Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-03-09 / 1414. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. március 9. Alkudozás (Vi.) A hires “Collective Bargaining” mely magyaru al­kudozást jelent és az amerikai munkásmozgalom egyedüli cél­ja, ugyanakkor az unionoknak fiaskóját is jelenti, mint látjuk most a General Motorsai való tárgyalásoknál. Már egy hete, minden órában várjuk és ígér­ték is, hogy megegyeznek, megalkudnak. Dewey kormány megbízott bejelentése szerint már csak három pont volt a múlt héten, melyben nem tud­tak megalkudni. Ez a három pont: A General Motors 18 és fél cent javítást akar adni, holott a kormány is 19 és fél 'centet tart méltányos­nak. A második: A tagság fen- tartása “Union maintenance” amely már benne volt a múlt években kötött szerződésekben is. Mely szerint aki már tagja az unionnak, akkor a munkán csak úgy maradhat, ha rende­sen fizet1 a tagsági diját. A harmadik pont legfonto­sabb a munkások szempontjá­ból. A “seniority” jogok fén- tartása és alkalmazása az elő­léptetések és áthelyezéseknél, melyet a társulat el akar törül­ni. Az utóbbi két pont már éve­ken keresztül benne volt a szer­ződésben, melyet most a Gene­ral Motors le akar alkudni. Mindez a hires Wagner törvény keretein belül történik.^ Ezen alkudozások már öt hónapja folynak és a General Motors munkások 3 hónapja sztrájkol­nak ,harcolnak, hogy legalább azt megtarthassák, ami már megvolt nekik. Most már egy egész hete, csak ez a három, inkább mond­hatnánk két pont miatt alku­doznak. Ez az a hires “Collec­tive Bargaining” melyet törvé­nyesen biztosítottak, melyet úgy az uniók vezérei, mint a liberális vezérek egekig ma­gasztalnak, dicsőítenek, mint a demokrata rendszer legnagyobb vívmányát tüntetik fel._ Ez az amiért lényegében most is harc­ba állunk, amiért m’lliók sztrájkolnak és még fognak sztrájkolni, nagyon sokszor Tegyük fel, hogy mind a há­rom pontot megnyeri az uil'ion, meg lesz a nagy győzelem. Egy évre megkötik az alkut, a szer­ződést, hogy majd a jövő év­ben újra kezdjék az alkudozást. És ha az árakat felemelik, amint már hivatalosan bejelen­tették, az egész harc csak az­ért volt, hogy legalább azt megtartsuk az union részére, amit már a múlt években kivív­tunk. Mindez nagyon fényes bizo­nyítéka az IWW azon tamtásá­szük, akkor bátran mondhat­juk, hogy ebben a tekintetben a Bérmunkás valóban kivételes helyet foglal el az amerikai ma­gyar sajtóban. A magyar közmondás a jó papra mondja, hogy holtig ta­nul. Kérdés azonban, hogy van- e jó pap is? így ez a mondás inkább illene a munkáslap Író­jára. Legalább is Bérmunkás írói köszönettel fogadnak min­den jóakarau, építő kritikát, nem rajtunk múlik tehát,_ hogy nem közlünk élesen kritizáló vagy korholó leveleket, mert tény az, hogy nem kapunk olya­nokat. Geréb József nak, hogy csak a tőkés rend­szer megdöntésével lehet ezen harcokat, alkudozásokat kike­rülni. Nem megalkudni velük, ami úgy is csak ideiglenes, ha­nem elseperni a parazita osz­tályt ,amely csak élősködik a mi munkánk után és mindég csak az alkalmat lesi, hogy mi­kor látja időszerűnek, hogy még azt is elvegye a munká­soktól, amit már eddig adott, vagy hónapokig sztrájkba ker­gesse csak azért, hogy meg­tarthassa legalább azt, amit már kivívott magának. Ezen sorok Írásakor minden órában várjuk, Hogy megal­kudnak a General Motorsnál, de az csak fegyverszünet lesz, a harcnak tovább kell és még az union és kormány vezérek dacára is, tovább ,fog folyni, amig meg nem szüntetjük a tőkés rendszert, az osztályokat és a termelés igazgatását átve­szik a