Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-10-12 / 1445. szám
1946. október 12. BÉRMUNKÁS 5 oldal A palesztinai zűrzavar megszokni: Palesztina — Ázsia. El kell szakadni Európától. És ez az, ami sehogyan sem sikerül. A lélek nehezen alkuszik: A palesztinai zűrzavaros problémát újból előtérbe hozta Truman elnöknek azon kérése az angol kormányhoz, hogy engedjenek be Palesztinába százezer hontalan zsidót. Ugyancsak kijelentette Truman azt is, hogy tanácsolni fogja a kongresszusnak, hogy Amerikába is engedjenek be bizonyos számú hontalan zsidót a bevándorlási kvótán felül is. A még mindig hontalan zsidók ezrei, valamint azok is, akik visszatértek ugyan már régi hazájukba, — Lengyelországba, Magyarországba, Romáiíiába és Németországba, — mindenáron ki akarnak vándorolni ezen országokból, mert az antiszemitizmus annyira befészkelte magát a lakosság nagy tömegeibe, hogy a megmaradt zsidóság ellen nem csak diszkriminálnak, hanem mint a kielcei vagy a kunmadarasi esetek mutatják, még pogromokat is rendeznek. Az amerikai rokonok ezrével, tízezrével kapják a leveleket, amelyekben kérik őket, hogy valamiképpen tegyék lehetővé a kivándorlásukat. Az ily kívánságokat természetesen a bevándorlás megszigorítása következtében nem igen lehet teljesíteni. És miután a bevándorlást Amerika mintájára ma már a legtöbb ország korlátozza, a helyüket nem találó európai zsidóság Palesztinába igyekszik kivándorolni, noha az a kis terület korántsem elégséges nagy tömegek befogadására és eltartására. A palesztinai bevándorlást a cionisták propagálják. Magát a cionista mozgalmat a gazdag angol és amerikai zsidók pénzelték, akiknek nemzeti sovinizmusát elégítette ki a palesz- tinai “szidó állam” romantikus eszméje. ALAMIZSNÁN ÉLTEK A palesztinai zsidóságot jóidéig a külföldről érkező alamizsna tartotta fenn. Ezen alamizsna megszerzése és szétosztása kitermelte a professzionális cionistákat, akik természetesen abból éltek s még ma is ilyen szempontjából nézik a zsidókérdést. Eltekintve attól, hogy az emberiség egységének szempontjából nem kivánatos egy olyan uj állam megteremtése, amelynél a vallás és a nemzetiség azonossá lenne, ez a kis terület külső segitség nélkül csak nagyon korlátolt számú lakosságot tud eltartani. Ez a külső segitség pedig egyrészről nem tarthat örökké, másrészről pedig minél jobban szaporodik a zsidóság Palesztinában, annál kevesebb segitség esik személyenként. Van azonban a palesztinai kivándorlásnak egy másik igen hátrányos oldala is, amiről eddig még igen keveset Írtak, amit azonban nem szabad elhallgatnunk. Az amerikai magyar zsidók éppen olyan könyörgő leveleket kapnak Palesztinából, mint Európából, mert nem birja az ottani nyomort, küzködést s általában az “életet”. Nem szabad eltitkolni, hogy a Palesztinába került magyar zsidóság nagyrésze minden áron szabadulni szeretne onnan, még azok is, akiknek van ugyan va- lamüyen megélhetésük, de mint írják, nem bírják az ottani “életet”. A nagyon is különböző kulturális színvonalon álló palesztinai bevándorlók összeolvasztására évtizedek kellenének. Ehelyett a keveredés naponként uj elemekkel szaporodott, akik között azon kívül, hogy zsidó származásúak, semmi közösség sincsen és akik esetleg rokonszenveztek egymással, amig csak a távolból hallottak egymás szenvedéseiről, de az együttélésnél már fokozottan látják egymás hibáit és a rokonszenv helyett a gyűlölet lép előtérbe. Nem titok, hogy a Palesztinába vándorolt