Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-05-25 / 1425. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. május 25. Munkásmozgalom és a jelszavak Útban Pittsburgh felé (a.l.) A gyakorlati munkásmozgalom, nem jelszavakra, hanem gyakorlati tapasztalatokra épített és a harcokban kipróbált eszközök igénybevételével halad a kitűzött célja felé. Sokat beszélhetnénk jelszavakról, vagy a munkásmozgalom különböző harcieszközeiről, amik ugyan nagy fontosságúak, de mindezek nél fontosabb a helyes szervezkedés formája minden tekintetben, akár hogyan bíráljuk meg a helyzetet. Az egészen bizonyos, hogy a munkásosztály teljesen magára van hagyatva végcéljának tényleges keresztülvitelében. A tényleges munkásokon kívül állók .lehetnek azok liberálisok, szociálisták, vagy akár kommunisták, de gyakorlati tapasztalataink azt bizonyítják, hogy . semmilyen körülmények között sem szolgálják a munkásosztálynak, a tényleges felszabadulásra irányuló törekvését. Habár mindegyik külön azt állítja saját magáról, hogy a munkásosztály érdekeit képviselik, de a valóságban csak arra alkalmasak, hogy a munkásosztályt szétforgácsolják. A feltörekvő' proletáriátusnak kizárólag csak egy célja van! Felszabadítani a kizsákmányolt termelő munkásokat a kizsákmányolás alól. Ez pedig nem olyan egyszerű dolog. Mert maga az uralkodó osztály minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál saját osztályérdekei megvédésére. Abban ők megegyeznek, még akkor is ha a piacokért elkeseredett harcot folytatnak egymás között, hogy a munkásosztály feltörekvő célját, minden rendelkezésükre álló eszközzel közösen megakadályozzák- Ha a szociálisták, kommunisták vagy akár más munkás jelzővel ellátott pártoknak ténylegesen a munkásosztály felszabadítása volna céljuk, akkor egy percig sem lehetne közöttük semmilyen válaszfal, hanem az összetartás jegyében közösen, minden párt jelzőt félretéve, kizárólag,, semmi "más, csak a munkásosztály végcéljának elérése kellene, hogy legyen minden törekvésük. A munkásosztály felszabadítása már most is nagy késéseket szenvecfett és még nagyon sokat fog szenvedni, ha a különböző politikai pártok nem fogják megérteni, hogy “a munkásosztály tényleges felszabadítása kizárólag csak a munkásosztály müve lehet.” Ahogy a munkásosztály maga képes az összes társadalmi javakat megtermelni, aminek keresztülvitelére tényleg csak a termelésben foglalkoztatott munkások hivatottak. Ha erre képesek, akkor miért nem volnának képesek a termelő eszközök átvételére és a termelt javak szétosztására is? Mindaddig, amig a munkásmozgalomban különböző pártok, különböző taktikával feltéve, hogy jóhiszemüleg dolgoznak a munkásosztály érdekébe, még akkor sem szolgálhatják a munkásosztályt, mert vagy mindnek igaza van, vagy egyiknek sem. És az e célból felmerülő események és taktikai kérdések elfelejtetik a munkásokkal, hogy tulajdonképen miért is harcolnak, de minden energiájukat arra fogják felhasználni, hogy a saját igazukat akarják bizonyítani a más pártokkal szemben. Ha minden, úgynevezett munkáspártnak, tényleg a munkásosztály felszabadítása a célja, akkor nem is tehetnének mást, mint közösen a közös célért küzdenének. Ellenkező esetben csak a munkásosztály erejének szétforgácsolására alkalmasak. Senki nem tudja >nekem bebizonyítani, hogy ha mindegyik munkás jelzővel felruházott politikai párt a szociálizmus tényleges megvalósításáért küzd, akkor hogyan lehetnek elvi kérdések közöttük .amelyek elvitatásra szorulnak. Az ilyen viták, amelyek semmi másra nem