Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-05-04 / 1422. szám
1946. május 4. BÉRMUNKA 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNELKÜl ___________________ i-----CS...Ő MEGJEGYZÉSEI lág feleszmélt, megtanulta a magyar nevet, már tudta, hogy önálló és hogy nem Ázsiában még csak nem is a Balkánon van, hanem a nyugat kapuját képezi. TESSÉK CSAK FOLYTATNI A közel múltban és a jövőben nagyon gyakran fog szerepelni a világpiacon szülőföldünk, Magyarország. Valamikor 35-40 évvel ezelőtt, ha idegenbe mentünk és nemzetiségünk után érdeklődve magyarnak mondottuk magunkat, hát nagyon ritka eset volt az, hogy valaki már előzőleg hallott volna rólunk, pláne tudta volna a földrajzi fekvésünket, hogy ezer éve vagyunk a Duna-Tísza völgyében, azt hitték, hogy Ázsiában élünk, legjobb esetben, Romániába helyeztek bennünket, főleg Budapestet tévesztették össze Bukaresttel. Még a legintelligensebbek is mint Ausztria egyik tartományát tartották Magyarországot, ahol az osztrák császár helytartója uralkodik, még a tankönyvekben is gyakran találkoztunk hasonló bolondgombákkal. Ezen nem igen lehetett csodákozni. Magyarország legalább száz évvel hátrább volt a fejlődésben a nyugattól. Az uralkodó osztály élte a maga nagyúri feudális életét, a nép meg elkeseredetten nyögött az elnyomás alatt. Aki tudott az Amerikába menekült, ahol azután nem sokat hallatott magáról mint magyarról, legfeljebb a rendőrség vette figyelembe az “ősi virtust”, hogy vasárnaponként a magyar negyedi szalonokban hamar kinyitják a bicskát. Nagy uraink is járták a külföldet. Európa hires fürdőhelyein és kártya barlangjaiban szórták el a magyar népből kisajtolt milliókat, de ezek az angol főurakat majmolták, bol- dogak voltak ha angolnak, vagy legalább is osztrák mágnásnak tartották őket. Ha egy-egy írónk át is törte megszervezett munkásnépnek is volna ereje a sírba visszahelyezni. Mert a fasizmus úgy szép és úgy jó, ha a valóságához híven mosdatlanul fekszik a koporsóban- Mi hisszük azt, hogy az olasz nép ezt nyomatékosan fogja a fasizta hullarablók tudtára adni. a magyar dzsungelt és kijutott a világ nyilvánossága elé a müveivel, nem igen késztette az olvasót vagy nézőt, hogy érdeklődjön az iró földrajzi kulturális, faji és földrajzi helyzetéről, ezen a téren olyan tájékozatlan volt a közönség, hogy a külföldre került magyar, hamar feladta a harcot, hogy megértesse azt, hogy Budapest nem Bukarest. A MAGYAR KOMMÜN Még az első világháborúban való szereplésünk, amikor mint az osztrák-magyar hadsereg szerepeltünk, csak megerősítette a fent említett tájékozatlanságot. A győztes antantnak a buta reakciós politikája, amelynek irányitója a mostani Church- hill volt, nem jó szemmel nézte a Károlyi-féle őszirózsás forradalomból kialakult köztársaságot, mely ha tétovázva is, de elakarta takarítani a feudális uralmat, demokráciát és földet akart adni a munkásnak, a földnélkülinek. A külföldre menekült mágnások, rajzották körül, a győztes hatalmak irányítóit, kik azután tudatosan bele- kényszeritették a magyar népet, hogy védekezésül a Tanács- köztársaságot kiáltsa ki, a nyugati “demokrácia” hellvett az orosz szovjet felé forduljon segítségért. • A kommünre .illetve a proletár diktatúrára, Magyarország politikailag és főleg iparilag készületlen volt, földrajzi fekvése elzárta a szovjet segítségtől. Churchillék akkor blokád alá vették a magyar szovjetet, ráuszították a román és a cseh hadsereget és főleg ott volt a mi Hooverünk, aki elzárta az éhező magyar nép elől a segítséget, megüzenve, hogy a határon állnak az amerikai vonatok százai élelmiszerekkel megrakva, de azok a régi rendszer visszaállítása után mennek át a határon. A magyar nép hősiesen küzdött, de a katonai túlerő, amit Churchill irányított és az éhség korbácsa, amelyet Hooover forgatott, elbuktatta, de a viELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi ^ közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található s dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir iák akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a vüa* munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olvkép felépített szervezettel lehet, melynek minden a? egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai besűrítessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért. tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL'’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel 17 ni társadalom szerkezetét éoitiük •„ régi társadalom keretein be HU HORTHY ÉRA “Becsületére” legyen mondva annak a bitang uralomnak, amely Magyarországot a mai borzallmas helyzetbe hozta, nagyon sokat tett azon a téren, hogy a világ megismerje a magyar nevet. A különböző győztes országok katonai misszióit, segéybizottságait, amelyet