Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-10-26 / 1447. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. október 26. vák a négerek. De majd megkér­di az iskolában. Sebesebben öl­tözik, a teát is csak úgy állva issza. Már elmenőben van, mi­kor hirtelen eszébe jut valami, az ajtóból fordul vissza. — Még nem győzött le apuka. Miért járat engem polgáriba, ha semmi hasznunk sincs Ameriká­ból? Miért tanulom én ezeket? Az apa már beretválkozás után mossa vörösre kapart ar­cát, éppen azon tűnődik, milyen jó is, hogy éz egyszer sikerült okos apának látszania. Ezért az­tán a fia újabb kérdése úgy éri, mint a pofon. Tudja, most nincs idő ravaszkodni, ha leáll vitázni, a gyerek elkésik. Ha meg rendes válasz nélkül ereszti el, akkor ő marad alul. Úgy vaktában oda- kiálltja hát, amit a legjobbnak gondol: — Azért járatlak, mert polgá­ri nélkül nem vesznek fel inas­nak. — A gyerek arcán grimasz jelenik meg s gyorsan nyúl a kilincs után, mert az anyja ha­ragosan jő feléje. De azért nem állhatja meg, hogy búcsúzóul vissza ne kiáltsa: — Erről még tárgyalni fo­gunk . . . Mikor az ajtó hirtelen becsa­pódott utána, a férfi komoran néz össze az asszonnyal, aki in­gerülten dadogja: — Engedhetjük, hogy igy be­széljen, hogy azt mondja tár­gyalni fog velünk? Minden szót a könyvekből mond . . . Az apa kinéz az ablakon, bal szemöldöke megrándul, amint biztatásváróan mondja: — Én azért, azt hiszem, jól fe­leltem neki . . . — Mit tudom én — von vállat az asszony egészen elkedvetle­nedve. — Én sem láttam négert még egyszer sem. — Nem muszáj mindent sze­mélyesen látni, — ismétli az apa önkéntelenül is a fiai szavait. De a felesége szemrehányó te­kintete elől elfordul, majd indu­latosan teszi hozzá: — Nem szé­gyen tőle tanulni. De azért ne­kem is igazam volt a négerek dolgában, mert vannak fehér négerek is. Emlékszel, minket épp úgy lekergettek a főtérről, mintha feketék lettünk volna? És mi futottunk, nem gyávaság­ból, csak mert tudtuk, hogy még nagyobb baj lesz, ha nem fu­tunk. így .lehetnek azok a feke­te négerek is, mert nem gyáva az ember, csak esze van. Néha nem ártana, ha kevesebb volna. Jobb dolgunk lenne, ha csupa okosságból nem futnánk el min­den elől ... Ä, de biztos, most is marhaságot beszélek . . . Ingerülten tekint a feleségé­re, miért nem helyesel, vagy cá­fol. Az elgondolkozva murkot szed elő, kaparni kezdi s fejét lesunyitva kérdi: — Te tudtad, hogy ki az a Stanlei ? — Nem tudtam, — feleli a férfi, még mindig indulatosan — nem tudtam, de vigyáztam, máskor vigyázz te is. Hadd, hogy beszélje ki, amit tud ez a kölyök s tégy úgy, mintha te is tudnád. Én azt mondom, mikor nincs itthon, bele kell nézzünk a könyveibe. Azzal az afrikai do­loggal tisztába kell jönnünk . . Hátha mégis van valami hasz­nunk belőle, hogy felfedezték. — Jó — mondja csendesen az asszony s közben már azon tű­nődik, mikor éri meg újra, hogy ilyenkor vasárnap ismét jó nagy A “Hungarian Information Service” HÍREI HATÁROZAT A SZLOVÁKIAI MAGYAR ÜGYBEN A békekonferencia magyar területi és politikai bizottságá­nak albizottsága zárt ülésen foglalkozott a 200,000 szolvá- kiai magyar kitelepítésére vo­natkozó csehszlovák javaslattal és mind az öt tagjának egyhan­gú szavazatával a következő ha­tározatot hozta: Felszólítja Ma­gyarországot, hogy kezdjen köz­vetlen tárgyalásokat a csehszlo­vák kormánnyal abból a célból, hogy megoldódjék a Csehszlo­vákiában lakó magyar eredetű lakosság problémája. Ezek a tárgyalások azokra a magya­rokra vonatkoznak, akiket nem érint az 1946 évi február 27-iki magyar-cseszlovák lakosságcse­re-egyezmény. Az esetben, ha a megbeszélések a békeszerződés hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül nem hoznának eredményt, Csehszlovákia jogo­sítva lesz, hogy a külügyminisz­terek tanácsához forduljon és e tanács támogatását kérje a kér­dés végső megoldásához. SZUDÉTA-VIDÉKRE HUR­COLJÁK A MAGYAR GAZDÁKAT ra emelkedik. Májusban 256.000 júniusban 665.333, júliusban 1,365.642 kilónyi szeretetcsomag érkezett az ocenánról túlról Ma­gyarországra és a sulymennyi- ség azóta is folyton emelkedik. MAGYAR INTÉZET A LE­NINGRAD! EGYETEMEN BUDAPEST — A leningrádi egyetem finn-ugor tanszéke mellett Magyar Intézet felállí­tását tervezi a kultuszminiszté­rium. Az intézet tanárai a lenin­grádi egyetemen a magyar nyelvből és irodalomból tarta­nak majd előadásokat s tanul­mányozzák a Szovjet-Unió terü­letén élő, magyarral rokon né­pek életmódját, feldolgozván a magyar őstörténet - fellelhető emlékeit. ÖSSZERAKHATÓ ÍRÓGÉPE­KET GYÁRTANAK MAGYAR- ORSZÁGON BUDAPEST — A DANUBIA R. T. finomtechnikai gyár világ- viszonylatban is rendkívüli üz­leti lehetőségekkel kecsegtető cikk gyártására rendezkedett be: havonta 10-12.000 ujtipusu másfél kiló súlyú Írógépeket ál­lít elő, amelyek középen .össze­rakhatok és egy kis bőrtáská­ban elférnek. A gyár kétévi ga­ranciát vállal. A SZAKSZERVEZETI TA­NÁCS A KÜLFÖLDI BÉR­MUNKA ELLEN BUDAPEST — Mint ismere­tes, felmerült az a gondolat, hogy a munkanélküliséget a kö­zeli államokban történő csopor­tos magyar bérmunka segélyé­vel küzdik le és erre a megoldá­si módozatra a Gazdasági Főta­nács engedélyt is adott. A kér­déssel kapcsolatban Kossá Ist­ván, a Szakszervezeti Tanács főtitkára a következő nyilatko­zatot tette: “A tervet kezdettől fogva helytelenítettük. Mikor Magyar- ország romokban hever, egyet­len munkáskezet sem kell kül­földre engedni. A munkanélkü­liséget a munkaerők hazai beve­tésével szükséges leküzdeni.” Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna bo- j ritékban küldje el az előfizeté­sét is. BUDAPEST — A magyar határt az utóbbi napokban egy­re nagyobb számban lépik át a menekülők. Előadásuk szerint a szlovák munkaügyi hivatal tö­megesen fogdossa össze a ma­gyar gazdákat, akiket a Szudé- ta-vidékre hucolnak kényszer- munkára, elismervényt Íratván velük arról, hogy önként változ­tattak lakóhelyet és önként vál­lalták a rájuk kényszeritett munkát. A szlovákok különösen azokat a gazdákat hajszolják, akiknek 50 hektárnál nagyobb birtokuk van, mert a lakosság- cseréről szóló egyezményben a csehszlovák kormány ezeknek kártérítést tartozik fizetni kiu­tasításuk esetén. Ezt a kötele­zettséget megkerülendő, a mó­dos gazdákat a Szudéta-vidékre deportálják azzal a célkitűzés­sel, hogy ott szétszórják és be­olvasztják őket. ÁTSZERVEZIK A POLITIKAI RENDŐRSÉGET BUDAPEST — Belügyminisz­teri rendeletre az ország rendőr­ségi létszámát 500 fővel csök­kentik. Megszüntetik a budapes­ti rendőrség politikai osztályát. Helyébe központosított politikai rendőrség lép, Országos Igazga­tásrendészeti Osztály néven, élén Péter Gábor vezérőmagy- gyal. Megszüntetik a vidéki fő- kapitányság politikai osztályát