zsidóság egyes nemzeti csoportjai között nagy ellentétek vannak, amelyek gyakran verekedéseket váltanak ki. Éhez hozzá kell még számítani az elmaradt, biggott vallásosak erőszakoskodásait a vallási babonában már nem hívőkkel szemben, ami különösen az értelmiség részére teszi nagyon nehézzé a palesztanai életet. így ezek most éppen úgy vágynak otthagyni Palesztinát, mint ahogyan szeretnének odamenni azok, akiket csak a cionista romantikus propaganda vezetett félre. A közelmúltban visszatért Budapestre egy üyen palesztinai kivándorló, aki a “Világosság” (szociáldemokrata) napilap Vajda István munkatársának igen érdekes adatokat adott az “ígéret Földjén” uralkodó állapotokról. Vajda cikkének fontosabb részei a következők: PALESZTINA: ÁZSIA * — Az uj bevándorlók helyzete hihetetlenül nehéz. Két ut áll előttük. Vagy kollektiv táborokba mennek földmunkát végezni, vagy megpróbálnak valami munkát találni a nagyvárosokban. Az uj bevándorló, ha egyáltalán élni akar, csak olyan állást foglalhat el, ahol lakást és ellátást kap. Palesztinában óriási a lakáshiány. Egy-kétszobás lakásokért 4—500 font lelépést kell fizetni. Az élelmezés kb. 2 dollár naponta és ezt az összeget az uj bevándorló képtelen megkeresni. A bevándorolt magyaroknak legnagyobb része pincér, szakács, zenész, segéd-rendőr. A segédrendőri intézményt az angolok állították fel, hogy az uj bevándorlók éhen ne haljanak. Az uj bevándorlók mellett óriási problémát okoznak a leszerelt katonák. Negyvenegyben mintegy 25.000 zsidó jelentkezett a Vm. brit hadseregbe. Az angolok a 25.000 katonát most egyszerre szerelték le. Haifa, Tel Aviv, Jeruzsálem uccáin naponta látni embereket nyakukban hatalmas táblával. A tábla szövege: “Leszerelt katona vagyok, nincs hol aludnom”. Uj bevándorló szellemi pályán nem helyezkedhet el. Ahhoz három nyelvet kell tudnia tökéletesen, arabot, hébert, angolt. A legtöbb fizikai munkásnak valamilyen diplomája van. Lépten- nyomon találkozhatsz érettségizett dokkmunkással és egyetemet végzett hordárral. A legnehezebb, amit az uj bevándorlók szinte képtelenek ELMARADOTTAK Palesztina: Ázsia. Az arabok angol cigarettát szívnak és szeretik a cocktailt, ettől eltekintve viszont az európai lélek számára érthetetlenek, idegenek és hihetetlenül elmaradottak. Véleményük a Palesztina-kérdésről ? A fiuk egyszer vitatkoztak egy arabbal, aki szó nélkül karonra- gadta őket és elcipelte uccákon át egy külvárosi házig. — Nézzétek — mondta, — itt született a nagyapám. És most mutassátok meg nekem azt a házat ebben az országban, ahol a ti nagyapátok születet . . . Egyes cionista szervezetek- jelszava: “Küzdjünk az antiszemitizmusért ! ” Hihetet lenül hanzik, de igy van. Minél jobban pusztítják Európában a zsidókat, annál közelebb vagyunk a célhoz mi — mondják. Az egyik cionista lap az európai neo-anti- szemitizmusról, a kielcei pogromról és a mi Kunmadarasunkról igy irt: “Hála Istennek, újra biztató hírek érkeznek. Európából. Rövidesen ismét zsidók ezrei veszik kezükbe a vándorbotot...” NEMZETI KÜLÖNBSÉGEK Osztálykülönbség Palesztinában nincs. Csak uj bevándorló és régi telepes közti különbség van. És nemzeti különbség. A lengyel bevándorló gyűlöli a németet, a szlovák a magyart és igy tovább. — A kulturszinvonal a nagyvárosokban nem elégíti ki a még Európából elkényeztetett uj bevándorlót. Egyedül a koncertek kitűnőek. A legjobb zenészek a magyarok. Az Operának összesen öt betanult darabja van. A Hamlet-et most