Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-03-23 / 1416. szám

1946. március 23. BÉRMUNKÁS 3 oldal Készítik a harmadik világháborút AZ OROSZOK KEMÉNYEN VÁLASZOLTAK CHURCHILL- NEK. — VOLT-E TRUMANNAK ELŐZETES TUDOMÁSA CHURCHILL BESZÉDÉRŐL. — CHURCHILL CSAK PRIVÁT EGYÉN — MONDJÁK AZ ANGOLOK. JEGYEZD MEG. Ajánlja: St. Visi... Winston Churchillnek az a beszéde, amelyet március 5-én Fulton, 0. városban mondott és amelyben felszólli tóttá Angliát és Amerikát, hogy kössenek fegyverszövetséget a Szovjet Union ellen, olyan kavarodást idézett fel, hogy bátran nevez­hetjük a harmadik világhábo­rú előkészítésének. Az oroszokat a szó szoros ér­telmében felingerelte ez a be­széd, amelyet a ravasz Church- hill kiszámitóan éppen akkor mondott el, amikor a Szovjet Union és az Egyesült Államok között a külpolitikai ügyekben úgyis nézeteltérések merültek fel s igy Churchill beszéde a két hatalom közötti viszonyt még feszültebbé tette. Churchill támadására az oro­szok csak pár nap múltán vála­szoltak, ami azt bizonyítja, hogy vezető körökben tárgyal­ták a dolgot és ily megbeszélés alapján Írták meg a “Pravda” újság azon hosszú vezércikkét, amelyben Churchillt háborús uszitónak nevezik. A Pravda vezércikke szerint Churchill újból fel akarja épí­teni Oroszország körül a “vé­delmi gyűrűt”. De ezt csak úgy teheti, ha megsemmisíti az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét, mielőtt megerősödne, — mondják az oroszok. így tehát azzal vádolják Churchillt, hogy meg akarja akadályozni az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek a megerősödését. Most, hogy Németországot és Japánt leverték, Churchill visszatért régi politikájához, amelynek egyik sarkköve volt a “bolsevik mumussal” való ijesztgetés. A háború alatt fel­adta ezt a politikáját, mert szüksége volt az oroszokra, akik megmentették Angliát. Churchill most is ari’a törek­szik, hogy mások, — az ame­rikaiak verekedjenek értük, — Írja a Pravda vezércikke. Churchill beszédének igen nagy súlyt adott az a tény, hogy Truman elnök nem csak jelen volt a Churchill beszédé­nek elmondásánál, hanem ő A BÉRMUNKÁS NŐI GÁRDÁJA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S.-né, Hollywood 2.00 Deák J.-né, Akron ........... 2.00 id. Farkas J.-né, Akron .... 4.00 Farkas J.-né, Akron ...... 4.00 Mrs. M. Fay, Akron ...... 4.00 Feczkó J.-né, New York .. 6.00 Fodor J.-né, Cuy. Falls ....10.00 Gáncs. L.-né, Carolina .....12.00 Suzan Hering, Buffalo .... 6.00 Kanchar J.-né, Bay City 1.00 Kern P.-n'é, Akron ........... 4.00 Kucher A.-né, Pittsburgh 7.00 Lefkovits L.-né, Cleveland 6.00 Mary Mayer, Phila.......... 4.00 Molnár A.-né, Cleveland J2.00 Vizi J.-né, Akron .... 7.00 Zára J.-né, Chicago ........ 7.00 mutotta be a volt angol-minisz­terelnököt a hallgatóságnak. Az oroszok tehát joggal kérdezhe­tik, hogy vájjon tudta-e Tru­man, hogy Churchill mit fog mondani? És ha tudta, vájjon helyesli-e a Churchill ajánla­tát? Truman erre vonatkozólag még egyáltalán nem adott nyi­latkozatot, noha az újságokban újból meg újból megismétlik ezt a kérdést. Ezzel szemben az angolok si­ettek kijelenteni, hogy Church- hill nem az angol nép, nem az angol kormány nevében beszélt. Attlee miniszterelnök kijelen­tette a parlamentben, hogy “Mr. Churchill csak a saját egyéni véleményét nyilvánítot­ta”. Azonban amikor