Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-06-01 / 1426. szám
1946. junius 1. BÉRMUNKÁS 3 oldal A háborús uszítok (Vi.) A harmadik világháború legvehemensebb uszító ja, a lengyel “Mihailovics” Bor-Ko- moroski generális, aki a náciktól sem félt annyira, mint a lengyel vörös partizánoktól, vagy az orosz felszabadító csapatoktól, most itt járja Amerikát. A napokban Detroitban uszította a jámbor keresztény katholikus egyházak által felhajszolt tömeget az oroszok elleni háborúra. Ugyancsak ez a lengyel generális, akit a super lengyel hazafiak, papok és a londoni reakciós lengyel menekültek támogatnak, elitélte' az amerikai kormányt, hogy a mostani lengyel kormánynak segítséget és kölcsönt ad, hogy azt a szeretett Lengyelországot felépíthessék, az éhező munkásságot élelmezhessék. Ez az ultra hazafi, “BOR”- tól megitasult generális és a papok, akik mellé álltak, mindannyian tudják és minden intelligens embernek tudnia kell, hogy egy harmadik világháborút megkezdenek, mely a mostani lengyel, magyar, jugoszláv kormányt megdöntené és azokat támogató oroszokat legyőzné, leginkább azokban az országokban dúlna, rombolna, gyilkolna, pusztítana, melyeket ezek az urak maguk részére akarnak visszaszerezni még akkor is, ha csak roncsokat hagynak meg azokban. Ez a “BOR” generális nem bánta, hogy Warsot és valami 118 000 lengyelt elpusztítottak amikor a londoni kormány parancsára az oroszok és a vörös lengyel partizánok ellenére megkezdte a warsoi felkelést, hogy a várost elfoglalja az oroszok orra elől és ott felállíthassák a londoni kormányt, vissza szállíthassák a negyed millió lengyel hadsereget, melynek legnagyobb része vak gyűlölettel van, mivel vezéreik és papjaik beléjük nevelték az orosz ellenességet. így .akarták az oroszokat megállítani a Vistulánál és egész Európát a lengyel, amerikai .angol vezérség befolyás alatt megtartani. Ez a “Bor” még mindig nem forrta ki magát, még reméli, hogy az angol-amerikai segítséggel — melyet nagyrészben megkap és azért lehetséges neki Amerikán keresztül-kasul lázitani — még visszaszerezheti azokat az ezer holdakat, melyeket a mostani lengyel kormány felosztott a szegény földmunkások között, igy reméli, hogy azon borzasztó tűz mellett mely megint felégetné Warsót és egész Lengyelországot, Bor megsüthetné saját és földesúri társainak pecsenyéjét. Az természetes, hogy minden országban vannak egyének, akik a földosztás, valamint az uj népkormány kialakulása miatt sokat veszítettek, hogy azokat újból vissza szerezhessék, a rejlő erőt és nemcsak biztosítják jogos követeléseik biztos győzelmét, de felmérhetetlen szolgálatot tesznek az egész munkásosztálynak. Le a kalappal a bányászok előtt! talajt, a földet, a jó politikai pozíciókat, most szeretnék felgyújtani, ha kell az egész világot. Nekik már veszteni valójuk nincs, meg nem is nekik kell harcolni, pusztulni, majd ők csak az osztozkodásnál jelentkeznek, ha sikerülne a mostani kormányokat és azoknak a földosztását visszacsinálni. De, hogy a felebaráti szerete- tet, testvériséget hirdető egyházak és a földosztásban nyertes parasztság és azoknak rokonai és a munkásosztály idemenekült tagjai is csatlakozzanak ezen háborús őrült generális uszításához, azt csak a butaság és vak gyűlölet mesterséges fokozása révén voltak képesek elérni. Mert amig a