Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-06-01 / 1426. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. junius 1. A csodák világa volna fel, egyetlen kalásza sem hajlott meg. Nem veszélyeztetik a szokásos betegségek sem. Vegyük hozzá, hogy lisztadó- kenyérsütési minősége az ösz- szes gabonafajták közül az első helyek egyikét foglalja el és megértjük, milyen óriási jelentőségű gabonát termelt ez a szovjet tudós. A múlt évben az egyik Moszkva alatti kolhoz vezetője, Ivan Bujanov, vetőmagot kért Cicintől ebből a fajtából és 6 hektárt bevetett veleL Igen jó termés lett — hektáronként 30 mázsa. Egy másik kolhozban Nina Artyomova mégjóbb termést ért el — hektáronként 35 mázsát. Ez a 22.850- sz. gabonahibrid már több moszkvakör- nyéki faluban terem és nagyszerű termést ad. Cicinnek van egy téli fajtája is ebből a hibridből. Jelentékenyen nagyobb termést hoz, mint a régi fajták. 1945-ben ez a fajta hektáronként 35 és még több mázsát adott. Voltak aggályok, melyek szerint ez a keresztezés a gabona minőségének csökkenésére vezethet. Eddig az volt a vélemény, hogy csak az a rozs és búza jó kenyérnek, melynek a magja bizonyos fajta síkért tartalmaz- Cicin azonban talált olyan vadnövényt, mely ebben a sikérben gazdagabb még a búzánál is. Ezt a fajtát keresztezi a búzával. Ezért értékesek ezen hibridek nem csak biológiai, hanem élelmezési tulajdonságuknál fogva is. ÚJFAJTA BÚZA Cicin kitartóan kísérletezve lépésről lépésre ellenőrizte magát és munkatársait. Az intézet földjein felnőtt az újfajta búza, a laboratóriumokban pedig megőrölték a magját, kenyeret és tésztát sütöttek belőle. Ez a módszer biztosította a tudóst arról, hogy nem lesz hiba és segített neki a bajok kiküszöbölésében. — Tíz év előtt — meséli Cicin akadémikus — megoldottunk egy feladatot, mely az egész világ tudósainak hasznára vált: bebizonyítottuk a többéves búza termelésének lehetőségét. Ezt a búzát Dél Kazahsztánban vettük vizsgálat alá. Igaz, hogy van néhány hiányossága. Ezért is igyekszünk több, újfajtát kitermelni. Az utóbbi időben ez sikerült. Ezek az uj buzafajták most vannak vizsgálat alatt. N. VOROBEJ (Uj Szó) AKÁCON BORSÓ Ha az ember végigmegy Cicin szovjet akadémikus tudományos intézményeinek a földjein és laboratóriumain, azt hihetné, hogy a csodák világába jutott, ahol minden teli van titokzatossággal. Ránézel egy akácra — borsó terem rajta. — Kicsit feljebb emeled a tekinteted — valóságos csodát látsz, valamilyen különös fa ágairól paradicsomok és borshüvelyek lógnak. A nádcserjén lencse nő és épolyan termékeny, mintha a földön született volna. BUZAKALÁSZBAN ZAB NIKOLAJ VASZILJEVÍCS CICIN ő maga is itt jön a szűk ösvényen. Munkaruhában van, szürke, széleskarimáju kalappal. Oly szikár és napbarnított, hogy inkább hasonlít egy földműveshez mint tudóshoz. Odaérve óvatosan leteszi az eddig tartott kévét és odaad nekünk egy kalászt: Láttak már ilyet valaha? A kalász valóban különös: vagy negyed méter hosszú, oly széles, mint egy kukoricacső, de könnyű, mint a pehely. Cicin —- látva, hogy nem értjük — azt mondja: — Ez vad elimus. A termé- ■ szét mindent adott neki, csak magvat nem. Mi, — a természet megváltoztatói — magvat adunk neki- Képzeljék el, micsoda termése lesz. Ahogy ezt az embert nézed, rád is átragad