Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-05-04 / 1422. szám

1946. május 4. BÉRMUNKA 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNELKÜl ___________________ i-----CS...Ő MEGJEGYZÉSEI lág feleszmélt, megtanulta a magyar nevet, már tudta, hogy önálló és hogy nem Ázsiában még csak nem is a Balkánon van, hanem a nyugat kapuját képezi. TESSÉK CSAK FOLYTATNI A közel múltban és a jövőben nagyon gyakran fog szerepelni a világpiacon szülőföldünk, Ma­gyarország. Valamikor 35-40 évvel eze­lőtt, ha idegenbe mentünk és nemzetiségünk után érdeklőd­ve magyarnak mondottuk ma­gunkat, hát nagyon ritka eset volt az, hogy valaki már előző­leg hallott volna rólunk, pláne tudta volna a földrajzi fekvé­sünket, hogy ezer éve vagyunk a Duna-Tísza völgyében, azt hitték, hogy Ázsiában élünk, legjobb esetben, Romániába he­lyeztek bennünket, főleg Buda­pestet tévesztették össze Bu­karesttel. Még a legintelligensebbek is mint Ausztria egyik tartomá­nyát tartották Magyarországot, ahol az osztrák császár helytar­tója uralkodik, még a tanköny­vekben is gyakran találkoztunk hasonló bolondgombákkal. Ezen nem igen lehetett cso­dákozni. Magyarország legalább száz évvel hátrább volt a fejlő­désben a nyugattól. Az uralko­dó osztály élte a maga nagyúri feudális életét, a nép meg elke­seredetten nyögött az elnyomás alatt. Aki tudott az Amerikába menekült, ahol azután nem so­kat hallatott magáról mint ma­gyarról, legfeljebb a rendőr­ség vette figyelembe az “ősi virtust”, hogy vasárnaponként a magyar negyedi szalonokban hamar kinyitják a bicskát. Nagy uraink is járták a kül­földet. Európa hires fürdőhe­lyein és kártya barlangjaiban szórták el a magyar népből ki­sajtolt milliókat, de ezek az an­gol főurakat majmolták, bol- dogak voltak ha angolnak, vagy legalább is osztrák mágnásnak tartották őket. Ha egy-egy írónk át is törte megszervezett munkásnépnek is volna ereje a sírba visszahe­lyezni. Mert a fasizmus úgy szép és úgy jó, ha a valóságá­hoz híven mosdatlanul fekszik a koporsóban- Mi hisszük azt, hogy az olasz nép ezt nyomaté­kosan fogja a fasizta hullarab­lók tudtára adni. a magyar dzsungelt és kijutott a világ nyilvánossága elé a mü­veivel, nem igen késztette az olvasót vagy nézőt, hogy ér­deklődjön az iró földrajzi kulturális, faji és földrajzi helyzetéről, ezen a téren olyan tájékozatlan volt a közönség, hogy a külföldre került ma­gyar, hamar feladta a harcot, hogy megértesse azt, hogy Bu­dapest nem Bukarest. A MAGYAR KOMMÜN Még az első világháborúban való szereplésünk, amikor mint az osztrák-magyar hadsereg szerepeltünk, csak megerősítet­te a fent említett tájékozatlan­ságot. A győztes antantnak a buta reakciós politikája, amelynek irányitója a mostani Church- hill volt, nem jó szemmel néz­te a Károlyi-féle őszirózsás for­radalomból kialakult köztársa­ságot, mely ha tétovázva is, de elakarta takarítani a feudális uralmat, demokráciát és földet akart adni a munkásnak, a földnélkülinek. A külföldre me­nekült mágnások, rajzották kö­rül, a győztes hatalmak irányí­tóit, kik azután tudatosan bele- kényszeritették a magyar né­pet, hogy védekezésül a Tanács- köztársaságot kiáltsa ki, a nyu­gati “demokrácia” hellvett az orosz szovjet felé forduljon se­gítségért. • A kommünre .illetve a pro­letár diktatúrára, Magyaror­szág politikailag és főleg ipari­lag készületlen volt, földrajzi fekvése elzárta a szovjet se­gítségtől. Churchillék akkor blokád alá vették a magyar szovjetet, ráuszították a román és a cseh hadsereget és főleg ott volt a mi Hooverünk, aki elzárta az éhező magyar nép elől a segítséget, megüzenve, hogy a határon állnak az ame­rikai vonatok százai élelmisze­rekkel megrakva, de azok a régi rendszer visszaállítása után mennek át a határon. A magyar nép hősiesen küz­dött, de a katonai túlerő, amit Churchill irányított és az éh­ség korbácsa, amelyet Hooover forgatott, elbuktatta, de a vi­ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi ^ közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található s dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir iák akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a vüa* munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olvkép felépített szervezettel lehet, melynek minden a? egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­sűrítessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért. tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL'’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel 17 ni társadalom szerkezetét éoitiük •„ régi társadalom keretein be HU HORTHY ÉRA “Becsületére” legyen mondva annak a bitang uralomnak, amely Magyarországot a mai borzallmas helyzetbe hozta, na­gyon sokat tett azon a téren, hogy a világ megismerje a ma­gyar nevet. A különböző győz­tes országok katonai misszióit, segéybizottságait, amelyet az uralomra