Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-09-28 / 1443. szám
1946. szeptember 28. BÉRMUNKÁS 7 oldal A modernizált pokol (Vi.) Még fiatal koromban a vallásos rokonaim azzal ijesztgettek, hogy ha nem megyek a templomba, akkor a pokolba fogok jutni. Erre még akkor azt szoktam válaszolni, hogy az én munkástársaimmal, a szervezett munkásokkal a pokolba kerülünk, ottan is szervezkedünk és abból sokkal jobb, egészségesebb, kényelmesebb helyet fogunk csinálni, de ha a tudatlan, szervezetlen munkások a menyországba mennek, akkor azok ottan is pokollá fogják tenni a helyzetet. Most ezzel kapcsolatban egy kis mesét hallottam: Ugyanis három ember, egy orvos, egy ügyvéd és egy mérnök automobil baleset következtében meghaltak és együtt mentek Szent Péter elé a menyországba bebo- csájtást kérni. Először is az orvos jelenti, hogy kicsoda és miért érdemli meg, hogy bejusson a menyországba. Péter minden további vizsgálat nélkül beengedte. Másodszor az ügyvéd vágott ki egy nagy és terjedelmes védelmi beszédet és azt is beengedték. A mérnököt is kérdezi Szent Péter, hogy mit akar? Az azt válaszolta, hogy ő munkát akar, mivel éppen munkanélkül volt amikor a baleset érte őket. Erre Szent Péter azt válaszolta hogy nincs munka, menjen a pokolba. A mérnök nem tudta magát kibeszélni, mint a másik kettő, hanem lement a pokolba, meglátta, hogy milyen rossz levegő, melegség, széngáz stb van ott. Azonnal hozzáfogott a munkához, felszereltek gépeket, hűteni a levegőt, por és gázszivó motorokat szereltek fel és a nagy hőséget villanyfejlesztésre használták fel. Modern jégszekrényeket, rádiót, mindent de mindent kezdtek épiteni, melyet a nagy hőségből lecsapolt energia kihasználásával nagyszerűen munkába állítottak. Múltak a hetek, hónapok, évek és mindég kevesebb és kevesebb ember jelentkezett a menyországba. Mert hire ment még a földön is, hogy ez a mérnök milyen óriási javításokat végzett, és a poklot is nem csak lakhatóvá tette, hanem még nagyon is kellemessé. Szent Péter és a többi szentek csodálkoztak, hogy miért nem könyörögnek az emberek, hogy a menyekbe juthassanak. így elhatározták azt, hogy vizsgáló bizottságot fognak kiküldeni. Hát ki is nevezték a vizsgáló bizottságot kisebb szentekből, akiket először a földre, majd onnan meg a pokolba küldtek, a MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Munkástársak: Mellékelten küldöm a lapra a felülfizetést, amit nagyon is megérdemel, mert belátom azt, hogy a jelenlegi 2 dollár előfizetésért nem lehet adni. Azért azt ajánlom, hogy a jövő évre emeljék fel az újság árát 4 dollárra. Akinek nem ér meg annyit, hát az ne olvassa. Most még szóvá akarom tenni azt a hazai levelet, amit a pénzküldeményre vonatkozólag kaptam. A feleségemnek van egy özvegy nénje Hajdú megyében, akinek amikor a posta megindult küldtünk $10 a bank utján. De a szegény asszony csak két dollár értéket kapott érte. A többi rokonoknak is irtunk és kérdeztük, hogy ha küldünk valamit a levelekben, hát az oroszok nem-e lopják ki? Erre azt felelték, hogy az oroszok nem lopják ki a pénzt a levelekből és hogy az oroszok nem bántanak senkit, ha őket nem bántják, mert ott most nagy divat az oroszokra vadászni. így aztán az emlitett özvegy asszonynak küldött levelünkbe is tettünk két dollárt, amit meg is