a meggyőződése. Cicin, a haladó tudomány élenjáró munkása, kinek csak egy célja van: az emberiséget szolgálni. Még mint parasztgyerek gondolkozott azon, mily kevés hasznot húz az ember a természetből és mily kevéssé hatol be annak titkaiba. Faluról Cicin a városba került, egy mezőgazdasági intézetbe: a szovjet rendszer minden dolgo- gozó számára megnyitotta a művelődéshez vezető utat. Cicin, a parasztfiu mezőgazdasági mérnökké lett és újból visz- szatért a földekre. A következetes elméjű fiatalember mező- gazdasági kutató lett és jelszavául a nagy orosz kertész, Micsurin szavait választotta: “Nem várhatunk a természet kedvességére: a mi feladatunk — kivenni belőle, ami benne van”. Nézzétek a növényvilágot. Mily gazdag és változatos! A botanikusok kétszázezerféle növényt különböztetnek meg és mennyit használ ebből az ember? Mindössze néhány tucatot . . . “Nem lehetne ezt a kiapadhatatlan forrást az emberiség javára felhasználni?” — kérdezte magától Cicin az egyetemi tanulmányok elvégzése után. Ismeretes, hogy a nemes növényfajták vad növényekből lettek. Hogyan, milyen utón — ezt még a tudósok se tudják egyelőre. Egy azonban biztos: a kultúrnövények mind az ember akaratából és keze munkájával születtek. Az ember évezredeken át nemesített és hasznossá tette azokat a maga számára. Ezért vannak a kultúrnövényeknek olyan sajátságaik, melyekre éppen az embernek van szüksége és nem maguknak a növényeknek. A vadnövényeknek olyan tulajdonságaik vannak, melyek alkalmassá teszik azokat a létért való harcra- Ezért életképesebbek és igénytelenebbek a vadnövények. A KUTYATEJ Itt van például a kutyatej. Megtalálhatod akármely földrajzi zónában, megnő a legsa- nyarubb körülmények között is. Nem támadja meg semmilyen betegség, — még akkor sem, ha mesterségesen megfertőzik. És a búza? Mily nagy gonddal ápolja az ember és mégis minden évben sokszázszer hektárnyi vetést vesztünk el a fagy, meg a szárazság miatt. A kutyatej kisarjad és megnő magától is. De hagyd csak sorsára a búzát? Ellepi a gyom, feleszik a férgek, elpusztítják a betegségek — elpusztul az utolsó szálig. Már ezek a példák is bebizonyítják, hogy a kutyatejnek különlegesen értékes tulajdonságai vannak. Nem volna-e jó ezeket a tulajdonságokat átvinni a kultúrnövényekre is? Micsoda lehetőségek nyílnának meg a mezőgazdaság előtt! A [búza kibírná a hideget, szárazságot, betegséget és nem szenvedne a sok pusztító gyomtól. Ezzel a kérdéssel foglalkozott Cicin mezőgazdasági tanulmányai elvégzése után. Kezdetben a Volga vidékén, majd Szibériában dolgozott, ma pedig egy nagy, Moszkva alatti tudományos kísérleti intézetben. A szovjet nép szereti és értékeli az újítókat, a szovjet állam pedig segíti és ösztökéli őket. “KÍSÉRLETEZZEN CSAK MI MAJD SEGÍTÜNK” 1935-ben Cicin beszámolt a Kremlinben a munkájáról. Sztálin azt mondta neki: “Kísérletezzen tovább, mi segítünk önnek!” Ma az intézet kísérleti földjein, melyeket Cicin vezet, oly gabona nő amilyet a világon még egyetlen földműves sem látott. E gabona fagy és szárazság elleni védekező képessége és betegségekkel szemben ellenálló ereje csodálatra méltó. Emellett egészen szokatlanul termékeny. Ez a hibrid gabona a közönséges kultúrnövény és a vadnövény kereszteződésének eredménye. A 22.850 SZ. ÉVELŐ GABONA Megmutatják nekünk a 22.