az uralomra visszakerülő mágnás és gentry osztály nem tejbe és vajba, hanem pezsgőbe fürdette, zabáltatta, .az ágyaikba mágnás és gentry asszonyokat fektetett, nagyszerű hírét költötték Magyarországnak. Az egyetlen ország, ahol az ur még korlátlan ur, ahol a szegénység kukkanni sem mer. Ezek indították el az idegenforgalmat Magyarország felé, de megadták a hivatalos segítséget is, amely lehetővé tette az első fasizta uralom, a nácizmusnak mintaállama felépítését is. De Horthy ék elől százezernyi munkás, paraszt és intellektuel menekült külföldre ,akik elvitték a hírét annak, hogy Magyarországon ezrével gyilkolják a munkásokat, tízezrével zárják börtönbe, koncentrációs táborba a népet. Ez az emigráció, amely szétszóródott az egész világon. Már nem néma tűrő tömeg volt, hanem dolgozott és állandóan rámutatott arra, hogy Európa tűzfészke az a bitang uralom, amely alatt a magyar nép nyög, amely természetesen testvére, szövetségese a kialakuló náci-fasiata imperializmusnak. UJ VILÁGÉGÉS A magyar név ragyogott, Horthyék mindenütt ott voltak Hitler-Mussolini mellett, ők csatlakoztak elsőnek az “Anti-? Komintern” szövetséghez. A revíziós politikájukkal, állandó háborús feszültséget teremtettek s amikor Hitlerék hadai elindultak, elsőnek csatlakoztak hozzá és utolsónak hagyták el- Háromszáz ezer magyar katona pusztult el Hitler oldalán, sok ezer baloldali munkást és polgárt gyilkotak meg, több mint fémillió zsidót szállítottak Hitler gázkamráiba. A bukás után, a felszabadító orosz Vörös Hadsereg szuronyainak az árnyékában egy uj rendszer alakult ki, amely nem csak a földet adta vissza annak aki évezreden keresztül megmunkálta, de alaposan hozzáfogott ahoz is, hogy megtisztítsa a magyar földet attól a gaztól .amely ebbe a mai szörnyű helyzetbe hozta. Előkelő urakat, minisztereket, tábornokokat, grófokat és gentryket akasztatott. Most nem csak a kis gyilkosok, rablók, hanem a nagy kutyák is kötélre kerülnek és gondoskodnak arról is, hogy ezt az igazságszolgáltatást megtudja az egész világ. A magyar névnek ezt a fajta megismerését kifogásolta a Bérmunkás egyik kitűnő Írója, nem magát a tényt kifogásolta, de hogy ő is nagyon jól és hirdeti is, hogy soha igazságosabb ítélet még nem hangzott el, hogy soha jobban nem érdemelték meg a kötelet gazemberek, mint a Magyarországon felmagasztalt úri bitangok, ő csak azt kifogásolja, hogy ezt hangosan hirdetik, szóban, írásban, képben, a magyarság jó nevét félti és jobb szeretné, ha szép csendesen végeznék ezt el. ÍRÁS a falon A modern jogszolgáltatás szerint, a büntetés lényege nem a megtorlás, hanem a megjavítás és a bűntől való elrettentés. Még fel sem száradt a második világháborúban kiontott vér, máris a harmadik világmészárlás lehetőségéről beszélnek az illetékesek. Ha a bűn meg- torlatlan marad, az uj bűnre készteti a bűnre hajlamos egyéneket. Ha á háború és a tömeggyilkosságok bitangjait magyar módra nem aggatják fel és elrettentő például nem állítják az “illetékesek” elé, akkor sokkal hamarabb kerül sor az uj világ égésreTesssék csak folytatni, bár már ott látnánk az újságok és a mozik képein, hogy a német bűnösök hulláit miként lóbálja az akasztófán a szél. A magyar, francia, norvég, holand, román, bolgár, stb. urak kivégzésének a fényképeit én elküldeném az “illetékeseknek”, hogy lássák azt, hogy nagyszerűen lehet akasztani előkelő urakat, minisztereket, hercegeket, tábornokokat is. Nem vagyok vérszomjas, még egy férget sem taposok szívesen el, de az elmúlt háború előidézőit, nemre, tisztségre és rangra való tekintet nélkül, felhúznám. De nem a bűn megtorlása, hanem a megelőzése a fontos. Ezért helyeslem a magyar rendszert, a fényképes akasztást, hogy elrettentsen és azért harcolok egy másik társadalmi rendszerért .amely megszünteti a háború okát, a profitrendszert. De addig is, ha nem is gusztusos dolog, de lélekben igen is huzom a kötelet a mai magyar hóhérral, amikor közel egy millió magyar gyilkosait, Magyar- ország rombadöntőit húzzák magasra. Ha majd Horthy és a még bujkáló főhercegek is odaáll- nak a nekik testhez álló és jól megérdemelt akasztófa alá .akkor mint jő magyar ,aki tisztán akarja látni a magyarnevet,majd odakiáltom a kötelet illesztő mesternek: Csak jó szorosra! AMERIKANIZMUS JACKSON, Tenn. — Herman Ross, aki a szenátori tisztségre pályázik, ismertette programját amelynek egyik sarkalatos pontja az, hogy az amerikai néger lakosságot vissza kell telepíteni Afrikába. Ross azt ígérte hallgatóinak, hogy ha megválasztják, akkor első dolga lesz beterjeszteni a szenátusban azt a törvényjavaslatot, hogy Amerikát 10 év alatt meg kell tisztítani a négerektől. Ross szerint ennek egyetlen módja, hogy a négereket vissza kell kérgetni Libériába, vagy Afrika bármely más részébe.