termelők és nem kell többet a tőkésekkel alkudozni, mint a lókupecok szokták. IMRÉDIT KIVÉGEZTÉK BUDAPEST — Február 28- án kivégezték Imrédi Béla volt miniszterelnököt. Imrédit még a múlt november havában ítél­ték halálra háborús bűneiért. A magyar antiszemitizmus leg- eminensebb képviselőjét nem akasztották, hanem agyonlőt­ték. Budapesten várják Szálasi Ferenc kivégzését is. A PRO-NÁCI PÁPA MOSZKVA — A Pravda, a Szovjet Union egyik legfonto­sabb sajtó orgánuma, nyíltan azzal vádolja XII. Pius pápát, hogy Hitlerrel, illetőleg a ná­cikkal bizonyos egyezsége volt. A cikk Írója, Ivan Borisov, is­mert szovjet kommentátor, töb­bek között ezt irta: “Abból a mostanában meg­jelent francia könyvből, amely­ben Gabriel Jarais felsorakoz­tatja XII. Pius pápának a há­ború alatt elmondott beszédeit, kétséget kizárólag meg lehet ál­lapítani, hogy a pápa egyezsé­get kötött Hitlerrel arra vonat­kozólag, hogy az orosz népet a katholikus hitre térítse. Kat- holikus misszionárusok nyomon követték a náci Elite Guard csapatokat és a Gesztapót az el­foglalt területekre.” “Megcáfolhatatlanul bebizo­nyosodott, hogy a rettenetes háborús években, amikor az emberiség a Hitlerizmus leg­becstelenebb ereje ellen kétség- beesetten küzdött, a Vatikán pro-náci volt és pro-náci még ma is. Nem célunk vallási vitá­kat kezdeni, ezt a teológusokra bízzuk. Azonban nem hagyhat­juk szó nélkül a Vatikán pro- fasizta politikáját, akár tetszik vagy nem a vatikáni hivatalos lap (l’Osservatore Romano) ‘gentlemen jeinek’!” HARMINC ÓRÁS MUNKAHÉT WASHINGTON — Dacára annak, hogy a jelenlegi bérhar­cokban még nem követelik a munkaidő lényeges megrövidí­tését, minden jel arra mutat, hogy Amerika szervezett mun­kássága a közeljövőben megin­dítja a küzdelmet a munkaidő­nek heti 30 órára való leszállí­tására. Az ismertebb nevű szakszer­vezeti vezérek mindegyike fon­tosnak tartja a munkaidő le­szállítását. Jól emlékszenek még az első világháborút köve­tő rövid ideig tartó gyors ter­melésre, majd a hosszú dep­resszióra. Az ily depressziót, — szerintük, — csak a munkahét megrövidítésével lehet elkerül­ni. Hogy a szakszervezeti vezé­rek komolyan gondolnak a munkaidő ily nagymérvű meg­rövidítésére, mutatja az a tör­vényjavaslat, amelyet taná­csukra Pat. McCarran, Nevada állam egyik szenátora nyújtott be. Ezen törvényjavaslat a szö­vetségi kormány alkalmazotta­inak munkaidejét heti öt napon át tartó, napi hat órában szab­ja meg. Washingtonban az a hir kelt szárnyra, hogy a 30 órás mun- kehétért folyó küzdelem élére a United Mine Workers elnöke, John L. Lewis fog állni és ezzel a harccal igyekszik majd újból élére kerülni az amerikai mun­kásmozgalomnak. ATOMBOMBA ELLEN NEM BIZTOSÍTANAK LONDON — A “Sun Life Insurance Society” kijelentet­te, hogy az atombomba robba­nás által elpusztított kliensei­ért nem fogja kifizetni a bizto­sítást. “Ha csak egyetlen ily bomba esne London városra,” — mondották a nyilatkozatban, — “akkor is annyi halottunk lenne, hogy a kötvények kifize­tése felemésztené az összes va­gyonúnkat”. HIROHITO BŰNÖSSÉGE TOKYO — A japán kom­munista párt végre kijött vele, hogy Hirohito császárt is há­borús münösnek tartja, akit te­hát bíróság elé kell állítani. Eddig semmiféle csoport ezt nem merte nyilvánosan hangoz­tatni. Egyébiránt a japán politiku­sok most úgy igyekeznek be­mutatni Hirohitot, mint a de­mokrácia barátját. A szétbom­bázott városrészekben szemlét tartott és egy-két kérdést inté­zett az ily célra kijelölt egyé­nekhez, akik mélyen maghajol­va, szemlesütve feleltek nehogy a császár arcából kisugárzó ’’is­teni fényesség” megvakitsa őket. SZOVJET ÉS MOGOLIA SZER­ZŐDÉSE MOSZKVA — A Mongol Népköztársaság, amely eddig Külső Mongolai néven szerepelt, barátsági és kölcsönös segítsé­get Ígérő szerződést kötött a Szovjet Unionnal. Ennek a te­rületnek, amely azelőtt Kíná­hoz tartozott, a kínai kormány csak most ismerte el a teljes függetlenségét és ez az első szerződése, amit más országok­kal kötött. FELÜLFIZETÉST ADTAK 1946 március 2-ig: St. Geese, Garfield ___ 50 St. Búza, Meckees Rocks 1.00 St. Joo, Detroit ._............. 