Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-11-16 / 1450. szám
1946. november 16. BÉRMUNKÁS 7 oldal ben, amit elvitatni nem lehet tőlük. De nem fognak háborút indítani a kommunizmusért, hacsak azt nem veszik észre, hogy annak megsemmisítése Oroszország érdekeit direkt fenyegeti. Ezekhez még csípősen hozzá teszik, hogy a “klasszikus” demokrácia nyugati vezetőinek valamikor föl kellene eszmélniük, hogy állami berendezkedésüket csupán “klasszikus” helyzetükben tudták úgy formálni, ahogyan ma gondolkoznak felőle. Az a gyanúm, hogy mosolyt vált ki az oroszokból azon nyájas bizalom, amellyel Anglia és Amerika viseltetik a “szabad választások” iránt — mondjuk — Lengyelországban. Ámde ezen lényeges képzelődésteli zavarodottság a demokratikus fogalmakról a diplomáciai jegyzékváltásokban sokkal jobban hangzanak, mint amikor ezen kérdéseket magában Varsóban, vagy más reakció maradványaival telitett államban tárgyalják. fordította . . . tudja Pál.. . A bárcás sajtó választott mint vezetőket. Elmondhatja panaszát a gyári, vagy a helybeli lapokban. Figyelembe veszik ajánlatait, ha elhanyagolják, figyelmeztetést tehet közzé. Végtelenül sok alkalma nyílik arra, hogy saját magát képezze. Hogy jobb munkához juthat, már ez is figyelmeztetés arra, hogy saját magát tökéletesítse. Mindenek fölött, nem üldözi a munkanélküliség félelme. Társadalmi intézetek állnak a rendelkezésére, amelyeknek javításán a szakszervezete állandóan dolgozik. Ha tudásának teljes akaratával kezelné az orosz polgár a tárgyat, bírálatát — szerintem — három dologban foglalhatná össze: Feladatául tenné, hogy a titkosrendőrség mérhetetlen hatalmát a legmesszebb menőleg korlátoznák. Szélesebb alapokra helyezni a sajtószabadságot, mint ahogy van. Ez kiterjesztessék a más hírszolgálat és sajtótermékekre is. (Nem jelentéktelen itt megjegyezni, hogy egy brit újság amit az angol kormány ad ki “British Ally” néven, amelynek tartalma például: teljes jelentés az atombombáról, vagy pedig Bevin Security Council előtt tartott beszéde, minden egyes kiadni engedett példányra amelyen még mellesleg különleges hírszolgálat is volt, tiz olvasó akadt. Kiadásának sokszorosán vásárolták és addig olvasták, mig tökéletesen rongyaira szakadt.) Végül azt hiszem odakellene hatni, hogy szabadon utazzon, mert valósággal vágynak elsőkézből megtudni valamit a külföldi országokról., Nincs az oroszoknak nyugati fölfogás szerint politikai demokráciájuk. Nem változtathatják meg kormányukat csak forradalommal, amit még sem hiszem, hogy meg akarnak tenni, sőt azt hiszem általánosan meg vannak győződve először: hogy a forradalomra szükség volt. Másodszor: ha elfogadják a nyugati módszert, az a forradalomnak a végét jelentené. Harmadszor: Hitler ellen a háború megnyerése arra mutat, hogy megfelelő társadalmi rendsze- rük van. ____________________ Az orosz polgárok, akik ismerik a nyugatot megegyeznek abban, hogy a saját rendszerük egy különleges helyzet eredménye, amely nem szükséges, hogy Angliára és Amerikára fontossággal bírjon. Érvelni fognak azon, hogy nincs reményük a tömegeknek a jólétre, csakis a szocializmus alatt. De minden nehézség nélkül fogadják el azon álláspontot, hogy a szocializmus nyugaton alkotmányos és békés eszközökkel is megvalósítható. Nem hiszem, hogy azzal áltatnák az oroszok magukat, hogy okosság vagy szükséges volna a kommunizmust mint egy árucikket erőszakosan egyik országból a másikba hurcolni. Legalább is véleményem szerint a múltjuk ezt bizonyítja. Azonban ez nem zárja ki azt, hogy nem nyújtanak vigaszt és segítséget világszerte a kommunizmus részére különösen ott, amely területek katonailag fontossággal bírnak. Nekik is mint Amerikának a nyugati földtekén, meg van a saját maguk Monroe-Doktriná- juk, de aztán a szó igaz értelmé“Az amerikai szabad sajtó olyan, mint az utcai nő, bárkinek odaadja magát, csak ki ad többet a mérvadó.” (Vi.) Nem lényeges, hogy ki és mikor mondta ezt, mert minden nap hallhatjuk sőt láthatjuk, hogy ez igy van. Az amerikai sajtó, mely görcsösen ragaszkodik ahoz a szabadsághoz, hogy annak adja el magát, aki többet fizet, a népet annyira megmételyezte, hogy már sokan hajlandók azt elhinni, hogy az az igazi szabad sajtó. így hazudnak, csalnak, hamis híreket közölnek, vagy úgy színezik, hogy saját osztályuk, gazdag hirdetőik a gyárosok, nagykereskedők és bankárok meg legyenek azzal elégedve. Azonban ha nem is az amerikai népnek a nagy többsége, de más országok népei, leginkább irói és kormányközegei, akik részben áldozatai az ilyen hamis hírek tömegeinek, meglátják ezt és bizony odadörzsölik az amerikai irók és kormányküldöttek orra alá. így tették La Guardia-val, aki az UNRRA megbízásából, mint annak legnagyobb vezére beutazta egész Európát. Ezzel kapcsolatban La Guardia a következő kijelentést tette, melyet a sajtóban eldugva közölték le. “Minden országban, melyeket meglátogattam, magas hivatalnokok, kormány vezetők előrántottak ollózásokat, kivágásokat az amerikai lapokból és azt kérdezték: Miért ez a sok tévedés, hamis hírek, hazug beállítások? És nekik joguk van panaszkodni. Én láttam tudósításokat, oly dolgokról, melyekről nekem személyes tudomáson volt, de ezek nem voltak igazak, vagy hamisan voltak beállítva. Némelyek soha meg sem történtek.” La Guardia, mint minden politikus tudja, hogy ezek a hamis, hazug lapok, őtet is kivégezhetnék politikailag, ha még jobban és nyíltabban megmondja az igazat, igy nagyon vigyázott a szavaira. Hozhatott volna fel sok, sok példát az amerikai lapok hazugságainak halmazából, de azt is tudja, hogy az amerikai sajtónak olyan hatalma ván, hogy az igazmondóknak nagyon hamarosan nyakára hágnak minden tárgyalás nélkül. Négy nagy és még háborút is előidézhető hazugságról már mostan ezen hazug lapok is beismerik, hogy szemenszedett hazugság volt. Az egyik: Svédországon keresztül küldött állítólagos szovjet rocket bombák. Második, hogy a Jugoszlávok az UNRRA készleteket hadi célokra használták. Harmadik, hogy Albánia az angol hajókra lövöldöz. Negyedik, hogy az oroszok nagy katonai csapatokat vontak a görög határra. Sok más ezekhez hasonló és háborúra vezető hírek, melyekről maguk az amerikai lapok hoztak megcáfolásokat. De elég volt arra, hogy a kormány be- ugorjon és vizsgáló bizottságokat küldött mindezen hazug hírek megvizsgálására. És csak is ezen kormány bizottságok jelentései során, eldugott helyeken hozták a cáfolást és legtöbbet hónapokkal miután a hamis híreket közölték, sokszor az első oldalon és vastag betűkkel. Az amerikaiak már megszokták, nem is tulajdonítanak nagy fontosságot az ilyen hamis híreknek. Vannak sokan, akik éppen az ilyen híreket várják és óhajtják még akkor is, ha hamisak, mert megrögzött gondolat- világukkal teljesen megegyezik, elfogultságukat igazolja. De a szervezett munkásság és a pro- gresszivek itt is megismerik és kezdik megutálni a hazug sajtót. Emlékeznek, hogy milyen sok hamis, hazug hírekkel igyekeztek a katonaság agyát megmérgezni, a hazai munkásság ellen uszítani, a hazug beállításokkal a nagy munkabérekről és a sztrájkokról. De miután ezek a volt katonák, maguk is kapják ezen hamisan beállított “magas” munkabéreket, melyekből az elhallgatott és a gyárosok által megszabott magas árakat kell nekik fizetni, most már látják és nem tagadhatják a bárcás sajtó ügynökei sem, hogy mind hazugság volt. Mert a munkásság ma legalább 20 százalékkal kevesebb vásárló képességgel rendelkezik, mint 1940-ben, vagyis annyival kevesebbet vehet egy napi munkabérért. Ugyan igy kezelik mindazokat, akik habár megakarják védeni a mai tőkés rendszert, de azt reformokkal, a munkásoknak kedvező újításokkal, szervezkedéssel akarják előbbre segíteni, vagy még ha a kizsákmányolás részére igy lekötni is, ezen hazugsági hadjáratnak lesznek az áldozatai. Még azokra is azt fogják, hogy kommunisták, vörösek. JDzen gúnynevekbe bele tartoznak még a New Dealista refomerek és liberálisok és minden unionista. Még az amerikai nép, sajnos a munkásság is, tűri sőt támogatja, némelyik még el is hiszi, hogy ez a szabad sajtó. De a sokat szenvedett európai nép, leginkább azok a vezetők, akik most a sok szenvedése után és hasonló hazugsági hadjáratok után, kormányra kerültek, tudják, hogy milyen káros és romboló hatással van az egész világra, de leginkább a hiszékeny, tudatlan néptömegekre az ilyen hazug sajtó. Ezeknek a vezetőknek nagyon fáj, hogy mindenkit orosz ügynöknek bélyegeznek az amerikai lapokban, éppen úgy, mint a náci banda tette. Fáj nekik, hogy még a legjobb igyekezetük dacára is, amellyel szeretnék megnyerni az amerikai sajtó, az amerikai kormány és a nép támogatását, rokonszenvét, ezt a bárcás sajtón keresztül közölt hazugságok halmazával lehetetlenné teszik. Azok is, amint mi tudjuk a sajtó hatalmát. Tudjuk, hogy máról holnapra hisztérikus rohamokat tudnak előidézni. Háborúkat tudnak megindítani, kormányokat megdönteni egy egy eltalált hazugsággal. Azok tudják, hogy ha ilyen hazugságok, hamis beállítások sorozatos hadjárata folytán őket leverik, akkor kegyetlenül kilesznek végezve, éppen azon hamis vádak alapján, melyeket leginkább az amerikai sajtón keresztül terjesztenek róluk. Most legújabb példa éppen itten a szemeink előtt játszódik le. Eddig legliberálisabbnak ismert, new yorki PM lap tulajdonosa Marshall Field bejelentette, hogy ezek után a PM is elfogad mindenféle hirdetést. Erre Ingersol a szerkesztő lemondott, mert amint mondta, két urat nem lehet szolgálni. Nem szolgálhatják az olvasókat és a hirdetőket. Csak hülyék hiszik el, hogy a hirdetésekkel megtömött lapok szabadok, azt írhatják amit akarnak, vagy, hogy amit írnak az igaz és a nép érdekeit szolgálja. Valamint azt is tudni kell, hogy még a hirdetések is egy nagyon is központosított és nagyon is ellenőrzött hivatalon keresztül lesz a lapoknak kiadva. Ezáltal nem csak a híreket, hanem még a vezércikkezéseket is szigorúan ellneőrzik, megszabják és ha nekik nem tetsző, akkor büntetik a hirdetések megvonása által. KOMMUNSTA MINISZTEREK CHILE ÁLLAMBAN SANTIAGO — Gonzales Vi- dela, a most megválasztott chilei elnök, az uj kormányban három tárcát a kommunista párt tagjaival töltött be. Ez az első eset, hogy az amerikai kontinensen a kommunisták helyet kaptak valamely kormányban. A PÁPA NEM HELYESELTE RÓMA — A Vatikánból jövő megbízható hírforrás szerint a pápa nem helyeselte azt, hogy a Nürenbergben kivégzett náci bestiák holttesteit elégették. A szent atya valószínűleg egyházi temetést rendezett volna a részükre. Viszont nem hallottuk, hogy a római pápának valami kifogása lett volna azért, hogy a náci bestiák sok millió ártatlan embert elégettek. A gyakorlat azt mutatja, hogy sokkal könnyebb háborút csinálni, mint békét. Az idén a nagy háborús készülődés egészen elnyomta az “Armistice” (Fegyverszünet) Day ünneplését.