kapott. Ekkor ez a szegény asszony ezt irta nekünk: A bank által küldött 10 dollár értékű pénzért (aminek a küldése még külön $1.35-be került) 50 kilogram gabonát vásárolt télire valónak. Másnap megkapta a levélben küldött 2 dollárt. Azért is azonnal gabonát vásárolt és szintén 50 kilogramot kapott érte. így tehát nem az oroszok, hanem a bank lopja meg őket, no meg minket is, hiszen az a két dollár átküldése igy nekünk 9 dollár és 35 centbe került. Ebből az a tanulság, hogy a szegény magyarokat nem az oroszok, hanem a bankok rabolják ki. Megjegyzem, hogy ez az eset még decemberben történt. Azért tartom én fontosnak a munkáslapot, mert az ilyen rablás elleni küzdelemre tanít bennünket. George Kinyi Trenton, N. J. Tisztelt Lefkovits Munkástárs: Mivel az értekezletre nem mehettem el, igy ezúton tudatom, hogy néhány lapolvasót felkerestem s megkérdeztem, hogy mi a véleményük a lapról. Azt mondották, hogy a lappal meg vannak elégedve és szeretik. Én magam is csak azt mondhatom. Policsányi, Wheeling, W. Va. Tisztelt Szerkesztőség: Mellékelten küldöm a két dollár előfizetésemet és másik két dollárt a lap támogatására. A dolgozó népnek most van igazán nagy szüksége az olyan lapra, mint a Bérmunkás, hogy ellensúlyozza azt a rettenetes propagandát, ami most folyik. A mi “szentatyáink” is felhagyhatnának már a Magyarország és a munkásság ellen irányuló propagandával. Inkább néznének a “Szentföld” felé, ahol a1 gyilkosságok napirenden vannak, de amiről egy kukkot sem szólnak. S. Matthew Pittsburgh, Pa. vizsgálat megtevése miatt. De olyan jónak találták a poklot, hogy nem is tértek vissza. Mióta ez megtörtént, igy mindég kevesebben és kevesebben akadnak, akiket már a pokollal tudnak ijesztgetni. És azt hihetjük, hogy a háborút keresztül élt nemzetek okosabb fiai már nem ijednek meg a pokoltól, hiszen még a papok sem tudják rettenetesebben lefesteni, mint a háború rombolása, gyilkolása és borzalmai voltak, melyeket keresztül éltek. Csakis az üyen földi poklon keresztül való szenvedés adta meg a népnek az életerőt, hogy itten a földi poklon is bevezessék a modern gépek és eszközök használatát, hogy az életet könyebbé, elviselhetőbbé, kellemesebbé tegyék. Azt meg is tehetjük, ha nem engedjük meg, hogy a másvilágra tereljék figyelmünket és nem itten, hanem halálunk után akarjuk csak a jobb életet, a békét, szeretetet és megelégedést. Itten a földön is meg vannak a természeti erők, melyeknek az igénybe vételével, bizony nagyon széppé, biztossá és köny- nyüvé tehetnénk az életet. De ha az urak javára; a kisebbség javára lemondunk a földi boldogságról, javakról csak azért, ne hogy az urak, papok által ijesztésre felállított pokolba kerüljünk, inkább itten éljük keresztül a poklok minden szenvedéseit, akkor bizony a pokoli szenvedések, háborúk, nyomorúság még sokkal tovább fog tartani a népek között. Az amerikai napilapok cirkulációja 1909 óta megduplázódott, noha a lapok száma felére apadt. A “lánc-vállalatok” a napi cirkuláció két-ötödét bírják. 