az egyik munkáspárti képviselő fölszó­lította, hogy mondjon elitélő nyilatkozatot Churchill beszé­déről, arra nem volt hajlandó. SZTÁLIN IS NYILATKOZOTT A Pravda vezércikke azon­ban csak bevezetésül szolgált Sztálin beszédének, amelyet amerikai módon egy újságíró­nak adott intervjuban, kérdé­sekre adott feleletekben mon­dott el. Sztálin is háborús uszi­tónak nevezte Churchillt. Sztálin kiemelte azt, hogy Churchill beszédét az tette “ve­szélyessé” a békére, hogy Tru­man elnök jelenlétében mon­dotta el. Sztálin azután Hitler­hez hasonlította Churchillt, aki szintént békeszerződéseket kö­tött, de már ugyanakkor ké­szült azok megszegésére. Mint ismeretes, Churchill kö­tötte meg a Szovjet Unionnal a jelenleg fennálló 20 éves ba­rátsági szerződést, sőt angol részről felajánlották a 20 év­nek ötven évre való kiterjesz­tését is. Churchill beszéde ame­lyet az angol kormány még nem utasított vissza, esetleg a jelenlegi szerződés felbontását is eredményezheti. AZ ING ÉLETKORA Dr. R. J. Oesterling, Pennsyl­vania állam egyetemének ké­miai tanára megvizsgálta, hogy mi okozza a férfi ingek gyors pusztulását. A kísérletek ered­ménye azt mutatja, hogy az ugyanazon minőségű áruból ké­szült és azonos szolgálatra fo­gott ing életét megrövidítik a következő tényezők: A mosás­nál a fehérítésre használt sa­vak; a nagyon erős keményí­tős; a szabadban való szárítás az ipartelepek környékén, ahol a levegőben állandó sav-gőzök vannak jelen; a szabadban va­ló szárításnál a szél, télen pe­dig a fagy is nagyon rongálják a ruhát. A még nem is olyan régen a “legsötétebb Afrika” névvel il­letett Libériában, Nyugat-Afri­kában, a nők is megkapták a szavazati jogot. Az oroszok február elsejére akartak kivonulni Manchuriá- ból, de Chiang Khai Shek kér­te, hogy még maradjanak, amig ő képes elég csapatot oda- küldeni. Mikor maradtak, ak­kor Chiang hívein keresztül megkezdték az orosz ellenes de­monstrációkat, követelve az oro­szok kivonulását. Erre az oro­szok Mukdenből kivonultak, akkor meg az volt a baj, hogy kivonultak mielőtt Chiang elég katonaságot küldött volna oda. * * * “Musk Ox” címen titkos és négy hónapra kiterjedő gya­korlatokat rendeznek Canadá- ban, amerikai tisztek részvéte­lével, mely gyakorlatok hiva­talos beismerés szerint az oro­szok elleni védelem címén tör­ténik. De ezt már januárban megkezdték, sokkal előbb mint Churchill javasolta volna ezen egységes gyakorlatokat, de ed­dig nagyrészben titokban tar­tották. * * * Churchill önön maga igyek­szik bebizonyítani, hogy mind­azon hit és remény, hogy az UNO (Nemzetek Szövetsége) révén békét lehetne megterem­teni csak álom. Egyedüli béke reményt, csak az angol-ameri­kai fegyver szövetségtől és az atombomba használatától vár­hatja az emberiség. De, hogy, mint minden fegyver visszafe­lé is elsülhet ,arról Churchill és társai-nem akarnak megem­lékezni, de a munkásság ne fe­ledje azt el. * * * Most már a náci vezérek nyugodtan mehetnek a halálba, vagy nyugodhatnak a sírjaik­ban. Helyükbe került a jó, megbízható Frank Howley ge­nerális, aki egy nap alatt 14 kommunistát dobott börtönbe és beígérte, hogy a többi is oda kerül, ha az amerikai megszál­lás alatt levő területre mernek tolakodni. * * * Truman elnök nemcsak^ az amerikai, de még az európai munkásságot is magára hara­gítja azáltal, hogy ő is Hoovert küldi a nyakukra. Hoovert, aki­ről mindenki tudja, hogy a vi­lág reakciójának legjobb szer­vezője. És a népek nyomorából is politikai tőkét kovácsolt. Ez­által méltán kiérdemelte a világ munkássága gyűlöletét. * * * Ha igaz az. hogy az oroszok birodalmat akarnak építeni és azért tartják még csapataikat Manchuriában és Iránban, hát csak azt mondhatjuk, hogy mindazt az öreg Angliától ta­nulták. És éppen Anglia az, amelynek legkevesebb erkölcsi alapja van ez ellen tiltakozni. * * * A United Nations Organiza­tion gyűlései a sok “cocktail” partyk mellett, nagyon is ha­sonlatos lett az American Legi­on konvencióiáh ob csak az ital mámora ad nekik is hajlamot az összeölelkezésre. * * * A hires angol szocializmus,- melyet civilzációnak akarnak most feltüntetni, a szénbiinyá- kat is fogja szocializálni, de ugyan akkor azt is hozzáteszik, hogy most már a tulajdonosok sem igen bánják, mert legna­gyobb részben már kivannak aknázva és költségesebb a ki­használása, mint a múltban volt. Most már alacsony szén­erek maradtak meg csak és igy még örvendenek, hogy az állam veszi azt át. * * * Az uj világháborúra való ké­szülődésnek és a fegyverkezési versenynek legjobb bizonyítéka az, hogy most az amerikai kor­mány az atombomba kontrolját teljesen a hadvezérek kezeibe teszi le és még azokat a tudó­sokat is kizárja a kontrolból, akik azt megvalósították. * * * Egy magyarországi levélből kivonat: “Malac az egész vidé­ken nincs és csak Nyíregyháza vidékén lehetne kapni, négy millió pengőért, de inkább ad­nának egy öltöny férfi ruhá­ért.” Nyíregyháza ezen helytől vagy 70 kilométerre van. Egy- szersmint a cserekereskedésnek sokkal nagyobb lehetősége van, mint a pénznek. * * * A General Motors gyárnál fegyverszünetet kötöttek a munkások és munkáltatók. Be­ismerik, hogy egyik fél sem győzött, ami már magábanvé- ve nagy győzelem a munkások részére. És nagyobb reményt ad a jövőbeni sikerekre. A SZERVEZETET VÉDIK CENTERVILLE, R. I. — Az itteni Warfick Mills szövőgyár munkásainak sztrájkja olyan szerződés megkötésével ért vé­get .amelynek egyik pontja a munkásmozgalom terén eddig teljesen uj dolgot tartalmaz. Ennek a gyárnak a munkásai a Textile Workers Union of America (CIO) szervezethez tartoznak. A már régebben tar­tott szavazás ennek az union- nak adta a kollektiv egyezke­dés kizárólagos jogát, de nem rendelt el zárt műhelyt, vagy­is a gyárban dolgozhatnak oly munkások is, akik nem tartoz­nak az unionhoz. A szervezet tagjai méltán mondhatták, hogy az eddig el­ért előnyöket, mint például a most nyert 8 cent óránkénti bérjavitást is az union vívta ki, amelynek feltartásához a nem tagok semmivel sem járul­nak hozzá, sőt egyenesen eldi csekednek azzal, hogy megspó­rolják a heti 35 centet. A most kötött szerződés ér­telmében a gyár vezetősége a nem union tagoktól is lévonja a tagsági díjjal egyenlő, — je­lenleg heti 35 cent — összeget, amit valamilyen jótékony célra adnak. Ezt a módszert Anna Weinstock szövetségi egyezte­tő ajánlatára hozták. Joseph C. Novo szervező állítása sze­rint nagy szükség van az ilyen eljárásra, mert ellenkező eset­ben az unióhoz nem tartozó munkások, akiknek a béreme­lést ugyan a szervezet harcolja ki, mégis azt hirdetnék, — még hozzá jogosan, hogy többet ke­resnek. ha nem veszik ki az union kártyájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents