Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-11-23 / 1451. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. november 23. Igazi egységfront (a.l.) Minden cselekedetünk hátterébe van egy bizonyos tényező, amely a cselekedet végrehajtására kény szerit. A mai társadalom gazdasági életét uraló osztály mindig úgy tünteti fel a munkásmozgalmat, mint idegen elméletek átültetését. Különösen ebben az országban nagy agitáció folyik ez irányban. Mindazok, akik újságokat olvasnak, bizonyára már hallottak arról a bizottságról, amelynek hivatása az Amerika ellenes propagandának a leleplezése. Sajnos de igy van, hogy ez a bizottság első sorban magát a munkásmozgalmat tartja Amerika ellenesnek. Ezzel kapcsolatban a munkások nagy tömege ebben az országban el is hiszi, hogy a munkásmozgalom itt csak azért bontakozott ki, mert külföldi agitátorok sok itteni munkást befolyásoltak. A munkásmozgalmat minden országban kizárólag a gazdasági viszonyok hozták létre. Minden ország munkásmozgalmának eredete a gazdasági viszonyokhoz mérten fejlődött. A munkás- mozgalom kezdettől fogva nemzetközi kapcsot akart létrehozni a különböző országok munkásmozgalmai között. Ha másképpen nem, de legalább papiron, meg is volt ez »a kapcsolat. A nemzetközi munkásmozgalom a legnagyobb hibát ott követte el, hogy politikai pártokon keresztül akarta ezt az egységet megteremteni. Megvolt ugyan a szakszervezeteknek a nemzetközi irodája, de azért minden alkalomkor a politikai pártok voltak annak irányitói. Ez szakította meg a nemzetközi gazdasági szervezetek között az ipari szolidaritást. Ugyanis különböző országokban a politikai viszonyok homlok egyenest ellenkeztek. Azért el sem lehet képzelni, hogy a világ munkásait politikailag egységfrontba lehetne tömöríteni, mert nincsen a világon olyan politikai párt, amely tisztán és kizárólag EGY osztály gazdasági érdekeit képviselné. A munkásosztály pedig a társadalom nagy többségét képezi. Azért senki sem képviselheti olyan hűen, mint önmaga, de ezt a képviseltetést sem érheti el még ha kizárólag csak a munkásokból alakult politikai pártokba is tömörül. Mert a munkások csak gazdasági osztályérdekeik szerint azonosak. Mi akiknek minden törekvésünk kizárólag csak a munkásosztály végleges fölszabadítása a kizsákmányolásra alapított bérrendszer alól, el sem tudjuk képzelni, hogy a munkásosztály egy nemzetközi egységet tudna képezni másképen, ha csak nem egy forradalmi ipari szervezetben tömöríti a világ ipari munkásait az osztályharc alapján. Annyi egészen bizonyos, hogy a világ munkásainak egy tényleges egységfrontra van szüksége, hogy a nemzetközi kapitalizmussal feltudja venni a harcot. Azt állítják azok, akik a gazdasági szervezeteket a politikai pártokkal akarják irányítani, hogy a gazdasági szervezetek nem képesek a felszabadítás munkáját elvégezni eredményesen és azért van szüksége a munkásosztálynak egy külön politikai pártra. Az a munkásosztály, amely gazdasági szervezetei révén nem képes a gazdasági hatalmat megszerezni, az nincsen az osztályharc alapján szervezve és nevelve. A munkásosztályt elsősorban önállóságra kell nevelni. Meg kell velük értetni, hogy gazdasági érdekük megvédését ne bízzák soha másokra, különösen nem a munkásosztályon kívül állókra. Egy olyan szervezet, mint az IWW — a Világ Ipari Munkásainak Szervezete — tagjai sorába felvesz minden munkást, nem törődve azzal, hogy kinek milyen politikai nézete van, vagy melyik politikai pártnak