s a járási politikai osztályokat is. EGYRE TÖBB SZERETETCSO­MAG ÉRKEZIK AZ EGYE­SÜLT ÁLLAMOKBÓL BUDAPEST — Az Egyesült Államokból érkező szeretetado- mányok súlya hónapról hónap­velőscsontokat főzzön a zöldség­levesbe . . . (Ifjúság) HETI KRÓNIKA (Folytatás az 1-ső oldalról) vert föl egy kis alaknak az ügye amiről hetekig irkáltak az ösz- szes újságokban. Louis Budenz- ról szólt a nagy szenzáció, aki egyik nap mint a kommunista Daily Worker managere hirdet­te a kommunista hittant, mig másnap fölcsapott katholikus- nak és mint az egyik főpap ke­zét csókolva mutogatták az új­ságokban. Ezért a hirtelen buk­fencért meg is kapta a méltó jutalmát és mint gazdaságtani tanárt nevezték ki az egyik hír­neves egyetemre. így aztán el volt felejtve Budenz ur és min­denki azt gondolta, hogy ájtatos imádkozással tölti az idejét és az ilyen igazán megtérés ellen aztán senkinek sem lett volna kifogása. Mert azt mi már százezerszer megírtuk, hogy nekünk semmi közünk ahoz, ha a vallásos em­berek imádkoznak, ez az ő dol­guk, sőt ahoz sincs semmi kö­zünk, ha papok imádkoznak, ne­kik csakis ez volna a hivatásuk. Ott jövünk összeütközésbe első­sorban a papokkal, amikor ők kijönnek a templomból és má­soknak akarnak dirigálni, hogy mit kell tenniök a világhelyzet­ben és a társadalmi kérdések­ben. Ilyenkor aztán megírjuk a véleményünket már amilyen hangulatban vagyunk, némely­kor simán, némelykor durváb­ban, de viszont ezért a bűnért mi saját magunk vállaljuk a fe­lelőséget. Legyenek tehát meg­nyugodva a főpap urak, mi nem fogunk hozzájuk menni, a bű­nök alól való föloldásért. Erre Budenz urnák volt szüksége és méltóbb tisztogatót nem is ke­reshetett volna olyan madár ré­szére, amely a saját fészkébe piszkit, mint főpapot. Mert Budenz ur, most hogy New Yorba helyezték, újra meg­szólalt, először a rádión, majd egy nyílt gyűlésen, ahol a régi kenyéradó gazdái ellen hozott nyilvánosságra szörnyű váda­kat. Ezek között az egyik, hogy az egész kommunista pártot egy misztikus szellem irányítja, akit a kommunisták nem is látnak és nem is ismernek, de viszont min­den parancsát szó nélkül teljesí­tik. Mint mondotta, az ily misz­tikus szellem irányítása miatt hagyta ott a kommunista pár­tot s lépett be a katholikus egy­házba, hogy a szellemi rabság alól fölszabaduljon. Ennek az egyénnek a nevét ő már tudja és hajlandó lesz a FBI-nak a tudo­mására hozni. Csodálkozik-e valaki, ha mi sokszor azt Írjuk, hogy a kom­munisták legtöbb esetben zava­rosan cselekszenek, ha ennyire megzavarodott alakok, ott veze­tő szerephez juthatnak. Hogy a kommunistákat egy misztikus szellem irányítja, ezt talán len­nének sokan akik elhinnék. De, hogy azért lépett ki onnét és lé­pett át a katholikus egyházba, hát itt már a legvégső fokú za- varodásról tesz tanúságot. Hát a katholikus egyházat nem egy MISZTIKUS szellem irányítja? Ilyen alak mint tanár léphet a pódiumra és ez neveli az ifjúsá­got gazdaságtanra? Lehet aztán egy más eshető­ség is van Budenz urnái, ugyan­is már voltak többen olyanok, akik a saját szervezetüknél be­súgók lettek, igaz, hogy ezek nem tértek át a vallásba. Ha azonban a vallás az ilyen patká­nyoknak menekvési talajt nyújt és a főpapok az ilyeneknek en­gedik, hogy kezeiket csókolják, úgy ismét csak azt mondhatjuk, maradjatok tiszták, óvakodja­tok a papoktól.

Next

/
Thumbnails
Contents