- 850. sz. évelő típust. Az elmúlt esős nyáron , a közönséges gabona lefeküdt, ez azonban úgy áll, mintha más ég alatt nőtt A TITOKZATOS BROWDER MOSZKVA — Earl Browder, az amerikai kommunista párt volt tikára, akit a munkáltatókkal való kooperáció elvének hirdetése miatt kidobtak állásából, látogatást tett Molotov külügyminiszternél. Browder moszkvai látogatásáról az összes világlapok említést tesznek s valami titokzatos hátteret adnak neki. Browder a Hotel Moszkvában szállt meg. ahol már pressz- konferenciát is tartott. Elmondotta, hogy már több magas- rangú hivatalnokot látogatott meg, de kérkedve tette hozzá, hogy az ily látogatásokat nem ő keresi. Másszóval a meglátogatott tisztviselőktől kapott meghívást. Egyébként kijelentette, hogy most semmiféle politikai pártnak sem tagja, látogatásának nincs politikai célja. Azért jött, mert egyezsége van a Szovjet könyvkiadó hivatallal arra, hogy annak amerikai képviseletét átvegye és igy annak a részleteit akarja megtárgyalni. Arra a kérdésre, hogy vájjon Stalint meg fogja-e látogatni ezt a feleletet adta: Én nem kezdeményezem az ilyen látogatásokat”. FELMENTETT GYILKOSOK BLOOMINGTON, 111. — Azt a négy vasúti őrt, akik február 6-án Girdley város mellett a Toledo, Peoria & Western Railroad sztráj kólói közül egyet agyonlőttek és többet súlyosan megsebesítettek, a bíróság felmentette. Erről a gyilkosságról annak idején hosszasan Írtak a lapok. A Bérmunkás jelezte már akkor, hogy ennek a vasúttársaságnak akkora hatalma van azon a vidéken, hogy még az ily gyilkosságokért sem veszik őket felelőségre. FRANCO HADSEREGE NEW YORK — Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa előtt tanúvallomást tevő Jose Giral, a menekült spanyol kormány miniszterelnöke, adatokkal bizonyította, hogy Francisco Franco 1,440,00 emberből álló hadsereget tart fenn. Miután ez a hadsereg a Falange (spanyol fasizta) párt befolyása alatt áll, állandóan veszélyezteti a világ békéjét. Giral állítása szerint a Franco kormány német technikusok segélyével nagy fegyvergyárakat építtetett és tart üzemben. így a spanyol hadesreg sokkal jobb felszereléssel rendelkezik, mint az angol “intelligence” (kémszolgálat) jelenti. ÉVI FIZETÉST AKARNAK ATLANTIC CITY — A United Steel Workers of America (CIO) szervezetének konvenciója elhatározta, hogy a jövő évi szerződés kötésnél követelni fogják, hogy a munkáltatók évi 50 heti munkát garantáljanak a munkásoknak. Ennek a szervezetnek jelenleg körülbelül 850,000 tagja van, igy ha az évi garantált jövedelemre vonatkozó követelést meg tudnák valósítani az acéliparban, valószínűleg a többi iparokban is követnék. MUNKÁBAN A SPANYOL , GESTAPO Alcala De Henares (Spanyol- ország) városból jelenti a Reuter hírszolgáltató vállalat képviselője, hogy a spanyol politikai rendőrség által elfogott Sebastian Zapiranit és 14 társát rögtönitélő bíróság elé állították azon vád alapján, hogy újjá akarták szervezni a spanyol kommunista pártot. Zapiranira 20 évi, egy másik vádlottra pedig 18 évi börtönt szabtak ki. Hát ez mi? Alul mintha kutyatej volna, de felül buzaka- lász, benne pedig zab, mégpedig, nyörnyörü zab — száz szem egy kalászban. Ez a hires hibrid gabona, melyet Nikolaj Vasziljevics Cicin, szovjet akadémikus termelt ki. 9