alkalmasak, csak a munkásosztály szétforgácsolására. A fenti megállapítások nem az én agyamban születtek, mert mindenhol a politikai választások bizonyítják állításomat. A francia szociálisták nem voltak hajlandók egységre lépni még a választások idejére sem a kommunistákkal. Ugyancsak Magyar- országon és mindenhol ,ahol csak a munkások a politikai választásoktól várják felszabadulásukat, megismétlődött a munkáspártok széthúzása, amig a többi reakciós, vallásos pártok egységesen vonultak fel a munkások ellen. Mi, akik a forradalmi ipari szervezkedésnek vagyunk hívei, mindig azt tartottuk, hogy a munkásosztálynak a gazdasági ereje a mérvadó. És mint osztályt a végcéljának elérésére csak forradalmi gazdasági szervezetben lehet az osztály harc alapján egyesíteni- Például itt az Egyesült Államokban, ahol a munkásoknak sohasem volt és most sincsen számottevő munkás vagy szocálista pártja, azonfelül a számottevő gazdasági szervezeteik sem hívei egy társadalmi átalakulásnak. Azonban mint gazdasági szervezetek az ipari szolidaritásuk révén megtudják állítani az egész termelést. Ha most ezen számottevő és milliós tagokat számláló gazdasági szervezetek ténylegesen az osztályharc forradalmi eszközeit tudatosan használnák a társadalom újjáépítésére, sohasem volna szükségük az union helyiségeken kívüli választásokra. Mert éppen úgy mint a jelenlegi kapitalista társadalmi rendszernek sem a jelszavakon, hanem a gazdasági hatalom birtoklása adja meg erejét. Ezt az erőt csak még egy hatalmasabb gazdasági erővel lehet sakkban tartani. És ezt z erőt csak a munkások forradalmi ipari szervezetei tudják a munkás- osztály végcélja érdekében alkalmazni. ANGLIA HÁBORÚS IPARA LONDON — Az angol mun- kügyi miniszter jelenti, hogy Angliában a háborús iparokban még mindig dolgozik 1,088,000 ember. Egy másik jelentés szerint az angol haderőben jelenleg 2,766,000 ember szolgál. Ezeknek a részére kell a sok muníció. A vonat lassan húzott ki a Pennsylvania vasúttársaság állomásáról. Tervbe vettem, hogy beletemetkezem a folyóiratokba, amiket az állomás ujság- standjén szereztem be magamnak olyan célzattal, hogy az utón olvasni fogok. Ahogy az elnyűtt vasutkocsi kerekei lassú csárdás tempóban kezdték verni az elkopott sin- ,-párt, majd gyors tempóba változtak át, végül pedig galup ! polka tempó ütemében csattogtak, lehetetlenné vált részemre az olvasás. Elhatároztam tehát, megfigyelem melyik irányba szeli a vonat át a várost, ami az ólmos-esős reggeli szürkületben kissé nehézkes föladatnak bizonyult. Ha megbirtam volna szabadulni a kerekek egyenletes üte- ! mü csattogásától, ha az agyvelőm minden ütemnél nem próbálta volna elhagyni fejem tetején keresztül agyamat, akkor azt kellett volna hinnem, hogy a város fölött uszunk. De igy nem úsztunk, hanem urlovas módjára lovagoltunk. Vasparipákon lovagoltunk, vágtattunk, amelyről tüstént olyan gondolataim támadtak ezen vasut- szerencsétlenségekben vergődő vi’ágban, hogy egyszer csak a sínek mellett találjuk magunkat. Ámde ezen utóbbi hasonlat egy kissé sántít, mert a vasparipákon lovaglók nem igen szokják megtalálni magukat a vasúti sínek mellett, azokat rendesen mások találják meg, persze sok-sok darabokban. Inkább a vonat mellett vágtató táj úszott az ólmos-szürke májusi esős reggelben, aminek csak a frissen zöldelő növényvilág nyújtott biztató képet a Cuyahoga völgyében. Amott egy kidőlt fatörzs a hegyoldalon. Nyilván az öregség és a szu tette tönkre odvas törzsét .amely igy kidőlve is, kiküldte sápadt zöld leveleit, mutatva, hogy nem egykönnyen kíván megszabadulni az élettől. Akaratlanul is a Munkás Be- tegsegélyző Szövetség pitts- burghi konvenciója jutott az eszembe, amelyre én is utazom, amely éppen ebben a pillanatban gyűjtötte össze konvenciós erejét az élniakarás ember-fái közül, hogy kizöldeljen, hogy uj gyökereket eresszen, hogy munkás intézményében (?) tovább éljen. Vájjon össztudja-e szedni az élniakarás erőit? Vájjon nem-e az * öreg fatörzs sorsára fog-e jutni? Hogy mégegyszer megpróbálkozik az élettel, hogy azután örökre letegye zöld ruházatát a sapádt leveleket, he- lyedt adva' a létért küzdő csemeték ezreinek, amelyek ruganyos nekikapaszkodással dobták ki dús, zöld levelüket a májusi esőben, hogy egymással versenyre kell jenek a létért a kidőjt fa helyén. Még át sem lépte vonatunk Ohio állam határát, még csak Alliance várost hagytuk el, már is a pittsburghi acélerőmüvek hatása alá jutottunk pedig még hosszú utat kell megtennünk, hogy az Allegheny és Monongahella találkozásához érjünk, melyek az Ohio folyót alkotják Pittsburghnál, ahol mérhetetlen gazdagság van fölhalmozva Jone and Laughlinok, Mellonok és a többi acél és fémbárók kezén. A kizsákmányolás fokát már messziről jelzik a megroggyant hátú munkás viskók, amiknek lakóikkal együtt kell cipelniük a mind nagyobbra és kövérebbre hízott acélipari mágnásokat. Akkora roppant teher alatt nem is csoda, ha a viskóknak lefelé, lakóinak pedig fölfelé görbül meg a hátuk. Mindenütt, amerre az acéltelepek fekszenek mint csu- pasznyaku saskeselyük, nyújtózkodnak a kopasz oldalú hegyek. Itt-ott egy-egy ásitozó aknával tarkítva, amelyek most éppen ünnepi hangulatot öltenek, mert éhes szájukba vonakodnak bemenni a meggyötört proletárok, a szenet csákányozó rosszul fizetett páriái a földnek, a szénbányászok. A gyil- kot lehelő hatalmas kémények nemcsak a hegyoldalak növényvilágától vonja meg az életet, hanem a körülöttük elhelyezkedett nyergashátu viskók lakóitól is ,akik most — szombati napon — tömegesebben lepik meg a zsírtól ragadó piszkos ülésü vonatot, amit a vasúttársaság nyilván azon célból tart ilyen szutykosan, hogy az acélipar proletárjai kopottan öltözött külsejéhez ez illik legjobban. Még néhány csikorgós forduló és közben a kopott ülésü, piszkos proletár vonat megérkezik Pittsburghba, ahol sürgős nekirohanással hagyják el utasai a zsírtól tapadó üléseket, hogy ki-ki a maga dolgát még aznapon elintézze, hogy az estéli vonattal családja körébe újból visszasiessen. Én pedig az Ohio folyó vasúti hidján áthaladó vonatról megpillantott Fort Pitt szállodába siettem, ahol a Munkás Betegsegélyző delegátusai már együtt ültek és az intézménynek sorsát tárgyalták. Gulyás János A MAGYAR PAPOKAT ELTILTOTTÁK A POLITIKÁTÓL BUDAPEST — A United Press tudósitása szerint a magyar papokat a “Püspökök tanácsa” eltiltotta a politizálástól. Ezen rendeletet megelőzőleg több mint száz pap ellen emelték azt a vádat, hogy ar fasizmust újra életre akarják kelteniLÉLEKTANI VIZSGÁLATOT AKAR NEW YORK — Professzor Herold D. Lasswell, a Yale University tanára, azt javasolja, hogy a magasabb közhivatalokba kerülő egyéneket lélektani vizsgálat alá kellene venni, hogy tudnak-e élni a kezükbe helyezett hatalommal ? Lasswell professzor szerint a “psychoanalytic” (lélektani) vizsgálat ma már annyira előrehaladott, hogy az ily vizsgálatok segélyével ki lehetne selejtezni az olyan tisztviselőket, akik visszaélnek, vagy pedig nem tudnak élni a kezükbe helyezett hatalommal. így eliminálni lehetne őket mielőtt károkat tesznek-