papok, generálisok jól tudják, hogy milyen rémséges pusztítás árán volnának képesek a hatalomra visszakerülni, ez a tudatlan tömeg, melyet felhaszA fenti címmel egy nagyon érdekes, de egyben különös kritika jelent meg lapunk május 11-iki számában. Csekély 13- szor állapítja meg lapunkról a kritika írója, hogy kitűnő, harcias, megnem alkuvó, stb. De ugyanakkor minden megállapítás után hozzáfűzi, hogy mégsem jó, mert ez nem elég. A kritika írójának elgondolását nekünk, egyszerű lapolvasóknak nagyon nehéz követni. Mert vagy jól szerkesztett lap a Bérmunkás és akkor miért Írja, hogy ez nem elég, vagy rosszul szerkesztett lap, de akkor meg miért dicséri minden szakasz bekezdésénél? Ha azt irta volna, hogy lapunk hírszolgálata hiányos, hogy rossz magyarsággal van írva, akkor minden gondolkozás nélkül rámondtám volna az áment. Mint lapunk egyik nagyon régi olvasója, mindig élénk figyelemmel kisértem, hogy lapunk teljesiti-e hivatását úgy, ahogyan azt az IWW elvinyilatkozata előírja? Mert ez a hivatása, a munkások tanítása, nevelése és szervezése. Ha ezt a munkát nem képes mindenkit kielégítő módon teljesíteni, ez nem azon kevésszámú és agyondolgozott írógárdának a bűne, akiknek nem csak a lapot kell megírni, de dolgozni kell a lap előállításának a költségeit is felhajtani. Az én nézetem az, hogy lapunk írógárdája eleget tesz a fenti hivatásának, állandóan végzi a tanítás és szervezés munkáját. Hogyha az eredmény nem nagyobb mint amilyen, ez nem az ő bünük. Azt sem lehet rossznéven venni tőlük, hogy ha nem írnak olyan kitűnő irodalmi nyelven, mint a hivatásos irók. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy amikor a jó irók még iskolába jártak ,a lapunk irói már a munkapad mellett görnyedtek és igy vajmi kevés idejük, vagy alkalmuk volt akár az újságírás, vagy magasabb tudományok elsajátítására. Felnőtt korukban, a kényszer adta kezükbe a tollat és ha nem is nálnak a sültgesztenyét kikaparni ezen világégésből, bizony nem igen bírja azt elképzelni sem és nem látja meg, hogy éppen azok a hozzátartozóik szenvednének legtöbbet, akiknek ismét végig kellene élni egy ilyen világégést. Mert úgy Lengyel, mint Magyar. Román, Cseh és Jugoszláv országok, mint ütközők, első harcvonalban szerepelnének egy újabb világégésben. Csakugyan vadál- latias érzés, vagy őrültség kell ahoz, hogy még mindezen tények ismerete után is a háborút szorgalmazzák, támogassák azokat, akiknek az a mesterségük, hogy a népeket egymás ellen uszítsák. Ne feledje el egy lengyel vagy magyar munkás sem, hogy ha egy újabb háborút megindítanak, hogy a földesurakat, az angol-amerikai tőkét újból hatalomra juttassák, akkor tizszerte nagyobb romboás, pusztítás lesz ezen ütköző államokban és a mi munkástestvéreink isszák meg annak a levét. magas irodalmi nyelven, de munkásszellemben Írva, olyan lapot adnak ki, amely mellett eltörpül a sok jó iró által irt pa- pirtömeg. Ennél többet az Írógárdától várni nem lehet. Hogy követnek el hibát, ez tény. De csak az téved, aki cselekszik. A semmit tevők bezzeg nem követnek el hibát, de meglátják a mások hibáit. Hogy ha az a pár ezer szocialista, akik között akadnak jó toliforgatók is, a szégyen és bánat helyett tollat ragadnának (a kritika Írója is) és hetenként írnának lapunk részére jó cikkeket, én azt hiszem, hogy a jelenlegi írógárda