmi rendszernek a propaganda lapja. Azt is jól tudjuk, hogy a Bérmunkás minden olvasója SZERETNÉ TERJESZTENI lapunkat, de valahogyan nem vesznek rá maguknak elég időt, nem fordítanak rá elég energiát. Pedig saját tapasztalataikból megítélhetik, hogy lapunkat bátran kezébe adhatják minden amerikai magyar munkásnak (sőt ami azt illeti, minden magyar munkásnak, lakjon bár a világ bármely részén is). ..Tudjuk jók lesznek olyanok is. akiknek nem tetszik lapunk, különösen azok között, akiket a vallás vagy az álhazafias eszmék túlságosan elvakitottak. Azonban az egészséges gondolkodású munkásemberektől olyan vylaszt kapunk, mint ez a levél: Igen tisztelt Munkástárs:— Mellékelten küldöm az előfizetésemet, amelyben benn van a naptár ára is. Úgy a naptárral, mint a lappal meg vagyok elégedve, holott nem is tudom, hogy ki rendelte meg a számomra, de azért köszönetét mondok a fáradtságáért. Most már alig várom, hogy kézhez kapjam és olvassam á lapot, mert az az egyedüli kiút, amit önök hirdetnek. Üdvözlettel, , John Pfeiffer, Akron, O. . , ..{™e ez a level eléggé bizonyítja, hogy azok, akik ily címek Dekuldese utján terjesztik a Bérmunkást, nem csak mitőlíink, hanem az uj olvasótól is köszönetét kapnak. De ami a legfontosabb, önmaguknak is nagy örömet szereznek, ha egy-egy uj előfizetővel nem csak lapunknak, de eszménknek, mozgalmunknak is egy uj katonát szereztek. Mihájlovich generálist kivégezték BELGRAD — Draja Mihajlo-1 vitch generális és nyolc társa | életükkel fizettek azért, mert fontosabbnak tartották a partizánok elleni harcot a németek kiverésénél. A jugoszláv népbi- róság több héten át tartó tárgyalás után golyó általi halálra ítélte Mihajlovitchot és nyolc segítőjét, másokat pedig 2 évtől 20 évig tartó börtönbüntetésre. A halálos ítéleteket 48 órán belül végrehajtották. Mihajlovitch és társainak a kivégzése a már három éve folyó és az egész világ közvéleménye által figyelemmel kisért dráma utolsó jelenetére gördítette le a függönyt. Röviddel azután, hogy a németek és az olaszok megszállták Jugoszláviát, Mihajlovitch alatt szervezkedni kezdett a földalatti ellenálló sereg, akiket “chetnik” néven említettek. Mihajlovitch chetnikjei a Nagy-Szerbiát hirdető ultrahazafias szerbekből kerültek ki, akik hamarosan ellentétbe kerültek a horvátok, szlovének és j más nemzetiségű náci ellenes erőkkel. Sőt az is nyilvánvalóvá lett, hogy a chetnikek hazafisága a régi, fél-feudális szerb uralkodóosztály iránti hűséggel volt azonos és mint ilyen paraszt és munkásellenes politikát folytattak. A parasztok és a munkások soraiból alakult partizánok viszont a németekkel egyben a régi elnyomóiktól is meg akartak szabadulni. Mihajlovitch és követői végre fontosabbnak látták a partizánok elleni harcot a nácik kiverésénél, sőt annyira sülyedtek, hogy sok esetben úgy az olaszokkal, mint a németekkel koopreáltak a partizánok kiirtására. Ezen vádak a tárgyaláson oly beigazolást nyertek, hogy több esetben magának Mihajlovitch- nak is be kellett ismerni, hogy alantasai összejátszottak az ellenseggel. Csupán azt tagadta, hogy arról neki tudomása volt. A saját levelei és a tanuk egész sora azonban ennek az ellenkezőjét bizonyította.