1 PETŐFI VERSEI OROSZ NYELVEN A moszkvai rádió leadója, Ivan Arlov jelentette a magyarszovjet kulturális kapcsolatra vonatkozólag, hogy a napokban Moszkvában kiadták Petőfi verseit orosz fordításban. A Petőfi fordítás százezer példányban jelent meg. “Nincs messze az az idő”, — mondotta Orlov, — “amikor az orosz népnek módjában lesz egyre több magyar iró müveit megismerni. A szovjet-magyar kulturkapcsolatok ápolása fokozza majd a két nép közötti megértést és barátságot.” SOK PÉNZT AKARNAK NEW YORK — Ötvenöt szállító cég 10 millió dolláros kártérítési pert indított az AFL-hez tartozó Teamsters Union 807-es lokálja ellen, mert az sztrájkba hívta a kocsivezetőket anélkül, hogy megadta volna a Smith- Connally törvényben előirt 30 napos “lehűlő” időt. FACÉR KIRÁLYOK GYŰJTŐHELYE ALEXANDRIA, Egyiptom — Az Alexandriában letelepedett trónjukat vesztett királyok száma újból szaporodott eggyel. A már itt időző Victor Emmanuel volt olasz király és Zog volt Albán király társaságához csatlakozott a 9 éves Simeon, volt bolgár király is, akit a napokban fosztottak meg trónjától népszavazás utján. A trónjukat vesztett királyokat szívesen látják Alexandriában, mert dacára a trónvesztésnek, még mindig igen nagy összegekkel rendelkeznek és királyi udvarokat tartanak fenn. Látszólagos győzelem Mint előre lehetett látni, Henry A. Wallace kereskedelmi miniszter nem maradhatott sokáig tagja a Truman elnök kabinetjének a multheti beszéde után, amelyben nyilvánosságra hozta, hogy ellenzi a Byrnes külügyminiszter által kifejezésre juttatott külügyi politikát. Miután a kabinet többi tagjai mind Byrnes mellett vannak, Truman lemondatta Wallacet, mert mint mondotta, “mint magánember aztán szabadon fejezheti ki a külügyi politikára vonatkozó véleményét”. Wallaceval Roosevelt New Deal gárdájának legutolsó tagja hagyta el a miniszter-tanácsot. így kevesebb mint két év alatt a déli, — legnagyobb részt reakciós politikusok befolyása alatt álló Truman teljesen szakított a Franklin Delano Roosevelt politikai irányával, dacára annak, hogy amikor a végzet az elnöki székbe sodorta, az istenhez fohászkodott, hogy segítse abban, hogy nagy elődjének nyomdokait követhesse. Ugylátszik, hogy vagy a fohász nem volt őszinte, vagy pedig az isten nem hallgatta meg, vagy nem áll hatalmában, hogy teljesítse. A Byrnes és Wallace közötti párviadal egyenlőre Bymes győzelmével végződött. Azonban ez a győzelem csak látszólagos, mert a Wallace bátor fellépése lerántotta a leplet arról az egész világra kiterjedő összeesküvésről, amit az uj, minden eddigi háborúnál borzalmasabb, pusztitóbb embermészárlás érdekében végeznek. Kétségtelen, hogy Wallace fellépése nyomán nagymérvű féket tesznek erre a háborús uszításra. Azonban Wallace fellépése nem csak a külpolitikára, de valószínűleg nagy befolyással lesz az Egyesült Államok belpolitikájára is. Az is meg lehet, hogy ez az első lépés egy uj politikai párt megalakításához vezet, amely felszívja majd mindkét nagy pártból a progresszív elemeket. A Wallace körüli csoportosulást azonban jelenleg nem a liberális vagy progresszív jelszavak irányítják, hanem leegyszerűsítik arra, hogy kik akarnak háborút, — természetesen az oroszok ellen, mert más nemzet nem is jöhet számításba s velük szembekerülnek azok, akik ellenzik a háborút. A nagy békecsinálás közben tehát ejutottunk odáig, hogy az Egyesült Államokban kialakulóban van a háborús és a béke párt. És ez igy lesz mindaddig, amig a háborúkból egyesek olyan mérhetetlen nagy vagyonokat szereznek, mint tették ezt a legutóbbi tömeggyilkolás alkalmával is.