tagja. Nálunk a fő, hogy bérért dolgozó, kizsákmányolt munkás legyen. Az ipartelepeken ahol dolgozunk, mindannyiunk gazdasági érdeke azonos. És ha a műhely gyűléseken elkalandozunk a tényleges gazdasági bajok mikénti orvoslásától és mindenki saját politikai pártállását akarja érvényesíteni, mindjárt megzavarják vele az egységes követelést és ahelyett esepürá- gók módjára a vita azon fog befejeződni, hogy melyik politikai pártnak van igaza. Sajnos minden ország munkásmozgalmába becsempészik a politikát. Nem hogy azzal megteremtenék az igazi egységet, hanem ha volt is valami egységes ipari szolidaritás, a pártfrakciók azt teljesen szétforgácsolják. Azért a munkásosztály tényleges nemzetközi szolidaritása, csak kizárólag egy forradalmi ipari szervezet révén jöhet létre, de csak úgy, ha a politikát távoltartjuk a szevezettől. A jelenlegi CIO konvenció, nagyon jó példát fog nyújtani azoknak, akik még mindig azt hiszik, hogy a munkások politikailag is képezhetnek egységfrontot. Tudjuk, hogy a CIO a közelmúltban nagy ipari harcokat vívott itt az Egyesült Államokban. Az ipari szolidaritásuk révén megmutatták, hogy a világ leghatalmasabb trösztjeivel szemben, mint például az itteni acéltröszt, vagy a General Motors, győzelmes harcot tudtak vívni. Azonban a mostan ülésező konvención, ahol politikai kérdések fognak tárgyalás alá kerülni, egészen bizonyos az egy szervezethez tartozó CIO tagjai nem fognak tudni megegyezni. Ha látszólag talán elfogják valahogy simítani a politikai kérdések felett a vitát, de belsőleg mindig ott fog lebegni, amig tényleg ki nem fog robbanni. Ezért ne politizáljunk a gazdasági szervezetekben, mert a munkásosztályt csak gazdaságilag lehet egységfrontba tömöríteni. NEM JELENTKEZETT A HALOTT HOUDINI DETROIT — Halloween nap estéjén 13 hires bűvész összejött Detroit városban, hogy megidézzék a már több mint 20 évvel ezelőtt elhalt Harry Houdi- ni hires amerikai bűvész szellemét. Harry Houdini egyike volt Amerika s az egész világ leghíresebb bűvészeinek. Utolsó éveiben a spiritizmussal, jobban mondva a spiritizmus leleplezésével foglalkozott. Vizsgálatai során leleplezte a hires spiritiszta médiumok csalásait. Houdininek, mint bűvésznek egyik leghíresebb trükkje az volt, hogy bárhogyan láncolták vagy kötözték is le, egy-kettőre kiszabadult a kötelékeiből. Erre mondották neki, hogy az ilyen ember talán még “a halál kötelékéből” is ki tud szabadulni. Houdini akkor ígéretet tett, hogy ha van rá mód, akkor ő jelentkezni fog a másvilágról. Megállapodott a feleségével egy titkos jelben, amit használni fog, ha valami módon megteheti. Az özvegy azonban egész haláláig azt állította, hogy habár igen sokszor tettek kísérletet Houdini szellemének megidézé- sére, a megállapított jeleket soha sem kapta meg, vagyis férje szelleme soha sem jelentkezett. A Detroit városban összegyűlt bűvészek most még egy utolsó kísérletet tettek, de szintén eredménytelenül. Houdini nem jelentkezett. így még a bűvészeknek is be kellett látni, hogy aki egyszer meghalt, az már csak halott marad s a szellemek megjelenésére vonatkozó hírek csaláson alapuló hazugságok, mint azt Houdini annak idején kimutatta. FOLYIK A SZERVEZÉSI MUNKA WASHINGTON — A National Labor Relation Board jelentése szerint szeptember hónapban a szervezkedés igen nagy arányúvá fejlődött. A Board ebben a hónapban 684 ipartelepen rendelt el szavazást arra, hogy a munkások akarnak-e szervezetet s ha igen, mely szervezethez akarnak csatlakozni. Ennél is fontosabb az, hogy szeptember hónapban összesen 1,399 kérvény érkezett be a Boardhoz. A szavazások eredményekép 250 csoport csatlakozott az AFL-hez, 229 a CIO-hoz, 148 független uniont alakított, a többi pedig nem akart szervezetet, vagy nem dőlt el véglegesen a kérdés. Ezen szavazásokban 105,975 munkás vett részt. Az érdekelt ipartelepek legtöbbje a déli államokban fekszik. MÉG A MÉHEK IS? LONDON — Az angol méhészek rájöttek, hogy az amerikai méhek sokkal szorgalmasabbak az angol méheknél. J. W. Harker, yorkshirei méhész jelenti, hogy amig a teljesen egyforma körülmények között tartott Amerikából importált méhek kasonként 40 font mézet, addig az angol méhek csak 20 fontot termeltek. Sőt mi több, — jelentette ki Harker, — nem csak a dolgozó méhek, de a királynők is gyor-1 sabban dolgoznak. Az amerikai I királynő 1600 petét rakott, sokkal többet, mint az angol. Azonban az is tény, — tette hozzá Harker, — hogy az amerikai királynő három év alatt elpusztul, agyondolgozzák magukat; az angol királynők azonban a kényelmesebb életmód mellett elélnek hat évig is. (“Királynő” a petéket rakó anyaméh neve.) MUNKÁSELLENES ÁLLAMI TÖRVÉNYEK WASHINGTON — A multhe- ti választásoknál három államban, — névszerint Nebraska, South Dakota és Arizonában a szavazók jóváhagyták azon állami alkotmány módosítást, amely eltiltja az úgynevezett “zárt műhelyt”. Az elfogadott alkotmány módosítás értelmében ezen államok egyetlen ipartelepén sem lehet a munkát megtagadni azért, mert a szó- banforgó alkalmazott nem akar belépni a unionba. Egy másik állam, Massachusetts, elfogadta azt a javaslatot, hogy abban az államban a munkásszervezeteknek is évi nyílt pénzügyi jeléntést kell adniok. Ez a javaslat is a munkásszervezetek meggyöngitését célozza. A zárt műhelyek ellen hozott állami alkotmánymódosítást a szervezett munkásság a szövetségi törvényekkel ellentmondónak tartja és igy az, valamely erre a célra kiválasztott'precedens eset alapján az Egyesült Államok Supreme Courtja elé fog kerülni. így érvényre valóban csak akkor jut, ha a legfelsőbb bíróság is helybenhagyja. HALÁLOS CSÓK NEW YORK — Vincent Gilroy, Bronx (New York) demokrata politikus azt állítja, hogy a demokrata jelöltek azért buktak el, mert a kommunisták is kort eskodtak mellettük. “A Kremlin csókja”, — mondotta ez a mindkét pártot szolgáló politikus, — “halálos csók az amerikai jelölteknek”. Ha nem érdekel a saját meg a gyermeked jövője, akkor ne törődj a munkásmozgalommal. ÉPITŐGÁRDA 1946-47-ik évre Birtalan L., Cleveland ...... 1.00 Buzay J., Cleveland ......... 1.00 Farkas J., Akron .............. 1.00 Feczkó J., New York....... 2.00 Fodor J., Cuy. Falls .......... 2.00 Geréb J., Cleveland ............ 1.00 L. Gáncs, Carolina ______12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Hering P., Buffalo ............. 4.00 Kollár J., Cleveland........... 2.00 Kucher A., Pittsburgh .... 2.00 Kovách E., Cleveland....... 2.00 Lelkó A,, Pittsburgh ......... 3.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 2.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Mácsai J., Detroit .............. 1.00 Molnár A., Cleveland ........ 1.00 Mogor J., Cleveland .......... 1.00 Munczi J., Cleveland ........ 2.00 Pika P., Chicago ................ 1.00 Páll L., Ambridge ............ 6.00 Székely A., Cleveland....... 1.00 Szigeti E., New York ........ 2.00 Vizi J., Akron ................... 2.00 Zára J., Chicago ................ 1.00