2.00 J. Balázsi, Detroit ........... 2.00 J. Németh, Chicago ......... 2.00 I. Pollák, New York ............ . 2.00 D. Rosenthal, Phila...........10.00 L. Hevesy, Cleveland ........ 2.00 R. Deutsch, Miami .... 7.00 HETI KRÓNIKA (Folytatás az 1-ső oldalról) híradás, hogy Magyarországon egy körülbelül rendesnek mond­ható ebéd egy kis spriccert be­leszámítva egy millió pengőbe kerül. A napokban érkezett újabb levelek némelyikén, 9 drb. ezer pengős bélyeg volt rá ragasztva. És ez még a januári árfolyam idejéből való. Hogy azóta mennyit ment fölfelé a pengő azt biztosan nem tudjuk, de azt mondják, hogy a mosta­ni árfolyam szerint, körülbelül két millió pengőt adnak egy dol­lárért. Szinte elképzelhetetlen mérvű infláció van Magyaror­szágon s ha nem jelentene any- nyi szenvedést és ha a régi rendszerű alapon vennénk a pénzt értékmérőnek, akkor irigykedve nézhetnénk a ma­gyar munkásokra, hogy ők mindannyian milliomosok let­tek. Ha azonban azt tudjuk, hogy egy egész heti fizetésért még egyetlen jó ebédet sem kaphat egy átlagos munkás, akkor csak azt kívánjuk, hogy az összes munkás kizsákmányo­ló milliomosok hasonló hely­zetbe kerüljenek. Persze nem úgy, hogy az infláció után, az uj pénzzel, nekik minden meg­maradjon, hanem ők is úgy kezdjék el az uj életet mint a magyar nép milliói, egyetlen rongyba, amit rajtuk hagyott az infláció. Hogy mi okozta ezt a szomorú helyzetet ,azt jól tud­juk a nácik által kirabolt or­szág, teljesen leromlott gazda­sági helyzete. A magyar reak­ciós újságok, persze kizárólag az oroszokat okolják és legin­kább annak tulajdonítják az inflációt, mert Magyarország egy millió orosz katonát etet még mindig. Persze ez megint csak papi hazugság, mert talán az lehetséges, hogy ez is hozzá­járul az inflációhoz, de nem az okozója. Mert ott volt pl. Né­metország az első világháború után, olyan infláción ment ke­resztül, hogy egy munkás a he­ti keresetét gyerek kocsiban tolta haza, de alig kapott érte valamit. És nem volt ott milli­ós idegen hadsereg. Sőt amint halljuk, bent Oroszországban is nagymérvű infláció dühöng. Az infláció a bérrendszer bű­nös következménye, aminek fe­nyegető veszélyétől csak úgy menekülhetnének meg, ha a bérrendszert megszüntetnék. Az emberiség legnagyobb jóté­vője az olyan szervezet mint az IWW, mert a bérrendszer meg-- szüntetésére szervezi a világ munkásait. A NÉMETEK NEM ÉHEZNEK BERLIN — Jos. T. McNar- ney generális jelentése szerint az amerikai zónában élő néme­tek nem éheznek. Ezen a terü­leten a napi élelmiszer adag 1920 kalória. Ezzel szemben Angliában a napi 1500 kalóriát éppen most vágták le 1014 ka­lóriára. így a hiányos táplálko­zás jeleit itt nem igen lehet látni, sőt ellenkezőleg, számo­sán gyármódiak súlyban, külö­nösen a nők között. A Budapesten megjelenő “Paraszt Újság” hire szerint az uj ebadó törvény 300 pengő évi adót szab ki a MAGYAR j FAJÚ ház-, vagy nyáj őrző ! ebekre; a másfaju őrző ebek i adója 600 pengő, a különleges ebek adója meg 2000 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents