Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-03-16 / 1415. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 MARCH 16 NUMBER 1415 SZÁM A Draper gyári munkások harca KIZÁRÁSSAL HARCBA KÉN YSZERITETTÉK A DRAPER GYÁR AKALMAZOTTAIT. — A GYÁRBAN TELJESEN SZÜ­NETEL A MUNKA. — VÁRJÁK A WLB DÖNTÉSÉT. CLEVELAND — A clevelandi Draper hordógyárban, amely­ben az Industrial Workers of the World tagjai dolgoznak, meg­állt minden munka. Ha a főbejárat előtt nem látnánk a tucat­nyi piketelő munkást, azt hinné az ember, hogy valamilyen rég elhagyott, “ghost” gyár előtt állunk. A munkások szolidaritása annyira tökéletes, hogy a*-----------------:---------------—— sztrájk bizottság engedelme nélkül a gyárból se ki, se be nem mehet senki. Pedig a Draper gyári munká­sok valójában nem is sztrájkol­nak. A tény az, hogy a gyár uj tulajdonosai, a Jones and La- ughlin Steel Corporation kizár­ta a^munkásokat, de olyan fur­fangosan, hogy azt a látszatot keltette, mintha a munkások mentek volna sztrájkba. Hogy vájjon a munkásokat kizárták- e, avagy sztrájkba mentek, a War Labor Board fogja eldön­teni, amely kezébe vette az ügyet. Erre a döntésre azért van szükség, mert ha kizárást állapítanak meg, akkor a mun­kások jogosak az esetleges visszamenőleges fizetésekre és a munkanélküli biztosítás járu­lékaira is. Mint már előző lapszámunk­ban megírtuk, a John and La- ughlin cég megadta a 18 és fél cent órabér javítást éppen úgy, mint a többi acélipari gyárak­ban. Ezt a munkások tudomá­sul vették és a munka zavarta­lanul folyt tovább egészen ad­dig, amig a gyár vezetősége be­jelentette, hogy az eddig folya­matban tartott bonusz rend­szert eltörli. Ezzel az egészen önkényes határozattal 12-15 centtel leszállította a munká­sok órabbérét. Természetesen'a munkások nem egyeztek bele ebbe az egészen önkényes, egy­oldalú bérlevágásba, mire a management kijelentette, hogy csakis ily föltételekkel dolgoz­hatnak, vagyis kizárta a mun­kásokat. A Jones and Laughlin cégnek nem volt joga a munkabérek leszállításához a War Labor Board engedelme nélkül. így tehát valójában azt követelték a munkásoktól, hogy járulja­nak hozzá ezen törvényellenes intézkedéshez. Mint mondottuk, ebben az ügyben rövidesen valamilyen döntést hoz a War Labor Bo­ard.. Addig a munkások pike- telik a gyárat. Hogy milyen eredményesen, arra bizonyíték hogy a múlt héten a gyárból kivittek egy már régen eladott gépet, de a kivitelre valóságo­san engedelmet kértek a bizott­ságtól. A munkások összetartása va^ lóban példás. Természetesen velük vannak száz százalékos szolidaritással az IWW által kontrolált többi gyárak munká­sai is. Egyébiránt a clevelandi IWW-isták harci szellemére jellemző, hogy a múlt hetek­ben, — még a Draper gyári ki­zárás előtt, — egyenként száz dollárokat adtak a következő gyárak sztrájkolóinak: Fisher Body (G.M.), Local 45, United Automobil Workers (CIO) ; Shoenberg Brass Local 637, United Steel Workers (CIO) ; General Electric sztrájkolói, Local 77, UEMRW—CIO. Azonkívül 109 dollárt helyez­tek el az IWW 440-es szerve­zetnél a Draper munkások ja­vára. Az IWW Egyetemes köz­pontja is a szervezettől kitelhe­tő minden anyagi és erkölcsi segítéssel siet a kizárt Draper gyári munkások támogatására. AZ AMERIKAI KATONÁK IS SEOUL, Korea — Az ameri­kai hadsereg itteni főhadiszál­lásáról jelentik, hogy a katonai bíróság négy amerikai katonát életfogytiglani, egyet pedig 20 évi börtönre Ítélt koreai nőkön elkövetett erőszakért’. Az elí­télteket a Washington állam­ban fekvő McNeil szigeti szö­vetséges börtönbe szállították. Ez ítéletekkel kapcsolatban John R. Hodge, generális, a ko­reai csapatok parancsnoka, fi­gyelmeztette az amerikai kato­nákat, hogy magatartásukban sok javítani való van. CHURCHILLT ÉLJENZIK A NÉMETEK BERLIN — A Reuter ügy­nökség jelentése szerint a kom­munistákat leszámítva egész Németországban nagy tetszés­sel fogadták Winston Churchill azon beszédét, amelyben sürge­ti, hogy Anglia és az Egyesült Államok lépjenek fegyverszö- vetségre Oroszország ellen Chuchill beszéde, — mondja a Reuter távirat, — uj reménye­ket keltett a német középosz­tályban. Mindenfelé Church- hill dicséretét lehet hallani, aki ilyen “bátor” beszédet mon­dott. A náci elemek igazolva látják azon régen hirdetett propagandájukat, hogy az oro­szok ellen az egész világnak Össze kell fogni. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Bizonyára vannak sokan ol­vadóink között olyanok, akik csodálkoznak azon, hogy a ma­gyar reakciós újságok diszcso- korba szedése, az utóbbi pár hétben hiányzik e rovatban. Ha vannak olyanok akik aztán en­nek örvendenek, úgy azok közé tartozom első sorban saját ma­gam, e sorok Írója. Mert szinte elképzelhetetlen, hogy mennyi­re jobban érzi magát az ember, ha heteken át nem lát olyan új­ságokat, mint a Mi Lapunk, a Katholikus Magyarok Vasár­napja, a Jó Pásztor, stb. me­lyek a bigottság tömjénfüstjé­vel bóditják a jobb sorsra ér­demes amerikai magyarok, saj­nos még mindig számottevő tö­megeit. Nem is csoda, hogy az ilyen újságok állandó böngészé­se után, cs. . . . ő . . . munkás­társamnak öt hónapi vakáció­ra volt szüksége, mig újra a ke­zébe vette a tollatt. Most aztán, hogy itt látjuk ismét az Írógár­dánk soraiban, örömmel tesz- szük le a nádpálcát, mert tud­juk azt, hogy az amerikai új­ságírói dzsungelban cs . . . ő . . doronggal fogja tovább törni az utat. Ennek a fontos úttörő munkának a folytatása nehéz feladat ,de határozottan szük­séges az ipari unionizmus esz­méjének a terjesztése szem­pontjából. Sőt azt is mondhat­juk, hogy az ipari szervezke­dési munkának elválaszthatat­lan szerves részét képezi. Szük­séges akárcsak a levnsfőzéshez a fazék. Akik levest főznek nem is gondolnak arra, hogy fazék nélkül az lehetetlen vol­na ,akik az ipari unionizmus értelmiségi magaslatán állnak, elfelejtik, hogy a reakciós pa­pi maszlag légköréből való ki­emelkedés volt a legelső szük­séges lépés ahoz. Viszont az is igaz, hogy egyénileg mi nem bántjuk senkinek sem a vallá­sát, és csak azt kérdezzük, hogy bérmunkás-e és helye van az IWW szervezetben. De vi­szont a gyermeket sem tanít­juk először futni és aztán jár­ni ,hanem elsősorban tapoga­tózva járni tanul és a járás természetes következménye a futás. Bármennyire is kezdetle­ges agitációnak látszik, a ma­gyar reakcióval állandóan fog­lalkozni, az első lépés ahoz, hogy a félrevezetett néptöme­gek figyelmét fölkeltsük a munkás igazság és szervezke­dés iránt. * * * Az európai néptömegek mil­liószámra éheznek, erről nem kell senkinek sem külön bizo­nyítékot kérni. Ezen helyzet alól még Anglia sem kivétel és eddig még a munkáskormány a beígért morzsákat sem adta meg a népnek. Ez azt jelenti, hogy az angol uralkodóknak még hajuk szála sem görbült meg, sőt úgy néz ki, hogy a munkáskormány vezérei, min­den igyekezetükkel csakis az angol urakra vigyáznak.. De ne is menjünk a gyarmati esemé­nyekre, hogy finoman kifejezve azt kell mondjuk a munkáskor­mány vezéreinek, hogy a mun­káselvek aljas árulói vagytok. Egyenlőre csak maradjunk az európai és amerikai kontinen­sen és az itt történő esemé­nyekkel kapcsolatban, csak azt mondjuk a nagy angol münkás- vezér politikusoknak, hogy sza­marak vagytok. És erre senki más nem szolgáltatott nagyobb bizonyítékot, mint Churchill az amerikai üdülése alkalmából tartott beszédében. Szamarak vagytok még pedig azért, hogy amíg az angol néptömegek va­lósággal éheznek ,amig az an­gol munkások százezrei pusz­tultak el és most sztrájkolnak egy nagyobb darab kenyérért, addig az általatok kirúgott po­litikust üdülni küldtétek. így aztán ne csodálkozzatok azon, ha vannak olyan munkások, akik azt mondják, hogy közie­tek és Churchill között semmi különbség nincsen. Még akkor sem, ha Churchill egy kicsit messzire is dobta a sulykot a fultoni beszédében és csaknem egész nyíltan az oroszok elleni háború rögtöni megüzenése mellett foglalt állást. Mert erős a gyanúnk, hogy ti is hasonló érzelmeket rejtegettek. De va­lahogy mégis jó, hogy ilyen ha­mar kibújt a szög a zsákból. Mert, tiz-husz év alatt a nép mindent elfelejt, de talán ily hamar még sem lesz lehetsé­ges a népmilliókat egy újabb világmészárlásba belevinni. No meg aztán Churchill beszéde sem mindig szentirás, mert amikor 1938-ban Mussolinit di­csőítette, mint az emberiség legnagyobb jótevőjét a bolse- vizmus elleni harcban, a törté­nelem máskép tette rá a bé­lyegzőt. Az azonban biztos, hogy a politikai méregkeverők alattomos munkában vannak, a világ öntudatos munkásnépé­nek hatványozott fgyelemmel kell a poszton állni. * * * 109 napja vannak sztrájk­ban a General Motors Corp. munkásai. 109 nap óta egyet­len napi fizetést sem kapott néhány százezer munkás, akik napról-napra a napibérükből szerezték be életszükségletei­ket. A General Motors millió­HETI KRÓNIKA

Next

/
Thumbnails
Contents