Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-10-19 / 1446. szám

1946. október 19.

BÉRMUNKÁS

7 oldal

Némelyek sohasem tanulnak

(a.l.) Letagadhatatlan tény, hogy az emberek cselekedeteit, mindig gazdasági érdekeik irányitják. Ezen oknál fogva a munkásokat is gazdasági érdekeik szerint a legkönnyebben lehet szervezni. Azt a legegyszerűbb ember is könnyen megérti, ha munkája által nem tud annyit keresni, hogy az élet legszükségesebb dolgait megtudja rajta vásárolni, az ilyen emberek azután gondolkozni kezdenek (?) azon, hogy miért van igy, nem-e lehetne valahogyan valami orvoslást találni? Ez esetben ráfognak jönni arra, hogy a többi munkások helyzete ugyanaz, ami az övék.

Akkor azután könnyen meg lehet értetni velük, hogy a munkások ezen tűrhetetlen gazdasági helyzetükre orvoslást csak úgy tudnak találni, ha közösen cselekednek.

Azután, hogy a közös ügy érdekében közösen cselekedhessenek, okvetlen szervezetre van szükségük. Ezen gazdasági okoknál fogva azután lehet a munkásokat gazdasági szervezetekbe tömöríteni. Természetesen amikor a munkásokat gazdasági érdekeikért szervezik, egyedül a gazdasági helyzet kényszeríti erre őket. Az ilyen módon megszervezett munkásoknál nem fontos, hogy valamelyiknek mi a nemzetisége, vallása, vagy politikai nézete.

Azért van az, hogy egy ténylegesen demokratikus alapon működő munkásszervezet tagjai sorába csak olyan munkást vesz fel, aki valóban bérért dolgozik. És ha a munkásokat ilyen gazdasági szervezetekbe tömöritsük és nem kalandozunk el a céltól, hogy mindig a gazdasági érdek legyen szem előtt, akkor a munkások között megmarad a teljes egyetértés. Ha azonban bármely gazdasági szervezetbe, akármilyen politikai irányzatot akarunk érvényre juttatni, azonnal megbontjuk vele a szervezet egységét. Azért amikor a munkásokat gazdaságilag beszervezzük valamely munka telepen, soha ne kérdezzük meg egytől sem, hogy milyen politikai nézete van. A fontos az, hogy munkás legyen. Sokszor tapasztaltam, műhely gyűlésen, hogy a munkások nagyon szívesen hallgatják a szervezet szónokait mindaddig, amig arról beszélnek, hogy hogyan lehetne magasabb fizetést és jobb munkaviszonyokat teremteni a munka színhelyén. Ha azután az ilyen gyűléseken politikával kezdenek foglalkozni, bizony nagyon sokszor tapasztaltam, hogy az emberek lassan kezdik elhagyni a termet és az utóhangok bizony a legtöbb esetben úgy nyilvánulnak meg, hogy nem vagyok kiváncsi a politikájukra. Azért mondjuk, hogy a munkásokat azonos gazdasági érdekeik szerint lehet egy egységes szervezetbe tömöríteni. Ez koránt sem jelenti azt, hogy akkor politikai nézetük is azonos. A munkások gazdasági szervezeteibe bármely politikai párt csak széthúzásra ad okot. A gazdasági elnyomatás alól a munkásosztály legkönnyebben úgy szabadulhat fel, hogy ott összpontosítja minden erejét, ahol tényleges kizsákmányolása történik.

Nagyon sokszor lett már megmagyarázva, hogy a társadalom minden osztály intézménye a gazdasági alapnak visszatükröződése. Azonban, azok az elemek, akik a politikának olyan nagy fontosságot tulajdonítanak, sohasem akarják a való tényeket megérteni, hogy a kapitalista osztálynak a tényleges erejét, nem a politika képezi, hanem hogy gazdasági erejénél fogva osztály intézipényeit annak megfelelően rendezi be.

Az IWW megalakulását megelőzőleg a forradalmi előharco- soknak az volt a nézetük, hogy a régi módi szakszervezetek nem alkalmasak egy fejlett ipari rendszerben a munkások gazdasági erejének összpontosítására. Azért látták szükségesnek egy olyan forradalmi szervezet megalakítását, mint az IWW, amelyik iparilag szervezi a munkásokat a szakmai válaszfalak kiküszöbölésével. Az IWW meglakulásakor rohamos fejlődésnek indult. Minden józanul gondolkozó munkás kezdte felismerni, hogy tényleg a szakszervezetek nem alkalmasak a munkások ipari szolidaritásának keresztül vitelére. Az alakítók abban mind megegyeztek, hogy a munkásosztálynak feltétlen szüksége van egy forradalmi ipari szervezetre. Azonban abban sohasem fognak tudni megegyezni, hogy mindegyik egy politikai nézeten legyen. És ezt sohasem fogják azok megérteni, akik állandóan politikát akarnak belopni a munkások egységes gazdasági szervezeteibe, hogy ezzel csak szétforgácsolják a munkások gazdasági erejét. Nem kell sokáig várakoznunk, mindannyian szemtanúi leszünk egy munkásmozgalmi történelmi eseménynek. Mostan ugyan az az esemény megy végbe magában a CIO szervezetbe, mint ami 1908-ban az IWW- ban volt. A kijjönböző politikai nézetek, ha nem is törik össze egészen, de annyi bizonyos, hogy rombolást fognak véghezvinni a CIO-ban.

Úgy a múltban, de még inkább most a jelenben a munkásoknak egy tényleges szolidáris gazdasági szervezetre van szükségük, hogy a valósággal megvadult nagytőke reakciós túlkapásai ellen, teljes szolidaritással védekezni tudjon. Ezt az ipari szolidaritást a munkásosztály sohasem tudja elérni, ha gazdasági szervezeteiben bármilyen politikai kilengéseket enged érvényre jutni. Ma, amikor a megélhetés lehetősége foglalkoztatja az egész világ munkásait a legjobban, akkor a legfontosabb teendője volna a munkásosztálynak, hogy látba vesse minden gazdasági erejét, hogy a kapitalista osztályt megfékezze a rablóhadjáratában, hogy szemérmetlenül kirabolják a vásárló tömegeket csak azért, hogy profitjukat a végtelenségig fokozzák. Nem-e sokkal hatásosabb volna a szervezett munkások részéről, ha gazdasági erejüket érvényesítenék éppen most, a választások előtt, úgy minden gazdasági életet elnémítanának, ahelyett, hogy a politikusokra bízzák a sorsukat. És ezzel a politikai agitációval magában a munkásszervezetekben az egyenetlenséget alapozzák meg a szervezetek szétbomlasztására.

i| J E G Y E Z D MEG

|-------------------------------Ajánlja: St. Visi.--------------------------Amikor Schacht és Papén fellettek mentve, a németek azonnal leakarták őket tartóztatni, amit az amerikai hadvezetőség szigorúan eltiltott. Attól félnek, hogy a németek nem lesznek oly irgalmasak velük szemben, mint az angolok és amerikaiak voltak.

A hollywoodi színészek vér helyett paradicsom levet szoktak használni a színjátékokban. Azonban a sztrájk nem játék, ottan igazi vér folyik.

Charles De Gaulle nincs megelégedve a mostan javasolt törvényekkel, ő olyat akar, melynek alapján az elnöknek nagy hatalma van — feltéve, hogy ő lesz az elnök.

A Skoda gyár telepein szerszámgépeket gyártanak és sokkal olcsóbban, mint az angolok. Emiatt a szabadverseny alapján még Dániába is szállítanak .melyet az angolok szoktak ilyesmivel ellátni. Hát bizony elég méreg ez az angoloknak, ök nem ilyen szabad kereskedelmet terveztek. Olyat, mint az arabok földjén és Görögországban szerveztek meg.

Az amerikai egyetemeken úgy tanítják a gazdaságtant, hogy a “te találgatásod éppen olyan jó, mint az enyém”. “Ha megnyerte had vigye”. “Ne sírj, ha mostan nem sikerült, majd sikerül máskor, majd jobban eltalálod!” “Mindenkinek meg lehet gazdagodni, csak jó szerencse kell hozzá.”