visszakerülő mágnás és gentry osztály nem tejbe és vajba, hanem pezsgőbe fürdet­te, zabáltatta, .az ágyaikba mágnás és gentry asszonyokat fektetett, nagyszerű hírét köl­tötték Magyarországnak. Az egyetlen ország, ahol az ur még korlátlan ur, ahol a szegénység kukkanni sem mer. Ezek indí­tották el az idegenforgalmat Magyarország felé, de megad­ták a hivatalos segítséget is, amely lehetővé tette az első fasizta uralom, a nácizmusnak mintaállama felépítését is. De Horthy ék elől százezernyi munkás, paraszt és intellektuel menekült külföldre ,akik elvit­ték a hírét annak, hogy Ma­gyarországon ezrével gyilkolják a munkásokat, tízezrével zár­ják börtönbe, koncentrációs táborba a népet. Ez az emig­ráció, amely szétszóródott az egész világon. Már nem néma tűrő tömeg volt, hanem dolgo­zott és állandóan rámutatott arra, hogy Európa tűzfészke az a bitang uralom, amely alatt a magyar nép nyög, amely termé­szetesen testvére, szövetségese a kialakuló náci-fasiata imperi­alizmusnak. UJ VILÁGÉGÉS A magyar név ragyogott, Horthyék mindenütt ott voltak Hitler-Mussolini mellett, ők csatlakoztak elsőnek az “Anti-? Komintern” szövetséghez. A revíziós politikájukkal, állandó háborús feszültséget teremtet­tek s amikor Hitlerék hadai el­indultak, elsőnek csatlakoztak hozzá és utolsónak hagyták el- Háromszáz ezer magyar katona pusztult el Hitler oldalán, sok ezer baloldali munkást és pol­gárt gyilkotak meg, több mint fémillió zsidót szállítottak Hit­ler gázkamráiba. A bukás után, a felszabadító orosz Vörös Hadsereg szuro­nyainak az árnyékában egy uj rendszer alakult ki, amely nem csak a földet adta vissza annak aki évezreden keresztül meg­munkálta, de alaposan hozzá­fogott ahoz is, hogy megtisz­títsa a magyar földet attól a gaztól .amely ebbe a mai ször­nyű helyzetbe hozta. Előkelő urakat, minisztere­ket, tábornokokat, grófokat és gentryket akasztatott. Most nem csak a kis gyilkosok, rab­lók, hanem a nagy kutyák is kö­télre kerülnek és gondoskod­nak arról is, hogy ezt az igaz­ságszolgáltatást megtudja az egész világ. A magyar névnek ezt a faj­ta megismerését kifogásolta a Bérmunkás egyik kitűnő Írója, nem magát a tényt kifogásol­ta, de hogy ő is nagyon jól és hirdeti is, hogy soha igazságo­sabb ítélet még nem hangzott el, hogy soha jobban nem ér­demelték meg a kötelet gazem­berek, mint a Magyarországon felmagasztalt úri bitangok, ő csak azt kifogásolja, hogy ezt hangosan hirdetik, szóban, írásban, képben, a magyarság jó nevét félti és jobb szeretné, ha szép csendesen végeznék ezt el. ÍRÁS a falon A modern jogszolgáltatás szerint, a büntetés lényege nem a megtorlás, hanem a megjaví­tás és a bűntől való elrettentés. Még fel sem száradt a máso­dik világháborúban kiontott vér, máris a harmadik világmé­szárlás lehetőségéről beszélnek az illetékesek. Ha a bűn meg- torlatlan marad, az uj bűnre készteti a bűnre hajlamos egyé­neket. Ha á háború és a tömeg­gyilkosságok bitangjait magyar módra nem aggatják fel és el­rettentő például nem állítják az “illetékesek” elé, akkor sokkal hamarabb kerül sor az uj vi­lág égésre­Tesssék csak folytatni, bár már ott látnánk az újságok és a mozik képein, hogy a német bűnösök hulláit miként lóbálja az akasztófán a szél. A magyar, francia, norvég, holand, román, bolgár, stb. urak kivégzésének a fényképeit én elküldeném az “illetékeseknek”, hogy lássák azt, hogy nagyszerűen lehet akasztani előkelő urakat, mi­nisztereket, hercegeket, tábor­nokokat is. Nem vagyok vérszomjas, még egy férget sem taposok szívesen el, de az elmúlt hábo­rú előidézőit, nemre, tisztségre és rangra való tekintet nélkül, felhúznám. De nem a bűn megtorlása, hanem a megelőzése a fontos. Ezért helyeslem a magyar rendszert, a fényképes akasz­tást, hogy elrettentsen és az­ért harcolok egy másik társa­dalmi rendszerért .amely meg­szünteti a háború okát, a pro­fitrendszert. De addig is, ha nem is gusz­tusos dolog, de lélekben igen is huzom a kötelet a mai magyar hóhérral, amikor közel egy mil­lió magyar gyilkosait, Magyar- ország rombadöntőit húzzák magasra. Ha majd Horthy és a még bujkáló főhercegek is odaáll- nak a nekik testhez álló és jól megérdemelt akasztófa alá .ak­kor mint jő magyar ,aki tisz­tán akarja látni a magyarne­vet,majd odakiáltom a kötelet illesztő mesternek: Csak jó szorosra! AMERIKANIZMUS JACKSON, Tenn. — Her­man Ross, aki a szenátori tiszt­ségre pályázik, ismertette prog­ramját amelynek egyik sarka­latos pontja az, hogy az ame­rikai néger lakosságot vissza kell telepíteni Afrikába. Ross azt ígérte hallgatóinak, hogy ha megválasztják, akkor első dolga lesz beterjeszteni a sze­nátusban azt a törvényjavasla­tot, hogy Amerikát 10 év alatt meg kell tisztítani a négerek­től. Ross szerint ennek egyet­len módja, hogy a négereket vissza kell kérgetni Libériába, vagy Afrika bármely más ré­szébe.

Next

/
Thumbnails
Contents