tagjainak munkáját is meg- könnyitenék. V. J. SZERSZÁM KÉSZÍTŐK SZTRÁJKJA A clevelandi Lamson and Session szerszám és die készítő cégnek mintegy 1,200 embert foglalkoztató két gyárában már több mint hat hete sztrájkolnak a munkások, akik a United Automobil Workers (CIO) szervezethez tartoznak. A sztrájkot több hétig tartó eredménytelen tárgyalás és hu- za-vona előzte meg. Végre is a munkások április 17-én abbahagyták a munkát a 18 és félcent órabér ja vitás, továbbá az union shop és a “check off” rendszerre vonatkozó követeléseik kivivására. A sztrájk folyamata alatt négy ízben is kezdtek tárgyalásokat úgy a cég vezetőségével, valamint az Associated Industries megbizottaival, de eredmény nélkül. A legutóbbi tárgyalásoknál valóságos ökölharc támadt az union képviselői és az Associated Industries ügyvéde között. A munkások ennélfogva kimondották, hogy addig, amig a cég hajlandóságot nem mutat az említett követelések teljesítésére, többé tárgyalásokba nem bo- csájtkoznak. A két gyártelepet 24 órán át piketelik. A sztrájkoBarátságos bírálat a Bérmunkásról FIGYELEM CHIGACO! ELŐZETES JELENTÉS Az IWW chicagói csoportjai nagyszabású SAJTÓ PIKNIKET tartanak 1946 junius 16-án vasárnap a Villa Garden gyönyörű kerthelyiségben, 6913 Milwaukee Ave. A jövedelem a Bérmunkás, az Industrial Worker és az Industrialist! lapok támogatására lesz fordítva. Tartsa e napot előjegyzésben és hívja meg ismerőseit is. lóknak pénzbírság terhe alatt jelentkezni kell a piket szolgálatra. A két gyárban teljesen szüneteli minden munka. A sztrájkolok soraiban magyaraj- ku munkások is vannak. NÉPBIRÓSÁG ELÉ VELÜK BÉCS — Ries Imre magyar igazságügyminiszter a francia megszálló hatóságoktól József és Albrecht Habsburg főhercegek kiadását kérte, akiket Magyarországon háborús bűnösöknek tartanak és népbiróság elé akarják állítani őketLOS ANGELESI LEVÉL Kedves Munkástársak: Mint a múlt levelemben jeleztem, a los angelesi közúti munkások sztrájkba mentek, de csak az úgynevezett “sárga” kocsikon. Azonban a politikusok minden erőlködése dacára május 23- án a “vörös” kocsik is megálltak és azóta nagy csend van ebben a gyors fejlődésnek indult gyönyörű metropolisban. De kinek gyönyörű? Csak a kövérre hízott uraknak, akik nem csoda, hogy most siránkoznak, hogy tönkre megy az ország. ők siránkozhatnak is, de nem a nincstelenek, akiknek most még annyi hely sem jut, ahová lehajthatnák fejeiket az éjjeli alvásra. Még a parkokban és a hidak alatt sem tűrik meg őket a város rendfentartói. Valóban fel kellene már ismernie a legelfogultabb embernek is, hogy itt valami nincsen rendben. Hiszen a vasút és a szénbárók sem hederitenek semmit a munkásaik követeléseire, mert nekik van elég tejbe aprítani való, maradt bőségesen a háborús években zsarolt nagy profitból. • A los angelesi villamos közúti alkalmazottak is követelik az általános béremelést, de a város urai csak 16 centet ígértek és azt is csak úgy, ha a jelenlegi 7 centes viteldijat felemelik 10 centre. Ezért a városi népek közül már sokan ingadoznak a támogatásban. Mi azonban sziv- vel-lélekkel a sztrájkolok mellett vagyunk. G. Bakos A szerkesztő megjegyzése: Lapzártakor közzétett táviratok szerint sikeres egyeztető tárgyalások folynak a közúti vállalatok és a sztrájkolók megbízottai között, igy ez a sztrájk a befejezés előtt áll.
