Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-05-04 / 1422. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1946. május 4. Egyről-Másról :ELMONDJA: J. Z. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK 1922 április 28 — Howatt és Dorchy bányász union tisztvi­selők megkezdik a rájuk szabott egy évi börtönbüntetést a kan­sasi ipari rabszolga törvények megsértéséért. 1933 április 30 — Az amerikai radikális szervezetek kong­resszust tartottak Chicagóban Thomas Mooney és Warren K. Billings kiszabadítása érdekében folytatott akció megbeszélésére. 1886 május 1 — Általános Sztrájk a 8 órás napi munkaidő megvalósításáért. 1890 május 1 — A világ munkássága először ünnepelte Május Elsejét mint nemzetközi ünnepet. 1919 május 1 — A clevelandi emlékezetes május elsejei fel­vonulás, melyet a rendőrség megtámadott és vérbefojtott. Ivá- nyi József munkástársunk áldozata lett a támadásnak. 1928 május 1 — Az IWW magyarországi hívei Budapesten lapot indítottak “Bérmunkás” néven. 1919 május 2 — A Budapesti Munkástanács felszólította a munkásságot a román bevonulás megakadályozására. 1932 május 2 — California állam kormányzója elutasította Tom Mooney kérvényét szabadlábra helyezése érdekében. 1886 május 3 — A nyolcórás munkaidőért sztrájkoló mun­kásokat a rendőrség megtámadta a chicagói McCormick Repair Work telep előtt, melyben számos munkás megsérült. 1933 május 3 — Kentucky állam felsőbírósága jóváhagyta a harlani bányászokra kiszabott életfogytiglani börtönbüntetést. 1886 május 4 — A chicagói “Haymarketi” tiltakozó gyűlést a rendőrség fegyveres erővel megtámadta, közben valószínűleg a kapitalisták egy bérence bombát dobott a tömegbe, melynek közel kétszáz élet esett áldozatul, köztük hét rendőr is. A MUNKÁSSÁG NEMZET­KÖZI ÜNNEPE Újból elértünk, hogy ránk kö­szöntött Május Elseje, mely na­pon az osztálytudatos munkás­ság seregszemlét tart, hogy számot vessen az elért eredmé­nyekről és tervet készítsen a jövőre vonatkozólag. így szoktuk ezt mondani a múltban, de vájjon elmondhat- juk-e ezt a jelenben is anélkül, hogy önmagunkat és másokat is ámíthatnánk? Amint vissza- emlékszünk a múltak Május Elsejére — különösen az euró­pai májusok elsejére — úgy tűnik fel, mintha ezt a napot a munkásság munkaszünettel jel­lemezte volna. Ez a nap ünnep volt akkor, amikor a munkás­ság saját akaratából és elhatá­rozásából lezárta a gyárakat és műhelyeket és kivonult a sereg­szemlére és a gyűléseken be­szélték meg a jövő terveit. Ha Május Elsejének jelentő­sége ezekben kell domborodjon ki ,akkor az utóbbi évek Május Elseje-i bizony nagyon messze esnek a céltól. Bár a szervezett munkásság számban megnöve­kedett, de az osztálytudat, amely egy szebb, boldogabb, ki­zsákmányolás mentes társadal­mi rendszert tűzött ki célul, tel­jesen hiányzik ezekben a nagy tömegekben és Május Elsejé­nek ily jelentősége is teljesen elhomályosult. Pedig ezen nap­nak fontos történelmi jelentő­sége van, különösen az ameri­kai munkásság részére. Az 1880-as évek első felében jelentős akció indult meg Chi­cagóban a 8 órás munkanap megvalósításáért- A mozgalom gyorsan terjedt és erősödött az egész országban úgy, hogy a tized derekán elérkezettnek lát­ták az időt az elméletnek a gya­korlatba való átvitelére. A megvalósítás napjául 1886 Má­jus Elsejét jelölték meg és a tél és kora tavasz folyamán az agitáció meghatványozódott és a munkásság jelentős százalé­ka készen volt harcbaszállni a 8 órás munkanapért. De amint szaporodott a 8 órás munkanap tábora éppen úgy növekedett az ellenszenv a kizsákmányolok táborában. A reakciós sajtók hasábjai na­gyobb részét az ellenagitációrá szentelték és néhai Mother J ones autobiograf iá j a szerint: “az egész város két táborra oszlott. Az egyik oldalon a munkásság — éhesen, fázva, munkanélkül, puszta kézzel harcoltak a bérencek és rendő­rök fegyvereivel szemben. A másikon a munkáltatók, a ren­dőrök, a sajtó és az állam tel­jes ^ hatalmának támogatásá­val.” A harcban természetesen a papok sem voltak tétlenek és mint mindig azelőtt és gyakran azóta, akkor is a kizsákmányo­lok oldalán voltak. Pár nappal a kitűzött nap előtt egy pap fi­gyelmeztette az érdekelteket, hogy “a munkásság a nagy­többségét alkotja a lakosságT nak és sötét napok elé néz ez az ország, ha ezek a nagy tö­megek ‘tűz és vér’ szociálisták lesznek . . . Nagyobb veszély azonban a szociálisták fenyege­tésénél, hogy a munkás embe­rek kezdik felismerni a szerve­zetben rejlő erőt. Ma már tett­re képesek ott, ahol eddig csak panaszkodtak, vagy hallgattak . . . Oly erő bukkant fel, amely­nek van bátorsága a kardot oszemérni oly milliomos vasut- mágnással mint Jay Gould. És ez mindig növekszik . .’ .” A kitűzött nap — 1886 Má­jus Elseje — elérkezett és a munkásság letette a szerszá­mot, hogy erejét demonstrálja. A kizsákmányolok és bérenceik sem maradtak tétlenek és ter­rorizálták a harcoló munkássá­got minden talpalatnyi terüle­ten. Mindennek dacára az első két nap minden súlyosabb tra­gédia nélkül telt el, mig a har­madik nap a McCormick Reap­er Works előtt (amely elődje a jelenlegi International Harves­ter Co.-nak) fegyveres béren­cek támadták meg a gyülésező munkásságot és a fegyvertelen munkások közül számosán sú­lyos sérüléseket szenvedtek. Ezen brutalitás ellen más napra tiltakozó tömegyülést hívtak egybe a szervezetek a “Haymarget Squarre” (amely a Randolph és Halsted St. kör­nyékén volt, amely gyűlést a rendőrség fel akart oszlatni, de mielőtt megtörtént volna egy máig is ismeretlen egyén bom­bát dobott a tömegbe, amely úgy a gyülésezők, mint a ren­dőrség közül többeket megölt és számosat megsebesített. A történtekért a sztrájk ve­zető embereit s a gyűlés szóno­kait helyezték vád alá, akik kö­zül hetet halálra Ítéltek aug- 19-én. A vádlottak az Ítéletet megfellebezték, melynek ered­ményeként Illinois állam akko­ri kormányzója kettőnek Ítéle­tét életfogytiglani börtönre változtatta, egyik öngyilkos lett a börtönben és négyet fel­akasztottak 1887 november 11- én. A harcnak ily tragikus kime­netele az egész világ munkás­ságát talpra állította. Amig a tárgyalás és fellebbezés folya­matban volt a szervezett mun­kásság az egész világon tilta- j kozó gyűléseket tartott és azok határozatait továbbították az illetékes helyre, a reakció azon­ban annyira hatalom ittas volt, hogy fegyelemén kívül hagyta a tiltakozásokat és az Ítéletet végrehajtotta. Az osztályharc ezen mártírjai emlékére prok- lamálta Május Elsejét a mun­kásság nemzetközi ünnepévé a Nemzetközi Kongresszus és 1890 Május Elsején, mint ilyent először ünnepelte a világ munkássága. Azóta sok minden történt. Két világháború orkánja szá­guldott végig a földön, amelyek felmérhetetlen pusztítást okoz­tak minden téren. Intézmények és hagyományok tűntek el és újak keletkeztek és e zűrzavar­ban Május Elsejének jelentősé­gére is homály borult úgy, hogy csak a letűnt generáció­ból még életben levő forradal­márok töredéke ismeri annak történelmi jelentőségét. Pedig e nap történelmi jelentőségét