adták Tel-Aviv- ban — héberül. Pesti értelemben vett társadalmi életet csak a németek élnek. A többiek pártszervezetekbe járnak vitatkozni és tanulni, összetűzések a különböző csoportok között napirenden vannak. Legutóbb a varsói gettó emlékünnepélye fajult tömegverekedéssé. TERRORISTA SZERVEZETEK — A terroristák három szervezetbe tömörülnek. A Stem-fé- lébe, az IZL-be és a Haganaba. Stern kimondottan fasiszta. Harminchatban Mussoliniv e 1 tárgyalt, negyvenkettőben a németeket várta. — A terroristák fanatikusan harcolnak. Harcuk függetlenségi harc. De közben kifosztják a telavivi vonatot, mert valamiből élni is kell. A magyarok közül nagyon sokan szeretnének visszajönni, vagy továbbjutni. De Palesztinát elhagyni nagyon nehéz. Az első fiúra, akinek sikerült megszerezni a vízumot, úgy néztek a többiek, mint valami varázslóra. Nagyon nehéz szívvel búcsúztak tőle és könyörögtek, mozgasson meg mindent itthon, hogy hazajuthassanak. PALESZTINA NEM NYÚJT MEGOLDÁST Az Amerikába érkező levelek teljesen fedik a Világosságban közreadott dolgokat és éppen azért közöltük le. A zsidókérdésre nem megoldás a palesztinai “zsidó állam” romantika. Nem volna még akkor sem, ha az arabok és más nemzetiségűek hajlandók volnának átadni a zsidóknak az egész Palesztinát, — amiről természetesen szó sem lehet. így a zsidó problémát mi nem is tartjuk megoldhatónak az általános munkásproblémától elkülönítve. Az általános munkásprobléma keretén belül meg kell szüntetni minden, az emberek közé emelt mesterséges válaszfalat, mint például a vallás, a nemzetiségek, stb. Tudjuk nagyon jól, hogy ez nem lesz máról-holnapra. De mint látjuk, éppen úgy nem segít a palesztinai kivándorlás sem. Nem marad tehát más hátra, minthogy minden erőnkből harcolnunk kell a vallási vagy nemzetiségi megkülönböztetés miatt minden országban. Habár lassan bontakozik is ki, de mi már látjuk, hogy az egész világra kiterjedő uj demokráciának egyik alapvető sarköve a vallási és a nemzetiségi gyűlölet megszüntetése. (gb.) FELOSZLATTÁK A NAGY JAPÁN TRÖSZTÖKET TOKYO — Japán három hatalmas tröszt vállalata bejelentette a végleges feloszlást. Ez a három nagy tröszt, névszerint: a Mitsui, a Mitsubishi és a Ya- suda vállalatok látták el Japán rengeteg háborús szükségletét. A Mitsui és a Mitsibushi cégek a világ legnagyobb vállalatai közé tartoznak. Mindkettőt egy-egy család bírta. Ezen cégek működését az ösz- szeomlás után beszüntették. A jelenlegi bejelentés már csak formalitás. Ugyancsak igy fog járni pár hét múlva a Zaibatsu cég is, mihelyt a végelszámolást elintézik. Az amerikai kormány az utóbbi 4 hónapban 184 hajót adott el külföldi országoknak. ÉPITŐGÁRD A 1946-47-ik évre Kucher A., Pittsburgh ..... 1.00 Munczi J., Cleveland ....... 2.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 1.00 Geréb J., Cleveland .............1.00 Hering P., Buffalo ___ 1.00 Lelkó A., Pittsburgh .... 1.00 Pika P., Chicago ............... 1.00 Zára J., Chicago ............... 1.00 Buzay J., Cleveland ......... 1.00 Vizi J., Akron ................... 2.00 Kollár J., Cleveland ___ 2.00 Mogor J., Cleveland ..... 1.00 Székely A., Cleveland ....... 1.00 Kovách E., Cleveland....... 2.00 Feczkó J., New York ..... 2.00 Szigeti E., New York ....... 2.00 Farkas J., Akron ______ 1.00 Molnár A., Cleveland ....... 1.00 Mácsai J., Detroit ........ . 1.00 Birtalan L., Cleveland ..... 1.00 Fodor J., Cuy. Falls ......... 2.00 Páll L., Ambridge............. 1.00