Most a nagy lapok szinte meglepetés szerűen akarják tudatni velünk, hogy Bostonban, Philadelphiában, Detroitban és New Yorkban sok millió font húst találtak elraktározva. Hát mi nem vagyunk meglepve, mi azt régen tudtuk és megmondtuk. Csak azt nem tudtuk, hogy kinél van a kulcs ezen raktárokhoz, de a vizsgáló bizottság sem mondta meg, ne hogy elfogyjon és még nekik se jusson ebből a husállományból.

Azt állítják, hogy nem csak az oroszok, de még Jackson, az amerikai főbíró is ellenezte azt, hogy a három náci főmachert felmentsék. Most az a nagy kérdés, hát akkor kik mentették fel? Miért?

Ha ez a három jó madár megúszta a vérözönt, még kihozathatják ide, Houdini helyet mutogatni a színpadokon; hogyan lehet kibújni ilyen szűkre szorult hrurok alól és az akasztófa árnyékából.

Koreában is dühöng a demokrácia az amerikaiak által megszállott területeken. Most egy általános sztrájk van folyamatban, mely részben a napok óta sztrájkoló vasúti munkások támogatására irányul, akiknek a sztrájkját az amerikai katonai hatóság meg akarta törni. Másrészről követelik, hogy azokat a balszárnyi lapokat, melyeket beszüntettek, megint engedjék kiadni, valamint a szerkesztőit, munkásait engedjék szabadon, akiket mostan a demokrácia nagyobb dicsőségére mind börtönben tartanak.

Mint legtöbb államban, igy New Yorkban is kormányzó választás lesz. így nem csoda, hogy úgy az elnök, mint Dewey kormányzó egyszerre zsidó barát lett, most egymást túllicitálják, hogy az angolok mennyi zsidót engedjenek be Palesztinába. Hát még is jó néha ez a választási cécó, legalább akkor, mindent — ígérnek.

Az amerikai kormány 120 millió font húst vesz át az angoloktól, ugyanis Argentínában az angolok annyi húst lefoglaltak és azt most az amerikaiak veszik át a hadsereg és a haditengerészet részére. Hát miért nem tudnának ők direkt venni az ar- gentiniaiktól ? nem csak a hadsereg, de a nép részére is? Vagy félnek az amerikai sztrájkoló farmeroktól ?

Ha Hoover megint elnök akarna lenni, talán még sikerülne is neki. Milyen nagyon jól hangzik, “két csirke minden fazékba”. Ehhez most egy jó rostélyost is ígérhetne, amire legtöbben nagyon éhesek.

OLCSÓBB LETT A REPÜLŐ POSTA

A Post Office Department értesíti az amerikai közönséget, hogy a repülő posta (air mail) diját leszállították. Ezentúl a belföldi levelekre egy ounceon- ként az eddigi 8 cent helyett csak öt centes bélyeget kell tenni.

ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1946 október 12-ig:

St. Búza, McKees Rocks ....... 1

F. Takách, Pittsburgh........... 1

A. Hülber, Richmond ........... 1

J. Liszi, Philadelphia ........... 2

F. Pekárovich, Encimo .........- 1

P. Hering, Buffalo ...... 2

St. Inanchy, Cleveland ........ 1

L. Fülöp, Smithtown ........... 1

J. Feczkó, New York ........... 2

E. Barna, Newark ............... 1

J. Bodnár, Cleveland ........... 1

F. Dobler, Fairfield ___ 1

St. Takách, Cleveland ........... 1

J. Szoboszlay, Cleveland....... 1

H. Varjú, Chicago ......... 1

A. Kucher, Pittsburgh........... 2

R. Haban, Los Angeles ........ 1

Mrs. A. Péntek. Bedford ....... 1

J. Zára, Chicago ................... 1

St. Kovách, Detroit ............... 1

P. Pozsgai, Conersvilié ....... 1

M. Huszkai, Detroit............... 1

St. Regensburger. Newark .... 1

P. Turucz, Newark, 0............. 1

J. Deák, Akron ........ 4

J. Hudik, Cleveland ............... 1

G. Barcza, Bridgeport ........... 5

G. Pallagi, Newark, O.......... 1

J. Muriny, Maplewood ........... 1

St. Visi, Lincoln Park ............ 2

L. Lakatos, Canada ......... 1

Jos Takách, Cleveland........... 1

J. Gulyás, Cleveland............... 1

A. Molnár, Cleveland ........... 2