vérrel pecsételték meg a korai mártírok és mi sem bizonyítja jobban a világ munkássága szolidaritásának szükségessé­gét, mint az utolsó évtized vér­zivatara- Ha a munkásság a szükkörü mindennapi kenyér­harc mellett az osztálytudat megértésére is törekedne ez a vérzivatar nem következhetett volna be. A kapitalizmus nem­zetközisége ma már a vak előtt is világos és ezzel a munkásság csak úgy lesz képes sikeresen felvenni a harcot, ha összefog a világ minden országának munkássága. A harc ma már csak a mindennapi kenyérért folyik és nem elég a szerveze­tek tagságának csak azt tud­ni, hogy “tisztességes napi munkáért, tisztességes napi­bér” jár, mert ha a szervezetek még nem is ébredtek ennek tu­datára, a fejlődés magával hoz­ta, hogy a bérrendszer megé­rett a pusztulásra és át kell ad­ja helyét az Ipari Demokráciá­nak. Legfőbb ideje tehát, hogy a szervezetek úgy itt Ameriká­ban, mint a világ minden or­szágában osztálytudatossá ne­veljék tagjaikat és ezzel egy- vonalban legyen ismét Május Elseje a munkásság nemzetkö­zi ünnepe, amely napon leteszi a munkaszerszámot és sereg­szemlét tart sorai felett . . . MÁJUS ELSEI ÜNNEPÉLYEK A forradalmi ipari unioníz- mus hívei New York, San Fran­cisco, Los Angeles és Duluth városokban Május elsei ünnepé­lyeket rendeznek, amelyekre az alábbiakban hívjuk fel olvasó­ink figyelmét. NEW YORK — Május 4-én, szombaton este, 8:30 kezdet­tel a 213 East 82nd street alatti G.A.A.C- Hallban. Ze­ne, tánc, frissítők. A mulat­ság jövedelmét az egyetemes szervező költségre adják. LOS ANGELES — Május el­sején, kedden este 8 órai kez­dettel a 223 West 2nd street alatti IWW Hallban. Jó szó­nokok fogják ismertetni má­jus elseje jelentőségét. Május 12-én, vasárnap, májusi picnic az Elysian Park 3-as számú terepén­SAN FRANCISCO — Vasárnap május 5-én egész nap, picnic a 81st ave. és Rudsdale sar­kon (két blockra, délre az East 14th streettől) fekvő Elmhurst Gardenban. Szóno­kok, zene, tánc, ételek és frissítők. DULUTH, MINN. — Kedden, május elsején, az East First street alatti Finnish-Ameri- can Athletic Hallban, Szóno­kok, zene, tánc, stb. SOK AZ EMBER, KEVÉS A FÓKA NEW YORK — A U.S. Emt­loyment Office jelentése szerint New York városban ennél az irodánál annyian jelentkeztek munkára, hogy csak minden ötödiknek jut munka. Joseph B. O’Connor, kerületi igazgató jelentése szerint New York vá­rosban a múlt héten 375,000 egyén jelentkezett munkára. Ezzel szemben a munkáltatók csak 77,000 munkást kértek. O'Connor szerint a veterá­nok ezrei várnak munkaalka­lomra. Az Employment Office által elhelyezett alkalmazottak 85 százaléka a női nemhez tar­tozik, akik legnagyobb részben irodai munkát kaptak. BÉCS GYÜMÖLCSÖT KAPOTT BÉCS — A bécsi nép több mint egy év óta most látott először gyümölcsöt, amit egy citrom képviselt. Hosszú idők óta most vásárolhattak (jegy­re) egy darab citromot és egy font tarló répát. ANGOL BIZOTTSÁG MEGY BUDAPESTRE LONDON — A hét folyamán angol parlamenti bizottság fog Budapestre menni, hogy a ma­gyar politikai, társadalmi és gazdasági helyzetet tanulmá­nyozza. A bizottság öt Labor Party és két Conservativ párt- allásu képviselőből áll. ELRABOLTÁK MUSSOLINI HOLTTESTÉT MILÁNÓ — A milánói Mag­giore temetőben ismeretlen egyének éjnek idején felásták Mussolini sírját és a holttestét elrabolták. A “Giornale Della Sera” nevű római újság hire szerint Mussolini holttestét a hivei a “Fürészpor Cézár” szü­lőhelyén, Predappio városban temették el.

Next

/
Thumbnails
Contents